Kolozsi Pál

Az Ericssoné lett a Marconi

Igaznak bizonyultak a két héttel ezelőtt napvilágot látott találgatások (NAPI Gazdaság, 2005. október 11., 5. oldal): tegnap bejelentették, hogy a mobilhálózati berendezések világelső gyártója, a svéd L.M. Ericsson Telephone Co. 1,2 milliárd angol fontért (1,77 milliárd euró) megvásárolja az ugyancsak távközlési berendezések gyártásával foglalkozó brit Marconi Corp. társaság nagy részét. A Telent Plc néven tovább működő brit szolgáltatási divízió kivételével minden a svéd társaságé lesz. Az Ericsson az akvizíció révén növeli súlyát a vezetékes távközlési eszközök piacán, ami azért is fontos, mert a távközlési cégek egyre inkább arra törekszenek, hogy egyesítsék vezetékes és mobilszolgáltatásaikat. A Marconinál dolgozó csaknem 9000 munkavállalóból csak kétezret nem vesz át az Ericsson, ők ugyanis a Telentnél maradnak, de a svéd cég már bejelentette, hogy további elbocsátásokkal kell számolni az előző üzleti évet veszteséggel záró brit vállalatnál. Korábban olyan hírekről is lehetett hallani, hogy a kínai kormányhoz igen közel álló Huawei Technologies is szemet vetett a Marconira, sőt voltak piaci pletykák a Siemens és az Alcatel érdeklődéséről is.

Az árstabilitással lehet gond az ERM–2-ben

A tavaly májusban európai uniós tagállammá vált tíz ország közül Észtország, Szlovénia és Litvánia már 2004. június végén belépett az eurózóna előszobájának számító ERM–2-es árfolyamrendszerbe, 2005 májusában pedig a ciprusi, a lett és a máltai deviza középárfolyamát is rögzítették az euróval szemben. Az ERM–2-es rendszerrel mindössze fél éve együtt élő országok esetében még nehéz hosszabb távú következtetéseket levonni, de a három 2004-ben csatlakozott állam tapasztalatai azt mutatják, hogy az árfolyamrendszerbe való belépés elsősorban az árstabilitási kritérium teljesítését nehezíti meg. A magas költségvetési hiánnyal küzdő visegrádi országokkal szemben ugyanis a balti államok és Szlovénia számára a magas infláció lehet akadálya az euró minél gyorsabb bevezetésének. Elemzők szerint paradox módon részben épp az ERM–2-es rendszer az oka, hogy ezekben az országokban a legkevésbé az inflációs nyomáson sikerült úrrá lenni, bár a fogyasztói árak növekedése az esetek többségében nem tekinthető kezelhetetlennek. Az augusztusig eltelt 12 hónap alatt Észtországban átlagosan 4,1, Litvániában és Szlovéniában pedig 2,7 százalékkal emelkedtek az árak, ami ugyan magasabb az eurózóna átlagánál, de nem esik túl messze a maastrichti szerződésben áttételesen meghatározott szinttől. Algirdas Brazauskas litván kormányfő mindeközben jelezte, hogy országa kérni fogja a belépési követelmények enyhítését, és feltehetően így tesz majd Lettország vezetése is, ugyanis augusztusban itt uniós rekordnak számító, 6,9 százalékos inflációt regisztráltak.

Melyik a legjobb EMBA-képzés a világon?

Idén is a University of Pennsylvanián működő Wharton biztosítja a legjobb Executive Master of Business Administration (EMBA) – közép- és felsővezetői másoddiplomás – képzést, derül ki a Financial Times listájáról. Az FT idén ötödik alkalommal minősítette az iskolákat. A lap 2005-ös rangsorán 42 üzleti iskola szerepel az Egyesült Államokból, 22 Európából, négy Kanadából, négy Ázsiából és egy-egy Ausztráliából, Chiléből és Brazíliából. Az első kategóriába tartozó Wharton azon kevesek egyike, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy a résztvevők pontosan ugyanazt az anyagot tanulják és ugyanaz legyen a felvételi követelmény, mint a nappali MBA-képzés hallgatóinál. A Wharton vonzza a „diákokat” New Yorkból és más keleti parti városokból is. Ezzel is konkurenciát teremt az ugyancsak New Yorkban található Columbia üzleti iskolának és a Sternnek. A közép-európai régióból egyedüliként a listára került CEU képzése – a tavalyi 11. hely után – a 16. helyre került. Az alkalmazott, menedzser típusú tudást értékelők körében a Master of Business Administration (MBA) képzések tekinthetőek a gazdasági oktatás csúcsának, és bár egyre népszerűbbek, de Magyarországon még kevesen ismerik a részidős képzést jelentő Executive MBA-képzéseket. A klasszikus MBA-képzéshez túl elfoglalt vállalatvezetők számára kialakított EMBA-kurzusokat jellemzően hétvégeken tartják, és miután nem engedik, hogy a leadott óraszám rovására menjen az új struktúra, így a tanidő jellemzően hosszabb, mint az MBA-k esetében. Az EMBA-képzéseken részt vevők jellemzően jóval idősebbek, mint az MBA-programok diákjai, átlagosan 15 éves munkahelyi tapasztalat van a hátuk mögött és a családalapításon is túl vannak már. Gyakori, hogy az MBA-, illetve az EMBA-programok ugyanazt a tananyagot nyújtják, sőt sokszor a hétvégi kurzusokat látogatók jobban elmélyülnek a gyakorlati kérdésekben, mint fiatalabb és tapasztalatlanabb társaik. A vizsgák komolysága sem az időbeosztáson múlik, az egyetlen valóban lényeges különbség az árszintekben rejlik. Az EMBA-képzések egyszerűen hosszabbak és így drágábbak is; gyakori hogy az MBA-ért elkért összegnél 30 százalékkal is többet kell fizetni az EMBA-re beiratkozó tanulni vágyóknak. Előrejelzések szerint az árkülönbség nő a jövőben, ugyanis az EMBA-képzések egyre népszerűbbek, míg a klasszikus MBA-kurzusokra jelentkezők száma egyre kevesebb. Az EMBA-programok esetében gyakori a vállalati finanszírozás, azaz a résztvevők 30-40 ezer dolláros éves számláit jellemzően a képzés munkahelyi hozadékát leszüretelni vágyó munkaadók fizetik.

