Újabb adatok érkeztek: a Tisza listán is beérte a Fideszt, nyílik az olló
Újabb adatok érkeztek: a Tisza listán is beérte a Fideszt, nyílik az olló
Jó hírt kapott a kormány a választási hajrában, de a gazdaság még nem ünnepelhet
Végre olyan makroadatok érkeztek, amelyekre a kormány is szívesen mutathat rá a választás előtt: az infláció 2 százalék alatt maradt, a fogyasztás pedig lassú élénkülést jelez. Csakhogy a teljes gazdasági kép ennél vegyesebb, mert a gyenge ipari teljesítmény, a visszafogott növekedés és az egyszeri osztogatások hatása is erősen árnyalja a javuló számokat.
Az amerikai alelnök budapesti útja túlmutat a kampányon: mit nyerhet ebből a magyar gazdaság?
J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatása első ránézésre kampányesemény: az Egyesült Államok vezetése nyíltan támogatja Orbán Viktort a választás előtti hajrában. A politikai gesztus mögött azonban egy valós gazdasági kapcsolat is húzódik, hiszen az Egyesült Államok ma is fontos exportpiaca, szolgáltatási partnere és befektetője Magyarországnak.
Megtorpant a magyar felzárkózás: egy helyben topog a gazdaságunk
Bár Magyarország az elmúlt másfél évtizedben érdemben közelebb került az uniós fejlettségi szinthez, a felzárkózás lendülete az utóbbi években látványosan megtorpant: a friss Eurostat-adatok szerint a magyar gazdaság már harmadik éve nem tudott érdemben közelíteni az uniós átlaghoz.
Egymilliós átlagbért ígér a Fidesz – már évek óta, csak éppen a céldátum tolódik egyre távolabb
Az egymillió forintos átlagbér az elmúlt időszak egyik legtöbbet idézett gazdasági célkitűzése lett. A kormány több alkalommal is beszélt arról, hogy a bérek dinamikus emelkedésével elérhető ez a szint, a vállalás azonban nemcsak a fizetések jövőjéről szól, hanem arról is, hogyan alakult át az ígéret időtávja. Mert bár a cél változatlan, az, hogy mikorra kellene megvalósulnia, ma már korántsem egyértelmű. Mindenesetre az elmúlt években megduplázódott a bruttó kereset. A választások közeledtével az Economx cikksorozatban vizsgálja meg, hogyan teljesültek az elmúlt évek nagy gazdasági vállalásai – ezúttal az átlagkeresetek kerültek a fókuszba.
A benzinkutak egyelőre benyelik az emelések egy részét
Újabb drágulás jön a hazai benzinkutakon, de a nagykereskedelmi áremelések egy részét egyelőre „benyelik” a töltőállomások, így a kutakon kisebb mértékben nőnek az árak. A régióban azonban több országban nem ez a helyzet: van, ahol jóval nagyobb drágulást hárítanak át az autósokra, helyenként a magyar emelések duplája is megjelent a kutakon. Szakértők szerint további áremelések még jöhetnek, de a jelek alapján a világpiaci drágulás üteme lassulni látszik.
Újabb energiaár-sokk jöhet? Szakértők szerint újra nyomás alá kerülhet a forint és az infláció
Az energiaárak alakulása, az inflációs kilátások és a kamatcsökkentés jövője körül is komoly bizonytalanságok rajzolódnak ki a magyar gazdaságban. Szakértők a Macronomx konferencián arról beszéltek, hogy egy újabb energiaár-sokk ismét nyomás alá helyezheti a forintot, megdrágíthatja az importot és megakaszthatja a jegybank lazítási ciklusát. A Barátság-kőolajvezeték jövője, a geopolitikai feszültségek és az infláció fordulópontja mind olyan tényezők, amelyek a következő hónapok gazdasági pályáját meghatározhatják.
Nagy Márton: Háromszor annyiba kerül a gazdaság működtetése, mint 2010-ben
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság versenyképességének kulcsa az olcsó energia. A tárcavezető az MKIK konferenciáján arról is beszélt, hogy a kamarára egyre nagyobb szerep hárul a közfeladatok ellátásában.
Orbán Viktor: Minden úgy lesz, ahogy mondom, vagy nem
A miniszterelnök az MKIK Gazdasági Évnyitóján beszélt a háborús gazdaságról, amelyre szerinte Európában jelenleg kétszer akkora az esély, mint a békegazdaságra.
Sokan milliókat költöttek rá, mégis elszállt a villanyszámla – mikor éri meg a napelem?
A napelem sokáig biztos útnak tűnt a rezsiköltségek csökkentésére, volt is egy nagy lakossági boom, melynek köszönhetően ma már Magyarországon több száz ezer háztartás termel áramot a saját tetőjén. A megtérülés azonban messze nem mindenkinél ugyanaz: az elszámolási szabályok változása, a fogyasztás nagysága és az energiaárak alakulása is döntően befolyásolja, hogy valóban megéri-e a beruházás.