Még mindig nem készültek el azok a számítások, amelyek a hosszú távú áramvásárlási szerződések (htm) felbontásából adódó visszatérítések összegére vonatkoznak. A Magyar Villamos Művek (MVM) már az uniós döntést megelőzően újratárgyalta a htm-eket és a versenyképes szerződéseket EU-konform módon az érintett erőművek többségével megkötötte. Ennek során két erőmű, a Dunamenti és AES Tiszai (amelyek már korábban nemzetközi választott bírósági eljárást kezdeményeztek a szerződések ügyében) kivételével sikerült is megállapodásra jutniuk.
Az Európai Bizottság június eleji döntése értelmében az állami támogatást meg kell szüntetni és a szerződéses, illetve a piaci ár különbségéből fakadó, az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjától számítva keletkezett támogatást vissza kell téríttetni az érintett erőművekkel. A visszafizetendő támogatás összegét a magyar hatóságoknak kell meghatározniuk a bizottság útmutatása alapján. Bár a Pénzügyminisztérium az uniós döntést követően lapunknak azt jelezte, hogy nagyjából egy hónap alatt elkészítik azokat a számításokat, amelyek az érintett erőművek által felvett és az EU által tiltott támogatásnak minősülő összeg nagyságára vonatkoznak, Pichler Ferenc sajtófőnök szerint még dolgoznak rajta.
Komoly elmozdulást jelentenek a tényleges piaci viszonyok felé az újrakötött megállapodások, mert szerkezetük, szemléletük és tartalmuk alapján is teljesen mások, mint a korábbi szerződések - mondta a Napinak Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs vezetője. Az új megállapodások termékalapú kereskedelmi kontraktusok, futamidejük 5 évre rövidült a korábbi 15-20 évről és az Európai Áramkereskedők Szövetsége által az unióban alkalmazott típusszerződések alapján készültek el. Rendkívül lényeges az is, hogy a megállapodások a korábbinál jóval kevesebb olyan garanciavállalást tartalmaznak, amit az EU kifogásolt.
Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója szerint egyelőre várnak, mert az uniós döntést követően még senki nem kereste meg őket konkrét igénnyel a minisztérium részéről. Az első lépést a magyar államot képviselő Pénzügyminisztériumnak kell megtenni a kártérítések ügyében, de lényeges, hogy ki fizet majd kinek és mennyit. Ugyanis nagy kérdés, hogy az áramvásárlási szerződésből keletkezett állítólagos tiltott állami támogatás - Kuhl Tibor a Dunamenti esetében ilyenről nem tud - vagy a beruházásokra elköltött és még meg nem térült összegek kárpótlása a nagyobb, mert a végső elszámolás ezek egyenlegéből jön ki. Kuhl a htm-ek úgymond újratárgyalása során az állam eljárását teljességgel elfogadhatatlannak tartja. A választott bírósági eljárás - bár már tavaly kezdeményezték - még az elején tart, most dolgoznak a beadványok véglegesítésén.
Mayer György