BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 -0,25 %
header

Kolozsi Pál

05.
21.
23:59

Sugárvédelmi rendszert építtet az RHK

Nyílt közbeszerzési pályázaton választja ki püspökszilágyi üzemi épülete sugárvédelmi rendszerének kiépítőjét az RHK Kht. A beruházás értéke legfeljebb százmillió forint, amit a Központi Nukleáris Alap biztosít. A püspökszilágyi üzem tárolótermének már van sugárvédelmi rendszere, a pályázat nyertese az átmeneti tárolást szolgáló aktív épület rendszerét építheti ki - mondta lapunknak Barnabás István, az RHK paksi kirendeltségének vezetője. Az aktív épületet most újítják fel, a kivitelező - nettó 519 millió forintért - a Vegyépszer Rt. Az átépítés tavaly augusztusban kezdődött és az idén év végén fejeződik be (NAPI Gazdaság, 2002. július 25., 7. oldal). A közbeszerzésre jelentkezőnek igazolnia kell, hogy az utóbbi három évben szállított, telepített, illetve beüzemelt nukleáris méréstechnikai rendszereket. Így várhatóan külföldi cégek és azok leányvállalatai indulhatnak nagy eséllyel a pályázaton. A pályázatok elbírálásánál a vállalkozási díjon túl a garanciális feltételekben nyújtott többletet és a biztosított szervizhátteret is figyelembe veszik. A püspökszilágyi üzemben nem a paksi atomerőmű fűtőelemeit tárolják majd, hanem egyéb forrásból származó kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat helyeznek el - tette hozzá Barnabás. A működő atomerőművön kívül radioaktív hulladékok képződnek kutatóintézetekben, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági intézményekben és laboratóriumokban. A nem atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék mennyisége évente 15-20 köbméter. Az RHK rendelkezésre álló szabad kapacitása 140 köbméter, ami a tárolótér szempontjából 2008-2010-ig még megoldást jelenthet.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
05.
21.
23:59

A fiskális és jövedelmi politikát hibáztatja Járai

A jegybank csak akkor csökkenti az alapkamatot, ha apad a költségvetési deficit és a bérek növekedése összhangba kerül a termelékenységével - mondta szerdán a közszolgálati televízióban Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Az MNB első embere szerint azért kell várni a kamatcsökkentéssel, mert a jelenlegi monetáris kondíciók mellett elérhető az inflációs cél. A jegybank elnökének nyilatkozata nem jelenti azt, hogy az MNB nem követné az Európai Központi Bankot (ECB), amenynyiben a frankfurti intézmény csökkentené az eurózónában érvényes kamatlábat - vélekedik Barcza György, az ING Bank közgazdásza, aki szerint a változatlan monetáris feltételek ne jelentenek feltétlenül változatlan kamatszintet. Egy esetleges európai kamatcsökkentés ugyanis vonzóvá teheti a magyar instrumentumokat, és így könnyen a forint erősödését okozhatná. A jegybank mindemellett feltehetően kivárna az ECB esetleges kamatdöntése után is, nem automatikusan követné azt, a döntéshez ugyanis tisztán kell látni az árfolyamtrendet - vélekedett a szakértő. Az MNB ez év végére 4,6 százalékos, jövőre pedig 3,9 százalékos inflációt prognosztizál a múlt héten publikált inflációs jelentés szerint. Az inflációs célkitűzés 2003 végére legfeljebb 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedést jelent, 2004 decemberében pedig 3,5 +/-1 százalékpontos sávon belüli index esetén lehetne a cél teljesüléséről beszélni. Az irányadó kamatláb január közepe óta 6,5 százalék, akkor a forintsáv ellen indított spekulációs támadás letörése érdekében csökkentették összesen 200 bázisponttal a jegybanki betétek kamatlábát.

Szerző(k):
Kolozsi Pál