Kifejezetten kedvező inflációs adattal érkezett meg a választási kampány hajrájába kormány: a KSH szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, vagyis a pénzromlás üteme 2 százalék alatt maradt. Ez önmagában komoly politikai fegyvertény, mert az elmúlt években éppen az infláció volt az a gazdasági tényező, amelyet a választók a legközvetlenebbül éreztek a mindennapokban.
A friss számok alapján ráadásul nemcsak az árfronton javult a kép. A KSH szerdán azt is közölte, hogy februárban a kiskereskedelmi forgalom 3,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, januárban pedig 3 százalékos volt az éves növekedés. A háztartások fogyasztása tehát lassan újra magához térhet, ami kampányidőszakban különösen fontos: a választók szempontjából a bolti árak, a bérek és a vásárlóerő sokkal kézzelfoghatóbbak, mint a technikai GDP-adatok vagy az ipari statisztikák.
Innen nézve a friss makroadatok inkább segítik a kormányt, mint ártanak neki. A kabinet könnyen építhet arra az üzenetre, hogy sikerült letörni az inflációt, miközben a fogyasztás is élénkülni kezdett. A kép azonban jóval árnyaltabb annál, mint amit egyetlen kedvező inflációs adat sugall. A KSH adatai szerint a szolgáltatások ára márciusban még mindig 4,1 százalékkal nőtt éves alapon, vagyis nem beszélhetünk arról, hogy a teljes gazdaságban eltűnt volna az árnyomás.
A fogyasztóiár-index alakulása 2022 óta
(Az előző év azonos időszaka = 100,0%)
| None | Infláció | None |
|---|---|---|
| 2022. január | 107,9 | None |
| 2022. február | 108,3 | None |
| 2022. március | 108,5 | None |
| 2022. április | 109,5 | None |
| 2022. május | 110,7 | None |
| 2022. június | 111,7 | None |
| 2022. július | 113,7 | None |
| 2022. augusztus | 115,6 | None |
| 2022. szeptember | 120,1 | None |
| 2022. október | 121,1 | None |
| 2022. november | 122,5 | None |
| 2022. december | 124,5 | None |
| 2023. január | 125,7 | None |
| 2023. február | 125,4 | None |
| 2023. március | 125,2 | None |
| 2023. április | 124 | None |
| 2023. május | 121,5 | None |
| 2023. június | 120,1 | None |
| 2023. július | 117,6 | None |
| 2023. augusztus | 116,4 | None |
| 2023. szeptember | 112,2 | None |
| 2023. október | 109,9 | None |
| 2023. november | 107,9 | None |
| 2023. december | 105,5 | None |
| 2024. január | 103,8 | None |
| 2024. február | 103,7 | None |
| 2024. március | 103,6 | None |
| 2024. április | 103,7 | None |
| 2024. május | 104 | None |
| 2024. június | 103,7 | None |
| 2024. július | 104,1 | None |
| 2024. augusztus | 103,4 | None |
| 2024. szeptember | 103 | None |
| 2024. október | 103,2 | None |
| 2024. november | 103,7 | None |
| 2024. december | 104,6 | None |
| 2025. január | 105,5 | None |
| 2025. február | 105,6 | None |
| 2025. március | 104,7 | None |
| 2025. április | 104,2 | None |
| 2025. május | 104,4 | None |
| 2025. június | 104,6 | None |
| 2025. július | 104,3 | None |
| 2025. augusztus | 104,3 | None |
| 2025. szeptember | 104,3 | None |
| 2025. október | 104,3 | None |
| 2025. november | 103,8 | None |
| 2025. december | 103,3 | None |
| 2026. január | 102,1 | None |
| 2026. február | 101,4 | None |
| 2026. március | 101,8 | None |
Az is fontos, hogy a lakossági számok javulásának egy része nem feltétlenül a gazdaság belső erejét tükrözi, hanem az év eleji állami kifizetések hatását. A januári kereseti adat például látványosan megugrott: a bruttó átlagkereset 840 600 forint volt, ami 26,3 százalékos éves növekedést jelentett. Csakhogy ezt erősen felhúzta a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetményének megfelelő egyszeri fegyverpénz. A KSH által közölt adatokat elemző piaci számítások szerint a fegyverpénz hatását kiszűrve a bruttó bérnövekedés inkább 8,3 százalék körül lehetett.
