Mayer György

Lassan eredményt hoz a Vásárhelyi terv

Az első igazán jelentős állomásához érkezik a Vásárhelyi terv továbbfejlesztett változata azzal, hogy októberben átadják a Cigánd-Tiszakarát árapasztó tározót, amely 94 millió köbméter víz befogadására alkalmas. A mintegy 17,3 milliárd forintos beruházás segítségével a Tisza érintett szelvényének vízszintje árvíz idején 25 centivel csökkenthető - tudta meg a Napi Jakus Györgytől, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) műszaki főigazgatójától. A cigándi árapasztó segítségével a sárospataki térség, közvetve pedig az érintett Tisza-parti települések kerülnek nagyobb biztonságba. A tározó akkora területen (24,7 négyzetkilométer) terül el, mint a Velencei-tó. A beruházás uniós társfinanszírozással valósul meg és mintaprojektként első lépése egy további öt tározóból álló árvízszabályozói munkának. A hat tározó a Vásárhelyi terv továbbfejlesztett keretén belül az első körben, 2013-ig megvalósítandó beruházásokba tartozik. A tervek szerint a jövő év elején adják át a tiszaroffi tározót - ennek költsége nyolcmilliárd forint -, majd ezt követi a Szamos-Kraszna közi, a hanyi-tiszasülyi, a nagykunsági és a beregi tározó. Jakus szerint a 240 négyzetkilométer összterületű hat tározó 818,5 millió köbméter víz befogadására lesz alkalmas, ezzel 40 település lakosságának árvízi biztonsága növelhető. A projekt egyik célja a térségfejlesztés mellett a mértékadó árhullám szükség esetén 60 centiméteres apasztása.

Keresettebbé vált a dízel

Magyarországon az éves benzinfelhasználás mintegy 1,6 millió tonna, míg gázolajból lényegesen több, 2,5 millió tonna fogy, ami egyértelműen a dízelmotoros személyautók elterjedésének a következménye. A teherfuvarozásban eddig is egyeduralkodó volt a dízelüzemanyag, az egyre növekvő szállítások miatt azonban összességében ezen a területen is növekszik a felhasználás. Az igazi keresletnövekedés viszont a személyautók esetében következett be. Mindez felvitte a gázolaj árát, hiszen a száz éve egyeduralkodó benzin helyett a gázolaj lett a keresettebb. Bár a Mol két finomítójában a termelés 40 százaléka már a dízel és 25 százaléka a benzin, ám még a rendkívül magas beruházási költségek ellenére is csak évi mintegy 1,5 százalékkal tudnak változtatni ezen az arányon - vagyis növelni a gázolaj termelését. Ez a világ többi finomítójában is hasonlóan alakul. A megváltozott igények miatt az európai finomítók is rendkívül komoly és költséges beruházásokra kényszerülnek, ami előrevetíti, hogy a dízel keresletének ilyen mértékű növekedése mellett a legjobb esetben is csak közelíthet a dízel ára a benzinhez és messze még az idő - ha egyáltalán eljön -, amikor ismét 10-20 forinttal olcsóbban lehet gázolajat tankolni.

Olcsóbb a benzin, mint három éve

Az üzemanyag reálértéken számolva még mindig olcsóbb, mint 2005 második felében - mondta a Napinak Varró László, a Mol stratégiai igazgatója. Azóta jelentős inflációs sokk érte az országot, viszont az üzemanyagok jövedéki adója nem növekedett. A forint utóbbi időben bekövetkezett erősödése is kedvezően hatott az árakra. Ezért állt időközben meg a drágulás, annak ellenére, hogy a világpiacon az olaj ára folyamatosan növekedett és túllépte a 140 dolláros szintet is. A hazai üzemanyagárak (csakúgy, mint a többi energiahordozó) szempontjából messze a legfontosabb dolog a forint erősödése. Varró szerint aki a hazai fizetőeszköz gyengülését szorgalmazza, az egyértelműen az energiaárak emelkedését támogatja. A világpiaci helyzetet vizsgálva nem drámai a helyzet, inkább a pénzügyi szektor gondjai hatottak kedvezőtlenül az energiaárakra, az olaj ára is ezért duplázódhatott meg egy év alatt. Az előbbiekből következően - ha csak valamilyen drámai sokk, háború vagy egyéb természeti katasztrófa nem éri a globális olajpiacot - árcsökkenés valószínűsíthető.

