Az egymillió forintos átlagbér konkrét célként először 2024 őszén jelent meg a kormányzati kommunikációban. Orbán Viktor 2024. október 4-én a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy el szeretnék érni
- az ezer eurós minimálbért,
- és az 1 millió forintos átlagbért.
„Magas céljaink vannak, arról beszéltünk, hogy hogyan lehet elérni az 1000 eurós minimálbért. El akarunk jutni oda, hogy 2-3 éven belül 1 millió forint legyen az átlagjövedelem. Ez sikerülhet” – hangsúlyozta a kormányfő.
A kijelentés tehát nemcsak a célt, hanem annak időtávját is egyértelművé tette: az egymilliós átlagbér elérését 2026–2027 környékére vetítette, egy gyors bérfelzárkózási pályát feltételezve.
Minimálbér: gyors emelkedés, vegyes reálkép
Az elmúlt öt évben jelentősen emelkedett a minimálbér Magyarországon: 2021-ben még 167 400 forint volt a bruttó összege, mely 2024-re 266 800 forintra nőtt, majd 2026-tól tovább emelkedett, jelenleg 322 800 forint a bruttó minimálbér. Ez nominálisan közel duplázódást jelent öt év alatt. A kép azonban árnyaltabb, ha az inflációt is mellé tesszük: 2021 és 2025 között összességében nagyjából 35–40 százalék körüli kumulált infláció halmozódott fel, így a minimálbér reálértéken inkább csak 20–30 százalékkal emelkedhetett ebben az időszakban. Azaz a vásárlóerő valóban nőtt, de jóval visszafogottabb mértékben, mint amit a nominális béradatok sugallnak.
A konkrét időtáv azonban nem maradt sokáig „stabil”. Már néhány nappal később is megjelent az óvatosabb értelmezés: Varga Mihály még pénzügyminiszterként arról beszélt, hogy szerinte nem érdemes pontos dátumot mondani, mert az a gazdasági folyamatoktól és a bérmegállapodásoktól függ. Ez volt az első jel arra, hogy a „2–3 év” inkább egyfajta „irány”, mintsem kőbe vésett vállalás.
Tolódik a 2-3 év
A későbbi megszólalásokban ráadásul ez az időtáv is fokozatosan háttérbe szorult. A kommunikáció egyre inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy az egymilliós átlagbér elérhető cél, de már nem kötődött konkrét határidőhöz. Az olyan megfogalmazások, mint hogy „el fogjuk érni” vagy „addig nőnek a bérek, amíg elérjük”, már egy nyitott végű vállalást jeleztek.
A legfrissebb, kampánykörnyezetben elhangzó kijelentések – például az egri fórumon – szintén megerősítik a célt, de továbbra sem tartalmaznak konkrét dátumot. Sőt, maradva az egri vár lábánál, Orbán Viktor országjárása második állomásán már három-négy évről beszélt, azaz arról, hogy „a ciklus végére” lehet meg az egymilliós átlagbért.
Az elmúlt években egyébként a bérek valóban jelentősen emelkedtek Magyarországon:
a nominális bérnövekedés látványos volt, duplázódtak a keresetek, ugyanakkor az infláció ennek jelentős részét „elvitte”.
A jelenleg elérhető legfrissebb kereseti statisztikák szerint tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 789 ezer forint volt, míg az átlagos nettó 549 ezer. (A mediánkereseteket nézve – aminél a munkavállalók fele többet, másik fele kevesebbet keres – a bruttó kereset mediánértéke 608, a nettóé 428 ezer forint volt.) A jelenlegi, közel 800 ezer forintos bruttó átlagbérhez képest az egymilliós szint eléréséhez már „csak” mintegy 25 százalékos növekedésre lenne szükség – ami a korábbi évek bérdinamikáját nézve bőven „lőtávolon” belül van.
Az ígéret értelmezésénél ugyanakkor nem csak a szám nagysága számít. Az egymillió forintos átlagbér bruttó értéket jelent, amely nettóban körülbelül 660–670 ezer forintnak felel meg. Emellett az átlag nem azonos a mediánnal: a magasabb jövedelmek felfelé húzzák az átlagot, így a „tipikus” munkavállaló ennél jóval kevesebbet keres. Ráadásul az infláció miatt az a millió forint, amelyet 2024-ben emlegettek, reálértéken nem ugyanazt fogja jelenteni, mint amit néhány év múlva.
Az egymillió forintos átlagbér elérése önmagában nem feltétlenül irreális cél – ha közben a gazdaság is érdemben növekedni tudna. A kérdés azonban egyre inkább az, hogy mikorra és milyen feltételek mellett valósulhat meg. Az eredetileg néhány évre szóló vállalásból idővel viszont egy olyan cél lett, amelynek nincs egyértelmű határideje, sőt, folyamatosan tolódik. A szám tehát változatlan maradt, de az, hogy mikor valósul meg, az továbbra is nyitott kérdés.
A magyarok nem hiszik, hogy 2-3 év múlva egymillió forint lehet az átlagjövedelmük
Az Index már a 2024-es bejelentést követően készített egy videót arról, hogy „Az Utca Embere” miként vélekedik erről… A miniszterelnök Facebook-posztjában azt írta, hogy „két-három éven belül egymillió forint lehet az átlagjövedelem. Magyarország meg tudja csinálni!” Az Indexnél arra voltak kíváncsiak, hogy az utca embere szerint ez mennyire valós ígéret. A válaszadók többsége szkeptikus volt, és nem hitt a leírtakban. Olyan is akadt, aki inkább hét-nyolcszázezer forintot célozna meg reális bruttó átlagbérnek. A témakör fő problémájának pedig a reálérték növekedését látták a válaszadók, és azt, hogy miért nem a medián alapján beszélünk átlagjövedelmről.
