Nem bízik a magyar gazdaságpolitika idei két legfontosabb célkitűzésének teljesülésében a hazai makroelemzők többsége és a gazdaságilag fejlett országokat tömörítő OECD sem. A nemzetközi szervezet tegnap kiadott jelentése szerint 2003-ban lassul a növekedés és nő a folyó fizetési mérleg hiánya is. A Reutersnak nyilatkozó hazai szakemberek ezzel szemben úgy látják, hogy a folyó deficit ugyan tovább nő, de a bruttó hazai termék (GDP) bővülése dinamikusabb lesz idén, mint tavaly.
A Reuters előrejelzése decemberre 4,88 százalékos inflációt valószínűsít, ami alacsonyabb az egy hónappal ezelőtt vártnál, de még így is meghaladja a jegybank által eredetileg kitűzött 4,5 százalékos szintet. Az inflációval kapcsolatban nem egységesek az elemzők, akad ugyanis több olyan szakértő, aki szerint bár a Magyar Nemzeti Bank már nem az idei évre fókuszál, az olajárcsökkenés és a kedvező élelmiszer-ipari folyamatok nyomán azonban mégis teljesül az idei cél. Van olyan elemző, aki az áprilisi inflációs számot négy százalék alá várja, ami 17 éve nem látott mélységet jelentene.
A 4,5 százalékos, azaz 832 milliárd forint államháztartási deficitcélt egyöntetűen túl optimistának tartják a szakemberek. A Reuters prognózisa 1007 milliárd forint hiányt jelez előre, ami a várható GDP 5,4 százalékára tehető, míg az OECD elemzői szerint 5,6 százalék lesz a deficit. A cél megvalósítását az OECD szerint az áthúzódó béremelések hatása, a szociális juttatások szinten tartására tett politikai ígéretek és a túlságosan derűlátó növekedési előrejelzés – a költségvetést 4 százalékos prognózissal készítették – teszi kétségessé.
Szintén egyetértés mutatkozik a szakemberek között a külső egyensúlyi mutatók kapcsán, ugyanis az összes előrejelzés a tavalyinál magasabb folyó fizetési hiányt vár 2003-ra. A növekedési kilátásokat a hazai elemzők kedvezőbben ítélik meg, mint az OECD, de a Reuters 3,58 százalékos előrejelzése is jelentősen elmarad a kormányétól.
A nemzetközi szervezet azt jósolja, hogy a GDP bővülése a nemzetközi konjunktúra visszatérésével gyorsulhat csak fel, erre pedig legkorábban 2004-ben kerülhet sor. A fejlődési ütem gyorsulása a nemzetközi versenyképesség helyreállításának, azaz a visszafogott béremelésnek és a termelékenység erőteljes javulásának a függvénye. Az OECD értékelése a gazdaságpolitikai eszközök összehangolásának szükségességére hívta fel a figyelmet.
Ha az iraki háború térben és időben korlátozott akcióval elmozdul a megoldás irányába, a világgazdaságban lassú konszolidáció várható, ami 2003 második felében éreztetheti hatását a reálfolyamatokban – áll a GKI Gazdaságkutató legfrissebb prognózisában. A belső gazdasági egyensúly javítása megkezdődik, de a béremelések áthúzódó hatása és a számtalan újabb ígéret miatt a korrekció 2003-ban még csak mérsékelt eredményeket hoz. Az üzleti szféra versenyképessége a két éven át tartó nagy romlás után nem csökken tovább.
Idén a külső egyensúly romlása valószínűsíthető, az export enyhe növekedését feltehetően az import emelkedése kíséri – derül ki az Ecostat legfrissebb jelentéséből. A kivitel várhatóan 6,7 százalékkal bővül, ami csak kismértékben haladja meg a tavalyi értéket. Az iraki háború dekonjunkturális hatásainak erősödésével – az uniós országok keresletétől függően – az export ennél 1 százalékponttal alacsonyabb növekedése sem kizárt.
A Pénzügykutató Rt. idei első konjunktúrajelentése szerint az európai konjunktúrának korábban az év második felére remélt fellendülése várathat magára. Ha e visszafogott növekedési kilátások határozzák meg a magyar gazdaság idei évét is, nem lenne elkerülhető az infláció ismételt megugrása, visszaesne az exportkereslet, szaporodnának a gyárbezárások és megnőne a munkanélküliség, ami tovább korlátozná a belső keresletet és így a vállalkozói beruházások fellendülését is. Kétségessé válna a privatizáció felgyorsítása és az ebből szerezhető jövedelmek visszaforgatása a gazdaságba.
A külső bizonytalanság mellett egyre markánsabb a gazdaságpolitika bizonytalansága is. A kutatók egyrészt a kormányprogramban vállalt reformok iránti elkötelezettség gyengülését, másrészt a 2003-ra halasztott kiigazítás felpuhulását említik fel.
Molnár Csaba
Kolozsi Pál