Kolozsi Pál

Az OECD prognózisa

(százalék) 2003 2004 GDP-növekedés 3,1 3,7 Infláció 5,2 4,6 Áht-hiány* 5,6 5 Folyó deficit* 4,5 3,8 *a GDP arányában Forrás: Reuters

A Berg Média az ÁKK reklámcége

A Berg Média Budapest Kft. nyerte meg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt. nyílt közbeszerzési eljárását, amelyet a magyar állampapírok forgalmazásához kapcsolódó marketingkommunikációs feladatok ellátására írt ki – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A vállalkozásnak magyarországi és külföldi sajtóhirdetmények közzétételében, reklámkampányok tervezésében és megjelenítésében, illetve kommunikációs anyagok elkészítésében kell közreműködnie. Az ÁKK és a Berg Média az egy évre szóló megállapodást április 9-én írta alá. Az ÁKK e feladatokra 2000-ben a McCann-Erickson Reklámügynökség Kft.-nek adott hároméves megbízást, amelyet 2001-től az Ogilvy & Mather Rt.-vel kötött megállapodás egészített ki. E társaságok az idei pályázaton is indultak, s mellettük a Berg, az Edison Network Kft. és a Lowe GGk Reklám Kft. Ez utóbbi és a McCann-Erickson ajánlatát a szakmai bizottság érvénytelennek minősítette, így pályázatukat nem is értékelték. Az idén marketingkommunikációra 800 millió forint áll rendelkezésre az ÁKK éves költségvetési előirányzatából, de ebből legfeljebb 550 millió forintot használnak majd fel. Az utóbbi években ennél nagyobb keretösszeggel gazdálkodhatott az adósságkezelő. Az eljárás eredménye ellen az Ogilvy & Mather jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KD). Az ÁKK marketingkommunikációs tevékenységében az utóbbi két évben részt vevő társaság szerint a nyertes ajánlattevő által vállalt határidő a kötelező sajtóhirdetmények tekintetében nem reális, továbbá kifogásolhatóak az ajánlatkérő által a vállalási határidőkre megfogalmazott kitételek is. A KD jövő héten tart tárgyalást az ügyben.

Csapatot építene az MNB

Az üzleti életben egyre gyakrabban alkalmazott külső lebonyolítású, csapatépítő tréninggel erősítené munkahelyi hatékonyságát a hazai monetáris politikáért felelős Magyar Nemzeti Bank (MNB) – legalábbis erre utal a jegybanki honlapon tegnap megjelent felhívás. Az MNB nyílt, egyfordulós pályázat segítségével találná meg azt a társaságot, amelyre a csapatépítő célú műhelyprogramok támogatását és lebonyolítását bízná. Az ajánlatok benyújtásának határideje május 12., az aláírt és céges pecséttel igazolt felhívást és a mellékletét képező dokumentációt, illetve a kapcsolattartó személy nevét, telefonszámát és e-mail címét délig kell a jegybankhoz eljuttatni.

Megugrott az adósságráta

Az elemzői becslések szerint az államadósság 700 milliárd forintos növekedése három százalékponttal dobta meg az adósságrátát, amely így egyre közelebb kerül az euró bevezetésének egyik kritériumaként meghatározott, kritikus 60 százalékhoz. Az év hátralevő részében azonban csökkenhet az index.

Megugrott az adósságráta

Az elemzői becslések szerint az államadósság 700 milliárd forintos növekedése három százalékponttal dobta meg az adósságrátát, amely így egyre közelebb kerül az euró bevezetésének egyik kritériumaként meghatározott, kritikus 60 százalékhoz. Az év hátralevő részében csökkenhet az index. Március végére 9925 milliárd forintra nőtt a központi költségvetés deviza- és forintadóssága, ami 700 milliárd forintos növekedést jelent tavaly decemberhez képest – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb államháztartási (áht) jelentéséből. Elemzői becslések szerint ez azt jelenti, hogy a bruttó hazai termék (GDP) arányában mért adósságráta 54,3 százalékról 57,4 százalékra nőtt három hónap alatt. A 2001-es esztendőt még 53 százalékos adósságrátával zárta az államháztartás, az euróövezethez való csatlakozás pedig 60 százalék alatti szintet követel meg. A GDP-arányos adósságmutató növekedését az idézi elő, hogy az államadósság bővülése január és március között meghaladta a GDP nominális növekedését. Ez utóbbival kapcsolatban még nem állnak rendelkezésre hivatalos statisztikák, az első becslésre is május végéig kell várni. Az első negyedévre 3,3 százalékos növekedést prognosztizáló Barcza György, az ING Bank közgazdásza úgy véli, hogy a tavalyi 16 980 milliárd forintos nominális GDP-vel szemben 2002 márciusa és 2003 márciusa között 17 300 milliárd forint volt a nemzetgazdaság teljesítménye. Az éven belüli ráták számolásakor figyelembe kell venni, hogy a költségvetés finanszírozása nem egyenletes. Az első negyedév 700 milliárdos nettó kibocsátása a teljes évre tervezett szint csaknem 85 százalékára rúg, azaz az év hátralevő részében feltehetően csökken majd az adósságráta. A bruttó kibocsátás nagyjából az időarányosnak megfelelően alakult január és március között – mondta el lapunknak Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Az eltérés feltehetően abból adódik, hogy az első három hónapra az arányosnál kevesebb törlesztés jutott. A kormány 18 600 milliárd forintos nominális GDP-vel és 832 milliárd forintos nettó finanszírozási igénnyel számol 2006-ra, ami 54 százalékos adósságmutatót jelent. Az elemzők ennél valamivel pesszimistábbak, ugyanis alacsonyabb növekedéssel és magasabb áht-hiánnyal kalkulálnak, így prognózisaikban 55 százalék körüli indexek szerepelnek decemberre. A kormány középtávú gazdaságpolitikai programja az eddigi adatok alapján jelentős frissítésre szorul. A végleges áht-adatok közzététele előtt készített hivatalos előrejelzés tavaly év végére a ténylegesnél 1,4 százalékponttal alacsonyabb rátát jelez, és ennek megfelelően a többi prognózis is indokolatlanul optimistának tűnik. Barcza szerint csökkenő inflációt, szigorodó fiskális politikát és gyorsuló növekedést feltételezve 2006-ig 55-56 százalék körül lesz az adósságráta. Amennyiben a világgazdasági konjunktúra késlekedik és a magyar növekedés 3 százalék környékén stabilizálódik, úgy három év múlva 58 százalékra nőhet az adósságindex – tette hozzá.

