Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az euró/dollár múlt hétfőn 1,4280-on még egy újabb történelmi maximumot regisztrált, majd innen folyamatosan süllyedt a hét folyamán, egészen 1,41-ig. A dollár/jen 115-ről indult, majd péntek délután 117,5-ön fejezte be a hetet. Az euró utoljára augusztus második hetében gyengült a dollár ellenében, s a dollár/jen se volt ilyen magas szinten augusztus közepe óta.
Pár hete még a dollár drámai összeomlásának esélyeiről cikkezett a gazdasági sajtó, s általában is, a piac nem is olyan rég amerikai recessziótól és a globális pénzügyi rendszer megingásától tartott. A kockázati elutasítás évek óta nem látott mértékeket ért el. Ehhez képest mi a helyzet most? A Standard and Poors részvényindex már magasabb szinten van, mint a krízis előtt, az ugyanerre a részvényindexre kiírt opciók implikált volatilitását, vagyis a piac várt kockázati szintjét mutató Vix index pedig már csak minimálisan múlja felül a nyár közepi értékeket. Az elvileg a legkockázatosabb befektetések közé tartozó feltörekvő részvénypiacok dollárban számolva több mint 30 százalékkal erősödtek az elmúlt másfél hónapban.
Lassan tehát kezd úgy tűnni, mintha a július-szeptemberi eseménysorozat egy tévedés, pillanatnyi rossz hangulat lett volna. Amiről pár hete még nagyon sokan úgy gondolták, valós probléma, mondjuk a kockázati prémiumok alacsony szintje vagy a makrogazdasági kilátások romlása, arról ma a piac jelentős része ismét úgy véli: teljesen rendben van. Ha valaki eddig csak a tankönyvekben olvasott a piacnak arról az érdekes tulajdonságáról, hogy nagyon hajlamos bármely irányban "túllőni" a célon, akkor az most kiváló példát láthat arra, hogyan tudnak a befektetők pár hónap alatt az eufóriából a teljes pánikba, majd ismét az erős optimizmusba eljutni.
Pénteken látszólag a kemény adatok részéről is támogatást kapott az optimisták ügye. Eddig az volt a konszenzusos gondolkodás, hogy habár a magasabb kockázati prémiumok és a szigorúbb pénzügyi kondíciók miatt tovább romlik az amerikai lakóingatlan-piaci helyzet és ezzel a gazdasági növekedési kilátások, de a Federal Reserve kész az agresszív és gyors kamatcsökkentésekre a komolyabb problémák megelőzése érdekében. A piac tehát azt legalább elfogadta, hogy a makrokilátások nem túl jók, és ehhez az augusztusi foglalkoztatási adatok adták a legjobb illusztrációt, amikor több év óta először a munkahelyek számának csökkenését láthattuk és az előző két havi adatot is jelentős mértékben alacsonyabb szintre vitték le a statisztikusok.
Ehhez képest a szeptemberi foglalkoztatási adat a vártnál valamivel jobbnak bizonyult, 110 ezer új munkahely létrejöttéről tanúskodik, s az előző két havit most felfelé módosították, együttesen 118 ezerrel. Így az elmúlt három hónap átlagában havonta körülbelül 100 ezer új állást teremtett a munkaerőpiac, ami nem sokkal rosszabb az elmúlt egy év 140 ezres átlagánál, sőt megfelel annak a szintnek, ami becslések szerint a munkanélküliségi ráta szinten maradásához szükséges. Az optimista konklúzió: szó sincs recessziós veszélyről, legfeljebb mérsékelt lassulásról beszélhetünk, hiszen a munkaerőpiac továbbra is stabil és egészséges. Mindezzel összhangban egy héttel ezelőtt a piac még 75 százalék esélyt adott egy 50 bázispontos csökkentésnek a Fed következő, október végi ülésén, pénteken ez a valószínűség azonban már csak 50 százalék volt (a másik 50 százalék a negyed százalékpontos vágáshoz tartozik). A dollár általános erősödése jelentős részben természetesen pont ezzel, a kamatvárakozások átalakulásával magyarázható.
A borúlátóbbak a szeptemberi adatokkal kapcsolatban elsősorban arra mutatnak rá, hogy a visszamenőleges adatmódosítások szinte kizárólag a közszféra számait érintették, a magánszféra munkaerő-kereslete folyamatosan gyengül. Az elmúlt három hónapban havi átlagban 75 ezer új állás keletkezett a privát szektorban, míg az elmúlt egy év átlagában ez a szám 140 ezer volt: a trend egyértelmű. Az is elég nyilvánvaló, hogy a drágább és nehezebben elérhető hitel nem jelentkezik egyből, alig pár hetes késéssel a gyengébb munkaerő-piaci feltételekben: a piaci fejlemények által okozott károk még csak most jönnek majd. Az amerikai gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság, ha lehet ilyet mondani, a szeptemberi foglalkoztatási szám révén csak még nagyobb lett.