Még sok egyeztetés kell a gázpiaci liberó indulásához

A júniusban elfogadott új gáztörvény alaposan átszabja az ágazat egészét. Bár a teljes piacnyitás és ehhez kötődően a változások jórészt 2009. július 1-jével lépnek hatályba, addig azonban el kell készíteni a törvényhez tartozó végrehajtási rendeleteket - ez pedig sok egyeztetést igényel a piaci szereplőkkel is. A korábbi, úgynevezett kettős piaci modellben mind a közüzemi, mind a versenypiac párhuzamosan működött, a fogyasztóknak lehetőséget biztosítva arra, hogy a két ellátási forma közül szabadon választhassanak. Az új szabályozás alapján viszont a jövőben minden nagyfogyasztó köteles a versenypiacról fedezni földgázigényét, de a lakossági és a kis alkuerejű fogyasztóknak továbbra is választási lehetőséget biztosít a törvény: vagy a nagyfogyasztókhoz hasonlóan ők is kiléphetnek a versenypiacra, vagy az egyetemes szolgáltatás keretében szerezhetik be a földgázt. A versenypiacon nem lesz szabályozott ár, a földgáz árát maguk a felek alkudják ki. Az egyetemes szolgáltatás keretében megmarad egyfajta árszabályozás, de a törvény új árképzési mechanizmust vezet be, és a földgázár-képzés felügyelete a korábbi gazdasági tárcától a Magyar Energia Hivatalhoz (MEH) kerül. Az egyetemes szolgáltatás védettebb jellegű szolgáltatási forma azon fogyasztóknak, akik fogyasztásuk nagysága miatt nincsenek abban a pozícióban, hogy megfelelő árat alkudjanak ki maguknak. Az egyetemes szolgáltatásra a 20 köbméter/óra alatt fogyasztó ügyfeleken kívül 2010. június 30-áig a 20-100 köbméter/óra közötti és a távhő-szolgáltatási engedéllyel rendelkező fogyasztók is igényt tarthatnak. A törvény új árképzési mechanizmust vezet be, melynek értelmében az egyetemes szolgáltatók a fogyasztói földgázár meghatározására árképletet dolgoznak ki, amit kötelesek a MEH-hez jóváhagyásra benyújtani. Ha árváltoztatásra kerül sor, szintén a MEH vizsgálja majd, hogy a már jóváhagyott képlet alapján megfelelően számolták-e ki a szolgáltatók az új földgázárat. A korábbi gyakorlattal ellentétben a jövőben a hivatal csak az árképzési módszert vizsgálja felül, kizárólag szakmai szempontok alapján, és nem magát az árat. Általánosságban véve pozitívan ítéljük meg az új törvényt, mely teljessé teszi a piacnyitást, kialakítja a versenypiac alapjait és a kisfogyasztókat megfelelő mértékben védi - mondta lapunknak Kutas István, a nagykereskedő E.On Földgáz Zrt. kommunikációs vezetője. A hosszú távú viszonteladói szerződések megszűnését ugyanakkor elhibázottnak tartják, mivel ezzel jelentősen csökken az ellátás biztonsága és hosszú távon a fogyasztóknak többletköltségeket is okoz. Nagy bizonytalanságot hoz a jelentős piaci erőfölénnyel rendelkező szereplő fogalmának bevezetése, mely az energiaipar szabályozásában eddig ismeretlen, a telekommunikációs versenyszabályozásból átvett fogalom. Erre hivatkozva az állam drasztikusan beavatkozhat a piaci működésbe a jövőben is - mondta Kutas. Reméljük, hogy a gázpiaci nyitás jobban sikerül és az érintettek tanulnak a villamosenergia-piac kezdeti hibáiból, sok átfedést látunk a két törvény és a piaci feltételek között - állapította meg Tóth Ákos, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának főtitkára. Úgy tűnik, hogy a rendelkezésre álló kapacitás nagyobb, mint az árampiacon, bár itt is egy nagykereskedő van és mindkét betáplálási ponton ugyanaz az orosz gáz jön az országba, így kérdéses az árverseny kialakulásának lehetősége - véli Tóth.

