BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 -0,25 %
header

Kolozsi Pál

05.
30.
07:00

Legfeljebb 500 magyar mehet Brüsszelbe

A magyar kormánynak konzisztens álláspontot kell képviselnie az Európai Unió (EU) intézményeivel szemben, ehhez pedig egyeztetésre van szükség a különböző minisztériumok között - így indokolta az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszteri poszt létrehozását Juhász Endre miniszter. Szerinte természetes, hogy a különböző érdekeket képviselő minisztériumok között nézeteltérések vannak bizonyos integrációs kérdésekben.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
Andacs Botond ,
05.
29.
23:59

Legfeljebb 500 magyar mehet Brüsszelbe

A magyar kormánynak konzisztens álláspontot kell képviselnie az Európai Unió (EU) intézményeivel szemben, ehhez pedig egyeztetésre van szükség a különböző minisztériumok között - így indokolta az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszteri poszt létrehozását Juhász Endre miniszter. Szerinte természetes, hogy a különböző érdekeket képviselő minisztériumok között nézeteltérések vannak bizonyos integrációs kérdésekben. A miniszter az elkövetkező időszak legfontosabb feladatainak az európai konvent munkájának befejezését, az ősszel induló kormányközi konferenciára való felkészülést, a közös agrárpolitika reformjának véghezvitelét és a 2007-ben rajtoló új európai uniós költségvetés kidolgozását nevezte. Juhász elmondta, hogy a tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozó két hivatalt - azaz a Baráth Etele által irányított Nemzeti Fejlesztési Tervvel és EU-támogatásokkal foglalkozó hivatalt, illetve a Nagy Sándor vezette Nemzeti Területfejlesztési Hivatalt - a közeljövőben önálló országos hivatalokká alakítják át. Hét év átmeneti idő után összesen 450-500 magyar állampolgár dolgozik Brüsszelben eurokrataként - mondta a miniszter. A kormány szerint szükséges, hogy a bürokrácia minden szintjén legyenek magyar tisztségviselők a csatlakozáskor. Magyarország a konventben és a kormányközi konferencián is ragaszkodni fog az „egy ország-egy biztos” elvhez, azaz, hogy továbbra is legyen minden tagállamnak biztosa az európai bizottságban - tette hozzá. Június 24-éig jelentkezhetnek az uniós adminisztráció munkatársának a jövőre csatlakozó tagállamok állampolgárai. A hazai közalkalmazotti fizetések többszörösét biztosító állások online jelentkezési lapjait, valamint próbateszteket a központosított kiválasztást végző Európai Személyzeti Kiválasztó Iroda (EPSO) honlapjáról lehet letölteni. Budapesten és Debrecenben az unió területén szabványosított írásbeli teszt megírására kerül sor, az EU három - angol, francia vagy német - kiemelt nyelvének egyikén, amely nem egyezhet meg a vizsgázó anyanyelvével. Az írásbeli tesztből, valamint egy esszékérdésből áll - ezt a vizsgázónak dolgozata végén saját anyanyelvén is össze kell foglalnia -, ezt követi jövő év elején a szóbeli vizsga. Ugyanakkor nem szabad gyors álláslehetőségben bizakodni, hiszen a procedúrán átesett jelentkezőt az unió csupán nyilvántartásba veszi, és ebből a tartalékállományból válogathatnak az intézmények. Az új tagországok állampolgárai egyelőre csak az adminisztrátori (A8), jogász-nyelvész (LA8), valamint kvázi titkári (C 4-5) funkciókra jelentkezhetnek. Középvezetői állásokra 2004 elején hirdetnek pályázatot. Az A8-as adminisztrátor bruttó mintegy 4 ezer euró alapjövedelme mellé különböző pótlékokban is részesülhet. Ugyanakkor visszatarthatja a jelentkezőket a pályázástól, hogy a nyilvántartásba vételt követően nevük megjelenik az EU közlönyének számító Official Journalban.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
05.
27.
23:59