Vagyis a választók által érzékelhető javulás egy része valódi dezinflációs fordulatból jöhet, egy másik része viszont abból, hogy a kormány a választás előtt közvetlenül is pénzt pumpált a háztartásokhoz. Ez politikailag persze ugyanúgy hasznos lehet:
a közhangulat szempontjából nem feltétlenül az számít, hogy a plusz jövedelem mennyire fenntartható, hanem az, hogy rövid távon javítja-e a családok pénzügyi mozgásterét.
Gazdasági szempontból viszont lényeges különbség, hogy organikus növekedésről vagy költségvetési rásegítésről beszélünk.
Még inkább árnyalja a képet, hogy a gazdaság termelő oldala továbbra sem mutat egyértelmű erőt. A KSH friss első becslése szerint februárban az ipari termelés volumene 1,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, januárhoz képest pedig 1,8 százalékos visszaesést mértek. Ez azért kellemetlen a kormány számára, mert a magyar gazdaságpolitika hosszú ideje a beruházás- és iparvezérelt növekedésre építette a saját narratíváját. Ha a fogyasztás magához is tér, attól még a gazdaság egyik legfontosabb motorja továbbra is döcög.
A GDP-adatok sem festenek diadalmas képet. A KSH második becslése szerint 2025 negyedik negyedévében a gazdaság teljesítménye nyers adaton 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a teljes 2025-ös évben pedig a GDP 0,4 százalékkal nőtt. Ez technikailag növekedés, politikailag azonban nehéz lenne belőle gazdasági áttörést kommunikálni. Különösen úgy, hogy a bővülésben a végső fogyasztás szerepe erősebb, miközben az ipar visszaesése továbbra is fékezi a gazdaságot.
A GDP alakulása az elmúlt években
(kiigazítás nélküli, negyedéves nyers adatok / előző év azonos időszaka=100,0%)
| GDP | None | |
|---|---|---|
| 2020. Q1 | 102,3 | None |
| 2020. Q2 | 87,3 | None |
| 2020. Q3 | 96 | None |
| 2020. Q4 | 97,4 | None |
| 2021. Q1 | 98 | None |
| 2021. Q2 | 117,9 | None |
| 2021. Q3 | 106,3 | None |
| 2021. Q4 | 107,4 | None |
| 2022. Q1 | 107,5 | None |
| 2022. Q2 | 106,3 | None |
| 2022. Q3 | 104 | None |
| 2022. Q4 | 99,7 | None |
| 2023. Q1 | 98,6 | None |
| 2023. Q2 | 97,5 | None |
| 2023. Q3 | 100 | None |
| 2023. Q4 | 100,6 | None |
| 2024. Q1 | 101,1 | None |
| 2024. Q2 | 101,7 | None |
| 2024. Q3 | 99,8 | None |
| 2024. Q4 | 100,2 | None |
| 2025. Q1 | 100 | None |
| 2025. Q2 | 100,3 | None |
| 2025. Q3 | 100,8 | None |
| 2025. Q4 | 100,8 | None |
A munkaerőpiac sem omlott össze, de már itt sem látszik a korábbi évek feszessége. A KSH szerint februárban a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt, a munkanélküliek száma pedig 231 ezer főt tett ki. Ez önmagában nem drámai adat, de arra utal, hogy a gyenge növekedés és a visszafogott ipari teljesítmény már a foglalkoztatás oldalán is nyomot hagy.
A választási olvasat ezért kettős lehet:
- a kormány joggal mutathat rá arra, hogy végre van néhány könnyen kommunikálható, a mindennapokban is érzékelhetően javuló mutató: alacsonyabb infláció, élénkülő fogyasztás, erősnek tűnő béradatok;
- az ellenzék ugyanakkor arra építhet, hogy ezek közül több mögött egyszeri állami pénzosztás áll, miközben a gazdaság szerkezeti állapota továbbra sem megnyugtató.
Ez utóbbit erősíti az is, hogy a Reutersnek nyilatkozó S&P Global szerint a választás győztesének a voksolás után vissza kell majd fognia a szociális költekezést, miközben a költségvetési hiány már az év első két hónapjában megközelítette az éves cél 40 százalékát.
Összességében tehát a friss makroadatok rövid távon inkább segíthetik a kormányt, mintsem gyengítenék. Az infláció látványos lehűlése és a kiskereskedelem élénkülése kampányban jól eladható eredmény. De legalább ennyire igaz az is, hogy a gyenge ipar, a szerény GDP-növekedés és az egyszeri állami kifizetésekkel felhúzott lakossági mutatók miatt túlzás lenne azt állítani: a magyar gazdaság egyértelműen erőre kapott a választás előtt. A helyzet inkább az, hogy javul a hangulat, de a fundamentumok még nem mindenhol követték le ezt.