Piaci erőfölényben a nagy áramtermelők

A közép- és kelet-európai térség hét országának árampiacát (Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) modellező Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmánya szerint a nagy áramtermelő vállalatok jelentős piaci erőfölénnyel rendelkeznek, ami az egész régióban a versenyzői szint fölé emeli a piaci árakat. A REKK modellezése egyszerre vette figyelembe a regionális piacok egymáshoz való térbeli viszonyát és a piaci erőfölénnyel rendelkező vállalatok árbefolyásoló képességét. Eszerint a régió országai villamosenergia-szektorainak kínálati oldala meglehetősen koncentrált, a termelőkapacitások meghatározó része egy vagy legfeljebb néhány szereplő kezében összpontosul. Részben ennek köszönhető, hogy a hatékony versenypiacok kialakulása kevésbé várható egy-egy országon belül, így a termelői versenyből fakadó előnyök kiaknázásához mindenképpen szükség van bizonyos szintű regionális integrációra. A tanulmány szerint a piaci erőfölénnyel rendelkező nagy áramtermelő vállalatok az egész régióban a versenyzői szint fölé emelik a piaci árakat. A jelenlegi nettó átviteli kapacitás értéket használva a piaci árrés az ausztriai 2 euró/megawattórától a csehországi 44 euró/megawattóráig terjed, jellemző értéke 12-14 euró/megawattóra. A hazai átlag árrés ma 10 euró/megawatt körül mozog. A modell nagykereskedelmi árának arányában az árrés átlagosan 25-40 százalék körül mozog. A REKK szerint a szorosabb regionális integráció valóban csökkentheti a nagy piaci erejű vállalatok árfelhajtó képességét, ennek elsődleges forrása a Romániából érkező kínálat beengedése lehet a nyugati piacokra. Ám az is megállapítható, hogy a meghatározó regionális áramtermelő cégeknek még egy tökéletesen integrált piacon is jelentős az erőfölényük. Vagyis még a keletről érkező versenyképes kínálat figyelembevételével is a rövid távú egyensúlyi árak - az integrált versenyzői forgatókönyv áraihoz képest - másfél-kétszeres szintre állnak be.

Új blokk épül a Mátrai Erőműben

Végső fázisába érkezett a Mátrai Erőműben felépítendő új, 400 megawattos lignitbázisú blokk előkészítése. Mint Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke a Napinak elmondta: szeptemberre tervezik annak a projekttársaságnak a létrehozását a Magyar Villamos Művekkel (MVM) közösen, amely már a kivitelezést vinné véghez. A beruházásban érdekelt két társaság elképzelése szerint a mintegy 800 millió eurós (185 milliárd forint) projektben 75 százalékos tulajdona lenne az MVM-nek és 25 százalékos tulajdona a Mátrai Erőműnek. A tervek szerint az új, 400 megawatt kapacitású lignittüzelésű blokk építése jövő év végén kezdődhetne, így a blokk 2014-ben kapcsolódna a hazai hálózathoz.

Nagy az érdeklődés a fűtéskorszerűsítés iránt

Jövő hónapban kezdődnek az első olyan budapesti lakásokban a fűtéskorszerűsítési munkálatok, amelyek a Főtáv ÖKOPlusz programja keretében pályáztak a távhővel ellátott épületekben a lakásonkénti szabályozás és költségmegosztás megteremtésére. A pályázatokra idén az Önkormányzati Minisztérium országos szinten 2,5 milliárd forintot biztosít, melyből 45-48 ezer lakás fűtéskorszerűsítése valósítható meg, átlagosan lakásonként mintegy 150 ezer forintból. A támogatásra a pályázatot a lakóközösségek október 31-éig adhatják be. Mint Balog Róbert, a Főtáv szóvivője a Napinak elmondta, a fűtéskorszerűsítést elvégző lakásokban élők egyrészt élvezik a 10 százalékos alapdíjkedvezményt (ezt a korábban elvégzett korszerűsítéseknek köszönhetően már mintegy hétezer fővárosi lakásban megkapták), valamint a hődíjban további 10-15 százalékos megtakarítás érhető el. A Főtáv számításai szerint idén az ÖKOPlusz pályázat segítségével mintegy 10-15 ezer lakásban valósítható meg a fűtéskorszerűsítés, míg 2009-től évi 60 ezer lakással számolnak, vagyis három év alatt mind a 180 ezer olyan budapesti lakásban elvégezhető a korszerűsítés, ahol ez műszakilag megoldható. Balog Róbert szerint a fűtési rendszer korszerűsítése a lakások 90 százalékában átlagosan bruttó 150 ezer forintból kivitelezhető, ezt igazolja, hogy az eddig kiküldött ajánlatok alapján a lakásokra jutó bekerülési költség átlagosan 131 ezer forint volt. A beruházás jelentős részét a minimálisan 50 százalékos önerő teszi ki, ám a lakók erre tízéves futamidejű kedvezményes hitelt igényelhetnek a Főtávtól. A korszerűsítés a 10 százalékos mértékű alapdíjkedvezményből és a hődíj-megtakarításból viszonylag rövid idő alatt megtérül.