Megsínyli a hideget az építőipar

Februárban éves szinten 18,8 százalékkal esett vissza az építőipari termelés, az első két hónap kumulált csökkenése pedig 10,8 százalékos volt. A korrigált havi index 19 százalékos zsugorodást mutat – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az építőipar szempontjából a február nem tartozik a fontos hónapok közé, a termelés az egész évinek ugyanis csupán 5 százalékát teszi ki. Az idén februárban tapasztalt visszaesés elsősorban a rendkívül kedvezőtlen időjárás következménye, de a termelés csökkenésének mértékéhez az egy évvel korábbi, néhány nagy értékű beruházás miatti magas bázis is hozzájárult – közölte a KSH. Gáspár Anna, a Build & Econ szakértője ehhez azt tette hozzá, hogy megfigyeléseik szerint a választások utáni év jellemzően szerényebb mutatókat hoz, de az év egésze így is növekedést igér. A termelés csökkenésére számítottak a lapunknak nyilatkozó makroelemzők is, de annak mértéke mégis több szakértőt meglepett. Az építőipar teljesítménye a bruttó hazai termék (GDP) 4-5 százalékára tehető, így a kellemetlen adat sem indokolja az első negyedéves GDP-prognózisok felülírását – vélekedett Barcza György, az ING Bank közgazdásza, aki továbbra is 3,3 százalékos gazdasági növekedést vár az első három hónaptól. Miután az útépítések az átadással jelennek meg a statisztikában, idén jelentős lehet a visszaesés – tette hozzá. Makrogazdasági szempontból jóval nagyobb jelentősége van a feldolgozóipar teljesítményének. A KSH szerdai jelentése nem ad egyértelmű útmutatást ezzel kapcsolatban, a szektor növekedési üteme ugyanis lassult februárban, az exportmegrendelések azonban dinamikusan nőttek. Különösen szembetűnő az építőipari nagyvállalatok termelésének visszaesése, teljesítményük csaknem 60 százalékkal mérséklődött az utolsó téli hónap alatt. A vállalkozások új szerződései februárban 40,8 százalékkal csökkentek, bár a hó végi szerződésállomány még így is csaknem 30 százalékkal magasabb volt a tavaly februárinál.

Az export húzza a magyar ipart

ä Kolozsi Pál Péter A végleges adatok szerint az ipari termelés februárban 1,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva, az év első két hónapja pedig 3 százalékos növekedést hozott. A kiigazított index szerint az előző hónaphoz képest 0,2 százalékos volt a csökkenés, éves alapon pedig 1,5 százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előzetes statisztika a véglegessel megegyező adatokat tartalmazott. A februári érték jelentős lassulást mutat az előző hónapokhoz képest, januárban ugyanis még 4,7 százalékos, tavaly decemberben pedig csaknem 10 százalékos ipari dinamikát jegyeztek fel. Az első két hónapban az export 4,5 százalékkal nőtt, a kivitel több mint felét adó ipari vámszabad területeken működő szervezeteknél azonban 15,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel. A belföldi értékesítés eközben csak 0,9 százalékkal bővült. Az ipart februárban a tavalyinál jóval hidegebb időjárásból profitáló villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás fűtötte, a növekedés itt több mint 20 százalékos volt. Az elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy a magyar ipar teljesítménye a nyugat-európai gazdaságokon múlik. Ennek fényében különösen kedvező jelnek tekinthető, hogy jól alakulnak a szektor rendelési adatai, az indexek növekedése pedig egyértelműen az exportpiacoknak köszönhető. A prognózisok szerint a következő hónapok az eddigihez hasonló ütemet hozhatnak, gyorsulás a második félévben következhet. Az év egésze 4-4,5 százalékos bővülést hozhat, szemben a tavaly feljegyzett 2,6 százalékkal.

Jövőre sokan meglepődnek majd az EU-ban

Magyarországról mindössze az Európai Unió (EU) lakosainak kétharmada tudja, hogy jövőre csatlakozik az EU-hoz, a tagjelöltek többsége esetében pedig még ennél is rosszabb a helyzet.

Az ipar új rendelései* (százalék)

Január Február Export 111,9 113,9 Blföld 103,0 104,3 Öszesen 109,7 111,9 *előző év azonos időszaka=100 Forrás: KSH