Kolozsi Pál

Megjött a Café Babel

Megérkezett Magyarországra az Európai Unió (EU) egyik legszélesebb alapokon nyugvó online magazinja, a Café Babel – tudta meg lapunk a most nyíló budapesti szerkesztőség vezetőjétől, Mézes Lindától. A Café Babel 2001-ben indult, és már ekkor hat regionális iroda intézte az európai eszmeiség mellett elkötelezett médium ügyeit. A hat nyelven – angolul, franciául, németül, olaszul, spanyolul és katalánul – megjelenő magazin jelenleg 350, jellemzően fiatal újságíró és fordító munkatárs segítségével készül, akik 14 ország 22 városában véleményezik az összeurópai eseményeket és rendeznek európai uniós témákkal kapcsolatban konferenciákat. A Café Babel 1200 cikkes archívummal várja az érdeklődőket, akik könnyed hangvételű, közérthető, mindemellett igényesen megírt cikkeket, elemzéseket találhatnak a cafebabel.com internetes oldalon. A párizsi központtal működő magazin a hétfőnként frissülő tudósításokon, elemzéseken és interjúkon túl hetente rövid, könnyed írásokban ismerteti meg olvasóit az Európára oly jellemző nyelvi sokszínűség érdekességeivel, de külön rovatot szentelnek többek között az új tagországoknak és a Brüsszelben is egyre fontosabbnak tekintett szomszédságpolitikának is. A Café Babel budapesti irodája mindenekelőtt a közös európai hálózat részeként működik majd, azaz egyrészről magyarok által írt cikkek és tudósítások küldésével gazdagítja a magazint, másrészről pedig konferenciákat is szervez európai kérdésekkel kapcsolatban. Mézes Linda elmondta, hogy az első budapesti konferenciára november 26-án kerül sor, ahol Szent-Iványi István európai parlamenti képviselővel és Formann Balázs egyetemi oktatóval beszélgetnek majd az EU-tagság tapasztalatairól.

A Moody’s felminősítette Oroszországot

A szufficites költségvetés és az exportbevételek szárnyalása miatt a Moody’s újra javított az orosz államadósság besorolásán. Az S&P mindeközben az orosz bankrendszer átláthatatlanságára panaszkodik.

Béremelésért lobbizik a Wal-Mart vezére

A világ legnagyobb kiskereskedelmi láncát fenntartó amerikai Wal-Mart Stores Inc. vezérigazgatója az Egyesült Államokban érvényes 5,15 dolláros minimális órabér emelését tartaná kívánatosnak. Lee Scott óhaját természetesen nem a munkavállalókért aggódó filantrópia vezérli, arról van szó csupán, hogy a béremeléstől a fogyasztói kereslet bővülését várja. A vezér nem is nagyon emelné a Wal-Mart dolgozóinak járó bért, ami jelenleg átlagosan 9,37 dollár óránként. Scott felszólalása heves kritikát váltott ki, miután a Wal-Mart ugyan viszonylag magas bérrel csábítja a munkavállalókat, de egészségbiztosítási rendszere mindössze a cégnél dolgozók felét fedi le. A minimálbér kérdése körül egy ideje politikai viták folynak az USA-ban, de áttörésről egyelőre nem lehet beszélni, a washingtoni szenátorok ugyanis egy hete vetették el annak felemelését 6,25 dollárra.

Felére esett az Amazon profitja

A harmadik negyedévben 44 százalékkal, 30 millió dollárra esett az internetes kereskedelemmel foglalkozó Amazon.com Inc. nettó nyeresége, főként amiatt, hogy egy bírósági döntés 40 millió dollárral terhelte meg mérlegét. A piac kedvezőtlenül fogadta az adatokat, a vállalat részvényárfolyama csaknem 8 százalékot esett a bejelentés után. Az árbevétel ugyanakkor több mint negyedével, 1,86 milliárd dollárra emelkedett, meghaladva a várakozásokat, mindenekelőtt a 28 százalékos bővülést produkáló észak-amerikai értékesítésnek köszönhetően. A cég 1,6 millió példányt adott el a legújabb Harry Potter könyvből. A karácsonyi időszak miatt kiemelkedő jelentőségű negyedik negyedévre a vállalat 2,86–3,16 milliárd dollár árbevételt prognosztizál, de ez is elmarad a piac által korábban remélt összegtől. Az év egészére 8,37–8,67 milliárd dolláros árbevétel szerepel az Amazon.com előrejelzéseiben, ami 21–25 százalékos bővülést jelentene 2004-hez képest. Az éves üzemi eredményt 403–478 millió dollárra teszi a cég vezetése, ennek középértéke nagyjából megfelelne az egy évvel korábban elért értéknek.

Amazon-adatok

(millió dollár) 2004. I–IX. 2005. I–IX. Árbevétel 4380 5513 Adózott eredmény 242 160 EPS (dollár) 0,57 0,38 Forrás: Dow Jones

