SAPARD: idén 41 millió eurót kapunk
Az Európai Bizottság (EB) mai rendes ülésén adhat zöld utat az idei SAPARD-programnak, amelynek keretében a tervek szerint Magyarország a tíz országra jutó 560 millió euróból 40,98 millió eurót kap majd.
SAPARD: idén 41 millió eurót kapunk
Az Európai Bizottság (EB) mai rendes ülésén adhat zöld utat az idei SAPARD-programnak, amelynek keretében a tervek szerint Magyarország a tíz országra jutó 560 millió euróból 40,98 millió eurót kap majd.
Mérnökök és informatikusok kerestetnek
Magyarországon elsősorban gépészmérnököket, villamosmérnököket és informatikusokat keresnek a vállalatok. A mérnökök esetében a kezdő fizetés 150-180 ezer forint, informatikusok esetében pedig 180-210 ezer forint - derül ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) állásbőrzéjén készült felmérésből.
Itt az Európai Bizottság állásajánlata!
Kiírta a tíz tagjelölt ország polgáraira vonatkozó álláshirdetéseit az Európai Bizottság (EB). Brüsszel fordítókat, tolmácsokat és titkársági feladatokat ellátó munkaerőt keres - közölte az Euractiv.
Csökkent a munkanélküliségi ráta
Február és április között 3 millió 883 ezer főt tartottak nyílván foglalkoztatottként, a munkanélküliségi ráta pedig 6,2 százalékos volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Egy hónappal korábban még 6,4 százalékos volt a munkanélküliek aránya.
Rekordszintről korrigált az euró
Rekordmagasságból kezdett korrekcióba az euró a dollárral szemben a kamatcsökkentési várakozások erősödésére. Az elemzők akár 50 bázispontos kamatvágást is elképzelhetőnek tartanak az eurózónában.
Zsugorodott a Vodafone vesztesége
Jelentősen csökkent a tavalyi üzleti évben a Vodafone Group vesztesége, amit a vállalat az előfizetők számának bővülésével és a kiegészítő szolgáltatások népszerűségével magyarázott - közölte a Bloomberg.
Befagyasztás előtt a reálbérek?
A bérek az árakkal lépést tudnak majd tartani jövőre, de ennél többet nem ígérhetek - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országos választmányának hét végi ülésén, amiből szakértők arra következtetnek, hogy a kormány a reálbérek visszafogásával folytatja a költségvetés helyzetének stabilizálását. A középtávú gazdaságpolitikai program 2004-re még 3 százalék körüli reálbér-növekedést tervezett, de az is igaz, hogy 2002-re és 2003-ra a ténylegesnél mérsékeltebb dinamika szerepelt az előrejelzésben. A makroelemzők szerint jót tenne a magyar gazdaság versenyképességének a bérnövekedési ütem visszafogása, a költségvetésnek akár 40 milliárd forint megtakarítást is hozhat a tervezettnél mérsékeltebb bérkiáramlás jövőre, mintegy 800 ezer közalkalmazottal számolva. Erre a megtakarításra pedig szüksége lesz a büdzsének, hiszen a középtávú makropálya 4-4,5 százalékos GDP-növekedésre vonatkozó prognózisa tarthatatlan. Nem így az inflációs feltétel, amely várhatóan hozza éves átlagban a 4 százalékos tervet, vagyis itt nem keletkezik rejtett tartaléka a büdzsének. A kormányzati tervekhez azonban a szakszervezeteknek feltehetően lesz egy-két szavuk. A munkaadói oldal nem zárkózik el az ötlettől. A jelenlegi világgazdasági helyzetben az is eredménynek tekinthető, ha nem csökkennek a reálbérek - mondta el lapunknak Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Medgyessy Péter szerint egy négyéves ciklusba egy-két jelentős reform végrehajtása fér bele, az átalakításokat pedig a periódus közepén kell elkezdeni. Az egészségügy reformját magántőke bevonásával képzeli el a kormány, a haderőreform a sorkötelezettség megszűnésével végződik majd, a közigazgatási rendszer átalakításának pedig egyelőre még a koncepciója sincs kész, egy kormánybizottság augusztus 6-áig készíti el a tervezetet. Az önkormányzati rendszer - szintén égetően fontos - átalakításáról nem szólt Medgyessy. A kormányfő úgy véli, hogy mind a költségvetésben, mind pedig a lakosság körében szükséges a kiadások visszafogása. A költségvetésen belül ez a hiány csökkentését jelenti, a háztartások esetében pedig vonzó lehetőségeket kell teremteni a megtakarítások növelésére - mondta a miniszterelnök, aki szerint összehasonlítható alapon tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 6,5 százaléka volt a költségvetési deficit, idén pedig a tervezett 4,5 százalékhoz képest „nem lesz lényeges eltérés”.
Veszélyes lehet az alacsony kamatszint
A várakozásoknak megfelelően nem nyúlt a kamatokhoz tegnapi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, az alacsony reálkamatokat azonban hosszabb távon veszélyesnek tartja a jegybank.
Járai 2005-ben belépne az ERM II-be(Kimaradt!!!)
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslata szerint 2005 elején csatlakozhatnánk az Európai Unió (EU) árfolyam-mechanizmusához, az ERM II-höz – nyilatkozta a Népszavának Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. A csatlakozás időpontjáról a kormány dönt, az ERM II 2005-ös elindítása lehetővé teheti az euró 2007-es bevezetését is. Szakértők szerint a magas költségvetési hiány miatt csúszhat az euró bevezetése.
Változatlan kamatlábra számít a piac
Nem várják a jegybanki alapkamat megváltoztatását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának mai ülésétől a lapunknak nyilatkozó elemzők.