Ellenzik a reálbérstopot

Nem elfogadható, hogy a kormányfő csak az árak növekedését követő béremeléseket támogat jövőre – foglalható össze a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó szakszervezeti vezetők és illetékesek véleménye. A munkavállalók érdekeit képviselők szerint a magyarországi reálbérek olyan nagy lemaradásban vannak az európai uniós szinthez képest, hogy mindenképp szükség van a felzárkóztatásra. Amennyiben a kormány hajthatatlan, úgy könnyen elképzelhető, hogy egyes szakszervezetek keményebb eszközökhöz nyúlnak – mondta Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezheti Tömörülés (ÉSZT) alelnöke. Medgyessy Péter miniszterelnök a hét végén a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országos választmánya előtt utalt a reálbérek befagyasztásának lehetőségére (NAPI Gazdaság, 2003. május 27., 1–3. oldal). Migács Tibor, a Liga Szakszervezetek szakértője azt sem tartja kizártnak, hogy a kormányfő – akárcsak korábban – ezúttal is a közalkalmazottakról beszélt. A szakszervezeti vezetők közül többen is úgy érveltek, hogy a bérek dinamikus növekedése tavaly sem akadályozta az infláció csökkenését, így az erre való hivatkozás nem jogos. A munkavállalók a gazdasági teljesítmény növekedésével megegyező reálbér-növekedést tartanak elfogadhatónak, így a kormány középtávú gazdasági programjában szereplő 3 százalékos dinamikát is keveslik. A bérfelzárkóztatási folyamattal átmenetileg sem egyeztethető össze, hogy a reálbérek növekedése elmaradjon a gazdaság teljesítményének bővülésétől – mondta Honti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) ügyvivője, aki szerint a versenyszféra bérszintjébe a kormányzatnak amúgy sincs beleszólása. A magyar bérek relatív lemaradása jóval nagyobb, mint a gazdaságé, azaz a magyar bérszínvonal a gazdasági lehetőségek által meghatározottnál is alacsonyabb – tette hozzá. Az utóbbi 12 évben a termelékenység növekedése és a bérdinamika elszakadt egymástól, így a kormányfő javaslata elfogadhatatlan – mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, aki szerint a munkavállalók nem fognak irreális követelésekkel előállni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A bérek területén fennálló lemaradás miatt megnőhet a felsőoktatást és a kutatási szakmát elhagyók száma – fogalmazott Kuti, aki szerint az általuk képviselt szakmákban a munkaerő magasan kvalifikált, több nyelvet beszél és jó külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, így a pályaelhagyás esélye az átlagosnál is nagyobb. Kuti úgy látja, hogy a kormány által célul kitűzött tudásalapú társadalmat nem lehet a jelenlegi felsőoktatási bérekkel megvalósítani.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
05.
27.
23:59

Idén várhatóan nő a munkanélküliség

Február és április között 3,883 millió főt tartottak nyilván foglalkoztatottként, a munkanélküliségi ráta pedig 6,2 százalékos volt - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentésében. Egy hónappal korábban 6,4 százalék volt a munkanélküliek aránya, a foglalkoztatotti létszám pedig 24 ezerrel kisebb volt, mint most. A foglalkoztatási arány 50,1 százalékos, legutóbb a tavalyi utolsó negyedévben volt 50 százalék felett ez a mutató. A munkanélküliségi ráta egy éve nem csökkent. A magyar munkanélküliség nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető magasnak, az Európai Unióban az időszak középső hónapját jelentő márciusban a munkanélküliségi ráta 2 százalékponttal volt magasabb mint Magyarországon. Az idén a munkanélküliség növekedésére számítanak a piaci elemzők és a jegybank szakemberei is, 2004-ben pedig stagnálással számolnak a prognózisok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentése szerint ezt követően a munkapiac rugalmasságától függ, hogy a gazdasági élénkülés hatására a megnövekedett ciklikus munkanélküliség felszívódik-e vagy átalakul tartós munkanélküliséggé.

Szerző(k):
Kolozsi Pál