Az eurózónából kimaradt régi EU-tagállamok – Dánia, Nagy-Britannia és Svédország – korábban könnyebben tudtak érvelni az önálló monetáris politika áldásos hatásai mellett, miután tavaly még mindhárman jóval dinamikusabb növekedést tudtak felmutatni, mint az eurózóna 12 tagországa. Közülük azonban ma már csak Dánia büszkélkedhet az eurózóna átlagánál jóval magasabb növekedési ütemmel.
Hosszabb, ötéves idősort vizsgálva megállapítható, hogy az eurózónán kívül maradt uniós tagállamok átlagosan nagyobb növekedési ütemet tudnak felmutatni. Ugyanakkor ez nem magától értetődő, vagyis nem lehet automatikusan kijelenteni, hogy jobb az eurót nem bevezetni, ugyanis az adott gazdaság „ereje”, a külkereskedelem szerkezete, azon belül az importkitettség, a belső kereslet súlya lényeges különbségeket eredményez – hívják fel a figyelmet szakértők. Grafikonunkból mindenesetre kiderül, hogy Nagy-Britannia tudta a legnagyobb mértékben meghaladni az eurózóna átlagát, s a most erőre kapó Dánia (a legutolsó adat vélhetően az alacsony bázisnak is betudható), áll legközelebb az eurót bevezetett országok mutatójához. Utóbbi persze egy kicsit csalóka, lévén átlagról van szó; ezen belül egyes országok növekedése bőven vetekedhet az eurózónán kívül maradottakéval.
Baka Zoltán
Kolozsi Pál