Március végére 9925 milliárd forintra nőtt a központi költségvetés deviza- és forintadóssága, ami 700 milliárd forintos növekedést jelent tavaly decemberhez képest – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb államháztartási (áht) jelentéséből. Elemzői becslések szerint ez azt jelenti, hogy a bruttó hazai termék (GDP) arányában mért adósságráta 54,3 százalékról 57,4 százalékra nőtt három hónap alatt. A 2001-es esztendőt még 53 százalékos adósságrátával zárta az államháztartás, az euróövezethez való csatlakozás pedig 60 százalék alatti szintet követel meg.
A GDP-arányos adósságmutató növekedését az idézi elő, hogy az államadósság bővülése január és március között meghaladta a GDP nominális növekedését. Ez utóbbival kapcsolatban még nem állnak rendelkezésre hivatalos statisztikák, az első becslésre is május végéig kell várni. Az első negyedévre 3,3 százalékos növekedést prognosztizáló Barcza György, az ING Bank közgazdásza úgy véli, hogy a tavalyi 16 980 milliárd forintos nominális GDP-vel szemben 2002 márciusa és 2003 márciusa között 17 300 milliárd forint volt a nemzetgazdaság teljesítménye.
Az éven belüli ráták számolásakor figyelembe kell venni, hogy a költségvetés finanszírozása nem egyenletes. Az első negyedév 700 milliárdos nettó kibocsátása a teljes évre tervezett szint csaknem 85 százalékára rúg, azaz az év hátralevő részében feltehetően csökken majd az adósságráta. A bruttó kibocsátás nagyjából az időarányosnak megfelelően alakult január és március között – mondta el lapunknak Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Az eltérés feltehetően abból adódik, hogy az első három hónapra az arányosnál kevesebb törlesztés jutott.
A kormány 18 600 milliárd forintos nominális GDP-vel és 832 milliárd forintos nettó finanszírozási igénnyel számol 2006-ra, ami 54 százalékos adósságmutatót jelent. Az elemzők ennél valamivel pesszimistábbak, ugyanis alacsonyabb növekedéssel és magasabb áht-hiánnyal kalkulálnak, így prognózisaikban 55 százalék körüli indexek szerepelnek decemberre.
A kormány középtávú gazdaságpolitikai programja az eddigi adatok alapján jelentős frissítésre szorul. A végleges áht-adatok közzététele előtt készített hivatalos előrejelzés tavaly év végére a ténylegesnél 1,4 százalékponttal alacsonyabb rátát jelez, és ennek megfelelően a többi prognózis is indokolatlanul optimistának tűnik. Barcza szerint csökkenő inflációt, szigorodó fiskális politikát és gyorsuló növekedést feltételezve 2006-ig 55-56 százalék körül lesz az adósságráta. Amennyiben a világgazdasági konjunktúra késlekedik és a magyar növekedés 3 százalék környékén stabilizálódik, úgy három év múlva 58 százalékra nőhet az adósságindex – tette hozzá.
Kolozsi Pál