A volt államfő munkatársa szerint Balog Zoltán református püspök, korábbi emberierőforrás-miniszter intenzíven lobbizott Kónya Endre kegyelméért. Állítása szerint Balog nemcsak támogatta a kegyelmi kérelmet, hanem „határozottan és nyomatékosan” kérte is, hogy a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese kegyelmet kapjon.
A volt kabinetfőnök a 24.hu kérdéseire válaszolva levelében arról is írt, hogy Balog több alkalommal próbálta meggyőzni őt arról: Kónya Endrét szerinte ártatlanul ítélték el. Ez azért különösen érzékeny állítás, mert a kegyelmi ügy már korábban is súlyos politikai következményekkel járt, és jelentős közéleti vihart kavart Magyarországon.
A feladatom az volt, hogy amikor a javaslatunkkal ellentétes tanácsadói vélemény is érkezik, akkor az elnök mérlegelési helyzetbe kerüljön, ezért készült két változat
- írta Schanda, magyarázatot adva, miért készült kétféle verzió aláírásra: az egyikben az államfő megadja a kegyelmet, a másikban nem.
A volt kabinetfőnök így folytatta: „A pápalátogatáshoz kapcsolódó kegyelmi döntések elnöki aláírásakor jelen voltam, miután az Elnök elfogadta Balog Zoltán – mint az ügyet és az érintett személyt ismerő – meggyőződését, hogy K. Endre igazságtalan büntetésben részesült."
Álláspontom szerint hiba volt, hogy a pápalátogatás miatti időnyomás okán nem jártuk még jobban körbe az ügyet, nem volt elég tér a vélemények ütköztetésére.
A nyilatkozat újabb kérdéseket vethet fel a döntéshozatali folyamat hátteréről, különösen annak fényében, hogy az elmúlt napokban több dokumentum és belső részlet is nyilvánosságra került az ügyről. A kegyelmi botrány így továbbra is a hazai közélet egyik legérzékenyebb témája maradhat.
A megszólalás időzítése sem véletlen: a parlament hamarosan vizsgálóbizottság felállításáról is dönthet, amely a kegyelmi ügy felelőseit és körülményeit vizsgálhatja majd.