Az árstabilitással lehet gond az ERM–2-ben

A tavaly májusban európai uniós tagállammá vált tíz ország közül Észtország, Szlovénia és Litvánia már 2004. június végén belépett az eurózóna előszobájának számító ERM–2-es árfolyamrendszerbe, 2005 májusában pedig a ciprusi, a lett és a máltai deviza középárfolyamát is rögzítették az euróval szemben. Az ERM–2-es rendszerrel mindössze fél éve együtt élő országok esetében még nehéz hosszabb távú következtetéseket levonni, de a három 2004-ben csatlakozott állam tapasztalatai azt mutatják, hogy az árfolyamrendszerbe való belépés elsősorban az árstabilitási kritérium teljesítését nehezíti meg. A magas költségvetési hiánnyal küzdő visegrádi országokkal szemben ugyanis a balti államok és Szlovénia számára a magas infláció lehet akadálya az euró minél gyorsabb bevezetésének. Elemzők szerint paradox módon részben épp az ERM–2-es rendszer az oka, hogy ezekben az országokban a legkevésbé az inflációs nyomáson sikerült úrrá lenni, bár a fogyasztói árak növekedése az esetek többségében nem tekinthető kezelhetetlennek. Az augusztusig eltelt 12 hónap alatt Észtországban átlagosan 4,1, Litvániában és Szlovéniában pedig 2,7 százalékkal emelkedtek az árak, ami ugyan magasabb az eurózóna átlagánál, de nem esik túl messze a maastrichti szerződésben áttételesen meghatározott szinttől. Algirdas Brazauskas litván kormányfő mindeközben jelezte, hogy országa kérni fogja a belépési követelmények enyhítését, és feltehetően így tesz majd Lettország vezetése is, ugyanis augusztusban itt uniós rekordnak számító, 6,9 százalékos inflációt regisztráltak.

Az EU megtiltotta a horvát madárimportot

Az Európai Bizottság (EB) betiltotta az élő madarak, illetve a feldolgozott baromfihús importját Horvátországból, miután H5 típusú madárinfluenza-vírust azonosítottak a balkáni országban. A H5 variáns jelenléte nem jelenti azt, hogy az eddig több mint hatvan emberi áldozatot követelő H5N1 vírus is megjelent volna Horvátországban, a vizsgálatok még folynak egy brit laboratóriumban. Philip Tod, a brüsszeli testület egészségügyért felelős szóvivője azt is elmondta, hogy az EB az egész Európai Unióra kiterjedő tilalmat vezetne be az egzotikus madarak behozatalára, sőt a házi kedvencükkel utazóknak is fel kell készülniük nehezítésekre. A jelenlegi tervek szerint az importtilalom egy hónapra vonatkozna, majd az akkori helyzet értékelése után döntenének a hosszabbításról. A vadmadarak bevitelének tilalma akkor vetődött fel, amikor egy brit karanténban a H5N1 variáns miatt elhullott papagájt találtak (NAPI Gazdaság, 2005. október 25., 6. oldal). A Horvátországgal szemben életbe léptetett tiltásokkal megegyezőeket már Romániával, Törökországgal és Oroszország bizonyos részeivel szemben is alkalmaznak. (A témáról lásd még írásunkat a 7. oldalon.)

Euró nélkül sem könnyű

Az eurózónából kimaradt régi EU-tagállamok – Dánia, Nagy-Britannia és Svédország – korábban könnyebben tudtak érvelni az önálló monetáris politika áldásos hatásai mellett, miután tavaly még mindhárman jóval dinamikusabb növekedést tudtak felmutatni, mint az eurózóna 12 tagországa. Közülük azonban ma már csak Dánia büszkélkedhet az eurózóna átlagánál jóval magasabb növekedési ütemmel. Hosszabb, ötéves idősort vizsgálva megállapítható, hogy az eurózónán kívül maradt uniós tagállamok átlagosan nagyobb növekedési ütemet tudnak felmutatni. Ugyanakkor ez nem magától értetődő, vagyis nem lehet automatikusan kijelenteni, hogy jobb az eurót nem bevezetni, ugyanis az adott gazdaság „ereje”, a külkereskedelem szerkezete, azon belül az importkitettség, a belső kereslet súlya lényeges különbségeket eredményez – hívják fel a figyelmet szakértők. Grafikonunkból mindenesetre kiderül, hogy Nagy-Britannia tudta a legnagyobb mértékben meghaladni az eurózóna átlagát, s a most erőre kapó Dánia (a legutolsó adat vélhetően az alacsony bázisnak is betudható), áll legközelebb az eurót bevezetett országok mutatójához. Utóbbi persze egy kicsit csalóka, lévén átlagról van szó; ezen belül egyes országok növekedése bőven vetekedhet az eurózónán kívül maradottakéval.

A Wilma nagy károkat okozott Floridában

A Floridában pusztító Wilma hurrikán hat halálos áldozattal járt, miután a karibi régióban korábban 17 emberéletet oltott ki. Az USA déli államában, ahol az utóbbi 14 hónapban nyolc pusztító vihar is tombolt, több mint hárommillió háztartás, illetve gazdasági egység maradt áram nélkül a Wilma átvonulása nyomán. Szakértők szerint akár heteket is igénybe vehet az elektromos hálózat teljes rendbehozatala az államban. Megérkezésekor 3-as erősségű trópusi viharnak minősült a Wilma hurrikán, az Atlanti-óceán felé fordulva pedig tovább szelídült. Becslések szerint a biztosított kárérték 6–10 milliárd dollár, ami azt jelentené, hogy az Egyesült Államok harmadik legköltségesebb viharáról van szó. Eddig a legtöbbe a Katrina hurrikán került az amerikai biztosítóknak, ekkor ugyanis 60 milliárd dolláros volt a végszámla, majd pedig az 1992-es Andrew hurrikán következik csaknem 21 milliárd dolláros kárösszeggel. Florida ugyan nem számít olyan jelentős gazdasági, elsősorban energetikai központnak, mint a korábban viharkárokat szenvedett Texas és Louisiana, és olajkitermelő, illetve -finomító berendezések sincsenek a vihar által érintett térségben, de a félsziget keleti partján összesen így is 500 milliárd dollárnyi biztosított vagyon található. A Wilma elvonulásával még korántsem ért véget a hurrikánszezon, a legújabb, Alpha névre keresztelt vihar máris nyolc halálos áldozatot követelt Haitin.