Romlik a villamosenergia ellátás biztonsága

A Magyar Energia Hivatal (MEH) közzétette a tavalyi év villamosenergia-ellátás megbízhatósági színvonalának értékelését. A jelentés szerint országos átlagban a fogyasztói ellátás folyamatosságának mérésére szolgáló nemzetközileg elfogadott mutatók 2000 óta tartó javulása megállt, sőt kissé romlott. A magyar adatok nemzetközi összehasonlításban a rosszabbak között vannak, különösen a német értékekhez képest. A MEH adatai szerint nem tervezett áramkimaradás 2007-ben fogyasztónként 1,83 alkalommal fordult elő, és több mint két órán át, 130,8 percig tartott. 2006-ban nem tervezett áramszünet fogyasztónként 1,79 alkalommal fordult elő és összesen 127,7 percig tartott. Németországban az áramszünetek fogyasztónként mindössze 21,9 percig tartottak 2007-ben. A hivatal megállapította, hogy az egyes elosztói engedélyesek közül az ellátás kimaradásának átlagos időtartama szempontjából legrosszabbul az E.On Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. teljesített, amíg több mint 40 százalékkal múlta alul az országos átlagot. Ez az eredmény csak részben magyarázható a - korábbiakhoz képest - megnövekedett szélsőséges időjárási viszonyokkal, melynek hatásait három évi átlag alapján veszik alapul. Ezért a hivatal - az előre meghirdetett módon - eljárást indít az áramszolgáltató ellen, melynek bírság lehet a következménye. Az Elektromos Művek Nyrt. az ellátás nem tervezett megszakadásának átlagos gyakoriságát tekintve teljesített rosszul, de még a bírságolási tűréshatáron belül maradt. Jól teljesített viszont az E.On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt., amelyet az előző évben szankcionálni kellett az előírt követelmény nem teljesítése miatt.

Kedvez az Emfesznek a gázáremelés

A július elsejei újabb, 10 százalékos kisfogyasztói gázáremelés jelentősen növelte a gas.hu iránti érdeklődést - mondta a Napinak Boris A. Shestakov kommunikációs vezető. Az internetes portált Magyarország első alternatív lakossági gázszolgáltatója, az Emfesz Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. indította el február elején. A gas.hu - amely a lakossági szolgáltatás elindítását (június 1.) követő két hétben 6500-ra növelte ügyfeleinek a számát - a mindenkori kisfogyasztói árnál 8 százalékkal alacsonyabb tarifát ajánl. Az internetes szerződéskötési lehetőséggel a lakossági gázpiacon elsőként jelentek meg, alternatív szolgáltatóválasztási lehetőséget kínálva. A cégnél az internetes kapcsolatfelvételt követően 10-12 perc alatt elintézhető a szerződéskötés. A mindenkor érvényes lakossági földgázárnál 8 százalékkal kedvezőbb ár azt jelenti, hogy ezzel évente egyhavi gázszámlát lehet megtakarítani. A július elsejei jelentős, 10 százalékos lakossági gázáremelés hatására napi mintegy 3 ezerre bővült az olcsóbb szolgáltatás iránt érdeklődők száma. Bár ez még nem garantál tényleges szerződéskötést, viszont jelzi, hogy a fogyasztók egyre érzékenyebbek az energiaár-változásokra. Shestakov a cég magyarországi piaci pozícióiról elmondta, hogy az Emfesz a már 2003 óta liberalizáltan működő ipari gázpiacon több mint kétszáz kiemelt fontosságú gyárat, önkormányzati intézményt, távhőszolgáltatót - ez utóbbiakon keresztül több mint 100 ezer háztartást - lát el gázzal. Évente hárommilliárd köbméter közép-ázsiai eredetű földgázt szállítanak Magyarországra, amellyel a földgáz belföldi szabadpiaci forgalmának hetven százalékát, a teljes belföldi gázpiac húsz százalékát biztosítják. A lakossági ügyfelek könnyebb eligazodásáért jelenleg is dolgoznak azon, hogy tevékenységüket a papíralapú megállapodásokra is kiterjesszék, így azon fogyasztókat is elérhetik, akik nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel vagy bizalmatlanok az online-ügyintézéssel szemben.