Koppenhága repülőterére is ajánlatot tett a Macquarie Airport

A számos nemzetközi repülőteret üzemeltető cégben részesedéssel rendelkező ausztrál Macquarie befektetési bank ajánlatot tett a koppenhágai légikikötőt működtető Copenhagen Airportra. A kétezer dán koronás részvényenkénti ár 31 százalékos felárat jelent a pénteki záróárfolyamhoz viszonyítva, így nem meglepő, hogy a koppenhágai repülőteret 15,7 milliárd koronára (2,52 milliárd dollár) értékelő ajánlatot az igazgatótanács egyöntetűen támogatta. A Macquarie már most is 14,7 százalékos pakettel rendelkezik a dán cégben, de szándékai szerint 50 százalék fölé emelné részesedését. A repülőtérnek 39,2 százalékban tulajdonosa a dán állam is, amely azonban nem szándékozik megválni részvényeitől, ugyanis – mint Thor Pedersen pénzügyminiszter fogalmazott – a vállalat jól működik, és értéket teremt tulajdonosainak. A Macquarie szerint azonban nincs szüksége az állami pakettre ahhoz, hogy a tranzakció sikeres legyen. A tranzakciónak magyarországi kihatásai is vannak, a Copenhagen Airport ugyanis közölte, kiszáll a Budapest Airport Rt. megszerzéséért folyó versenyből, miután a Macquarie is az ajánlattevők között van.

Szenved az olajártól az Austrian Airlines

A harmadik negyedévben 15,4 millió euró volt az Austrian Airlines AG üzemi nyeresége, 73,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A profit esése mindenekelőtt a magas olajárakkal és az európai piac túltelítettségével magyarázható. Az osztrák légitársaság árbevétele 13,2 százalékkal, 725,7 millióra emelkedett, a növekedés motorja a kelet-európai régió és a Közel-, illetve Távol-Kelet volt. A társaság a jelentés mellett kiadott állásfoglalásában rámutat, hogy a magas olajárak miatt több mint 17 százalékkal nőttek az üzemi kiadások, amelyek 735,6 millió eurót tettek ki a vizsgált időszakban. A nettó nyereség mintegy hatodára, 47,7 millióról 7,8 millió euróra esett. A piac 0,3 százalékos árfolyameséssel reagált az adatokra.

Az EU megtilthatja a vadmadarak importját

Miután Nagy-Britanniában egy karanténban elhullott papagáj tetemében kimutatták a madárinfluenza eddig több mint hatvan emberi áldozatot követelő H5N1 variánsát, London a vadon élő madarak importjának tilalmát követeli Brüsszeltől. A brit javaslatról az agrárminiszterek jelenleg is tartó ülésén lesz majd szó, a The Guardian napilap úgy tudja, hogy Németország támogatja a londoni felvetést. Az Európai Bizottság (EB) korábban arra figyelmeztetett, hogy az importtilalom a szándékolttal ellentétes hatással járhat, ugyanis a feketepiac malmára hajtaná a vizet, azaz a hivatalos ellenőrzési procedúrák kikerülésével érkező madarak számát növelné. Egyes becslések szerint az Egyesült Királyságba évente érkező mintegy félmillió madár fele már most is csempészúton kerül az országba. A Nagy-Britanniában elhullott madár a vírus által nem érintett közép-amerikai Suriname-ból érkezett, a papagáj sorsát az pecsételte meg, hogy Tajvanról bevitt madarakkal tették egy karanténba, és így fertőződött meg. Az Egyesült Királyságban jelenleg nyolc karantént tartanak fenn, ezekben összesen kétezer madarat különítenek el. A brit főállatorvos szerinta különböző helyekről érkező madarak közös tárolásának gyakorlatát felül kell vizsgálni. A karanténrendszert mindemellett sikeresnek tartják Londonban, a kórt ugyanis sikerült elkülöníteni. A madárbehozatali tilalom mellett arra is van esély, hogy szigorításokat léptetnek életbe a madárkiállítások, illetve -vásárok kapcsán. Nem csak a brit hatóságoknak kell a madárbehozatalból adódó problémákkal megküzdenie: októberben a brüsszeli repülőtéren találtak két fertőzött sast.

Mélyben az olajár

Három hónapja nem látott mélységben kereskednek az olajjal a nemzetközi központokban, miután a Wilma névre keresztelt vihar elkerülte az energiaipari szempontból kiemelkedő fontosságú Mexikói-öblöt.

Brit földön a madárinfluenza

Kimutatták egy az Egyesült Királyságban karanténban elhullott papagáj tetemében a madárinfluenza eddig több mint 60 emberi áldozatot követelő H5N1 variánsát. Az aggódó farmerek máris az élő madarak importjának tilalmát követelik Brüsszeltől.

Mennyit ér Lara Croft?

Több társaság is felvásárolná az SCI Entertainment számítógépes játékokat gyártó vállalatot - értesült a BBC. A társaság gyártja többek között a mozis karriert is befutó Lara Croft játékszoftvert.