Majoros György

Zuhan az amerikai lakáspiac forgalma

A dollár kurzusa egyelőre megállíthatatlanul süllyed tovább, miután az amerikai gazdaságról újabb negatív hírek érkeztek a múlt héten. Elsősorban ismét az ingatlanpiac helyzete nyugtalanító. Az euró/dollár keresztárfolyam 1,41-en kezdte az elmúlt hetet, s tegnap délelőttig folyamatosan emelkedve, 1,4280-on újabb történelmi csúcsot ért el. Az amerikai jegybank által számolt, a fejlett piaci devizákat figyelembe vevő nominális árfolyamindex pénteken 74,8-on ismét historikus minimumot regisztrált. A fejlett piaci devizakosárral szemben a dollár az elmúlt másfél hónapban több mint 5 százalékot gyengült. A dollár/jen ugyanakkor változatlanul kivétel, az árfolyam a múlt héten is 114-116 között ingadozott, ami megfelel az elmúlt egy hónap tapasztalatának. A dollárt rövid távon továbbra is a relatív gazdasági növekedési, illetve kamatvárakozások határozzák meg, az amerikai gazdaságról pedig jellemzően negatív hírek érkeznek. Így például kijöttek az első augusztusi ingatlanpiaci adatok, amelyek már részben mutathatják a hitelpiaci krízis hatásait. A már létező lakóingatlanok forgalma év/év alapon 4,3, az új lakóingatlanok forgalma pedig 8,3 százalékkal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. A húsz legnagyobb amerikai város lakóingatlanárait követő Case-Shiller index szerint egy év leforgása alatt 4,5 százalékkal estek az árak: ez praktikusan azt jelenti, hogy most már országos szintű áresésről beszélhetünk, márpedig erre korábban kizárólag recessziós időszakokban volt példa (legutóbb 1990-1991-ben). Természetesen a legfontosabb kockázat továbbra is az, hogy a lakóingatlan-piaci áresés elbizonytalanítja az amerikai fogyasztót. Az elmúlt években az ingatlanpiaci boom több csatornán keresztül is segítette az amerikai lakossági fogyasztás és vele a reál GDP bővülését. Egyrészt az úgynevezett vagyonhatáson keresztül: ha a fogyasztó vagyonosabbnak érzi magát, hajlamos többet vásárolni, még akkor is, ha a vagyona csak papíron, azaz a piaci árfolyamok emelkedésének köszönhetően gyarapodik. Másrészt a közelmúlt gyors pénzügyi innovációjának köszönhetően az árfolyamnyereséget az Egyesült Államokban most már relatíve könnyű pénzzé tenni: ha felmegy az ingatlanom ára, akkor arra újabb hitelt vehetek fel és ezzel tulajdonképpen realizálom az árfolyamnyereséget. Most viszont a lakóingatlanárak esésének következtében a vagyonhatás a jövőben már inkább visszafogja a fogyasztást, s profit híján realizálni sincs mit (legalábbis azok számára, akik az elmúlt egy évben vettek házat). S mindez persze azért fontos, mert az Egyesült Államok adja a világ GDP-jének 25 százalékát, az amerikai GDP 70 százaléka pedig a lakossági fogyasztásból származik. Az amerikai fogyasztó elbátortalanodása minden bizonnyal globális szinten is érezhető lesz, a kérdés csak a mérték. Rövid távon tehát az amerikai gazdasági kilátások nem túl fényesek, ennek megfelelően a piac jegybanki kamatcsökkentéseket áraz be, s mindez természetesen negatív hír a dollár számára. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy a dollár gyenge periódusa meddig tarthat. A pesszimisták szerint az amerikai deviza elég sokáig gyengélkedhet, mivel nemcsak a ciklikus, hanem a strukturális dollárkereslet is csökkenőben van. Az amerikai folyó fizetési mérleg hatalmas hiányához képest lassú és mérsékelt dollárkorrekcióra azt az érvet volt eddig szokás felhozni, hogy nincs a világon az amerikainál nagyobb és likvidebb értékpapírpiac, ezért nem tud a dollár gyorsabban és mélyebbre esni. Ez a nimbusz mostanában - bizonyos hitelpiaci szegmensek drámai kiszáradásával - legalábbis megkérdőjeleződött. Az optimisták válasza minderre az, hogy nem baj, ha gyengül a finanszírozási oldal, hiszen az amerikai gazdaság lassulása és a dollár eddigi értékvesztése amúgy is érzékelhetően csökkenti majd az Egyesült Államok külső finanszírozási igényét, vagyis a folyó fizetési mérleg hiányát.

A fehér lovag szerepében: Ben Bernanke

A dollár újabb és újabb mélységeket fedez fel. A Fed egy 50 bázispontos kamatvágással a piacok segítségére sietett és a befektetők további lazítást várnak.

Rekordmélységekbe süllyedt a dollár

A dollár tovább gyengült a napokban, és a piac már nem is azzal foglalkozik, hogy lesz-e Fed-kamatcsökkentés, hanem hogy mekkora, és mikor jön a folytatás.

Ismét itt a recesszió réme

A múlt hét nagyobb része relatíve eseménytelennek bizonyult a nemzetközi devizapiacokon, de péntek délután jött a "menetrendszerű" meglepetés a vártnál jóval gyengébb amerikai munkaerő-piaci adatok formájában és ez ismét életet vitt a piacba.

Egy kicsit megint összeomlottunk

A nemzetközi tőkepiacokon a hét második felére ismét úrrá lett az idegesség, így ismét erősödik a jen. A hitelpiaci események újabb és újabb áldozatokat követelnek, s most már az eurózónabeli és az amerikai jegybank is a piacra lépett.

Ez a korrekció vége vagy csak egy átmeneti megnyugvás?

Valamelyest megnyugodtak a kedélyek a múlt héten a globális tőkepiacokon, s így egyelőre a devizapiacokra is visszatért a stabilitás. Az euró/dollár keresztárfolyam 1,36–1,37 között mozgott, a dollár/jen pedig a 118–119-es sávban ingadozott. De meddig lesz ez így?

A dollár nyert, de szinte minden más veszített

Hosszú idő után ismét erősödni tudott a dollár az euró ellenében, illetve a jen a dollárral és az euróval szemben. Ehhez mindössze annyi kellett, hogy szinte minden más eszközpiac tekintélyes veszteségeket szenvedjen el az elmúlt héten.

A hitelpiac tartja még mindig gyengén a dollárt?

Folytatódik a gyengülés a hitelpiacon, s valószínűleg ez tartja a jelenlegi igen gyenge szinteken a dollárt. A Fed azonban egyelőre nem aggódik, hogy a lakóingatlan-piaci mizéria átterjed a gazdaság más szektoraira is.

Zuhant a dollár, mint a kő

Az euró/dollár keresztárfolyam újabb történelmi csúcsra ért. Nehéz magyarázatot találni, hiszen az amerikai részvénypiacok rekordszinten vannak, a gazdasági kilátások pedig tovább javultak.