A napokban az Eurostat legfrissebb adatai alapján előzetes becsléseket közölt a 2025-ös egy főre jutó GDP-ről vásárlóerő-paritáson számolva, amelyek az uniós országok gazdasági fejlettségét teszik összehasonlíthatóvá az eltérő árszintek kiszűrésével.
A tavalyi évre vonatkozó előzetes adatok szerint az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) – vásárlóerő-paritáson mérve, vagyis az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrve – az uniós átlag 68 százaléka körül alakult Görögországban és Bulgáriában, míg a rangsor másik végén ugyanez Luxemburgban elérte a 239 százalékot.
Az EU átlaga vásárlóerőn számolva mintegy 41 600 euró volt, amely viszonyítási alapként szolgál az egyes tagállamok összehasonlításához. Ez azt jelenti, hogy
ha az EU egyetlen ország lenne egységes árakkal, akkor egyetlen uniós polgárra évi 41 600 eurónyi „gazdasági teljesítmény” jutna, ami durván 16 millió forintnak felel meg.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem elkölthető jövedelem, ebben a cégek profitjától az állami kiadásokig minden benne, leegyszerűsítve „ennyit termel átlagosan az EU gazdasága egyetlen emberre vetítve”. Cserébe összehasonlíthatóvá vállnak az EU gazdaságai, megnézhető például, hogy sikerült felzárkózásunk az uniós átlaghoz képest.
Az EU 27 tagállama közül mindössze 10 ország teljesített az uniós átlag felett 2025-ben, ezek az országok ugyanakkor az EU teljes népességének mintegy 34 százalékát adják. Luxemburg és Írország mellett Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Belgium, Svédország, Málta és Finnország is az átlag felett helyezkedett el.
Az uniós országok többsége viszonylag kisebb eltéréssel csoportosult az átlag körül: Franciaország, Ciprus, Olaszország, Csehország, Spanyolország és Szlovénia legfeljebb 10 százalékkal maradt el az uniós átlagtól, míg Litvánia, Portugália és Lengyelország nagyjából 10–20 százalékkal volt alacsonyabb szinten.
Magyarországon az egy főre jutó GDP az uniós átlag 76 százaléka volt 2025-ben.
Ezzel előztük Szlovákiát (75 százalék), Lettországot (71), Görögországot (68) és Bulgáriát (68).
Ez a 76 százalék egyébként a legmagasabb érték, amit valaha elért ebben a mutatóban Magyarország – igaz, ezt már 2022-ben elértük, azóta viszont nem tudtunk ezen javítani. Magyarország 2010-ben még az uniós átlag 65 százalékán állt, az évtized végére ugrott 73 százalékra, azóta viszont jelentősen lassult, stagnált a magyar gazdaság felzárkózása.
Egy főre jutó GDP alakulása a régióban az EU-átlaghoz viszonyítva
| EURÓPAI UNIÓ | Bulgária | Csehország | Horvátország | MAGYARORSZÁG | Ausztria | Lengyelország | Románia | Szlovénia | Szlovákia | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2010 | 100 | 44 | 85 | 61 | 65 | 126 | 63 | 52 | 83 | 76 | ||
| 2011 | 100 | 45 | 84 | 61 | 66 | 127 | 66 | 54 | 83 | 75 | ||
| 2012 | 100 | 47 | 84 | 61 | 66 | 131 | 67 | 56 | 82 | 77 | ||
| 2013 | 100 | 46 | 85 | 61 | 68 | 131 | 67 | 54 | 82 | 77 | ||
| 2014 | 100 | 48 | 88 | 60 | 69 | 129 | 68 | 55 | 82 | 78 | ||
| 2015 | 100 | 49 | 89 | 61 | 70 | 128 | 70 | 56 | 81 | 78 | ||
| 2016 | 100 | 51 | 89 | 62 | 69 | 128 | 69 | 58 | 82 | 73 | ||
| 2017 | 100 | 52 | 92 | 63 | 69 | 125 | 70 | 62 | 84 | 70 | ||
| 2018 | 100 | 53 | 93 | 64 | 72 | 126 | 72 | 65 | 86 | 70 | ||
| 2019 | 100 | 55 | 95 | 67 | 73 | 124 | 74 | 69 | 87 | 70 | ||
| 2020 | 100 | 57 | 96 | 66 | 75 | 123 | 79 | 72 | 88 | 74 | ||
| 2021 | 100 | 60 | 92 | 70 | 75 | 121 | 79 | 72 | 88 | 74 | None | None |
| 2022 | 100 | 62 | 90 | 72 | 76 | 123 | 78 | 72 | 89 | 71 | None | None |
| 2023 | 100 | 63 | 91 | 78 | 76 | 121 | 77 | 75 | 91 | 74 | None | None |
| 2024 | 100 | 66 | 91 | 78 | 76 | 119 | 78 | 77 | 90 | 75 | None | None |
| 2025 | 100 | 68 | 92 | 78 | 76 | 117 | 81 | 78 | 91 | 75 | None | None |
A fenti grafikonon is jól látható, hogy Magyarország a 2010 utáni években érdemben közelebb került az uniós átlaghoz, a felzárkózás azonban az utóbbi években megtorpant. Miközben a magyar mutató 2022 óta 76 százalékon stagnál, több régiós ország – különösen Lengyelország és Románia – tovább tudott közeledni az EU-átlaghoz. Románia látványos felzárkózása nyomán mára gyakorlatilag utolérte Magyarországot, miközben Szlovákia az elmúlt években relatíve visszacsúszott.
Románia esete különösen látványos: az ország egy évtized alatt több mint 25 százalékponttal zárkózott fel, és ledolgozta a korábbi, kétszámjegyű hátrányát Magyarországgal szemben. Ezzel szemben Szlovákia pályája inkább megtorpanást jelez: a 2010-es évek elején még a magyar szint felett állt, mára azonban nemcsak elveszítette előnyét, hanem tartósan az alá került. Csehország eközben a régió „plafonját” jelenti: tartósan az uniós átlag közelében teljesít, ugyanakkor az elmúlt években ott is megállt a további érdemi felzárkózás.
