Orbán Viktor 2023 elején egy MCC-s háttérbeszélgetésen a beszámolók szerint Ukrajnát „senki földjének” nevezte amit akkor komoly diplomáciai botrány követett.
A számok azonban azt mutatják, hogy a magyar üzleti szféra mindvégig nagyon is valóságos és jövedelmező területként tekint a keleti szomszédra.
Az ukrán Opendatabot friss adataiszerint a magyar tulajdonosi hátterű vállalatok összesített árbevétele 2025-ben
elérte a 29,77 milliárd hrivnyát (mintegy 271 milliárd forintot), ami 8 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Minden hetedik magyar cég „milliomos” hrivnyában
Ukrajnában jelenleg 246 olyan vállalat működik, amely valamilyen szinten magyar érdekeltség. Ezek közül minden hetedik (összesen 34 vállalkozás) éves árbevétele meghaladja a 100 millió hrivnyát (910 millió forintot).
A magyar tőke földrajzi eloszlása nem meglepő: a cégek közel fele (115 vállalat) Kárpátalján van bejegyezve a közelség és a történelmi kapcsolatok miatt. Ha azonban a profitot nézzük, a központ Kijev: a legjövedelmezőbb 15 magyar érdekeltségű óriásvállalat a fővárosban székel. A szektorokat tekintve a nagykereskedelem vezet (54 cég), ezt követi az ingatlanpiac (24) és a mezőgazdaság (17).
OTP-dominancia
Az régóta nyilvánvaló, hogy a magyar jelenlét abszolút zászlóshajója az OTP Bank. A hitelintézet ukrajnai leányvállalata 11,9 milliárd hrivnyás (108,3 milliárd forint) árbevételével nemcsak a magyar listát vezeti, hanem az egyetlen magyar gyökerű cég, amely bekerült a legfontosabb ukrán vállalatokat tömörítő Opendatabot Indexbe.
Az OTP szerepe túlmutat a puszta profitszerzésen. Volodimir Mudrij, az ukrán OTP vezérigazgatója februárban vette át a hangzatos nevű
„Adók. Hadsereg. Győzelem” elnevezésű kitüntetést Danilo Getmancsevtől, az ukrán parlament adóügyi bizottságának elnökétől.
És ez egyáltalán nem a véletlen műve: a kitüntetés hátterében az áll, hogy az OTP a harmadik legnagyobb adófizető lett a magántőkével rendelkező és külföldi bankok sorában.
Csak 2025-ben 2,27 milliárd hrivnya (20,6 milliárd forint) nyereségadót fizettek be az ukrán költségvetésbe, ami közvetlenül a védelmi kiadások és az állami működés finanszírozását szolgálja.
A top 5 magyar érdekeltségű szereplő Ukrajnában (2025-ös árbevétel alapján):
| Vállalat neve | Árbevétel (mrd HUF) |
|---|---|
| OTP Bank | 108,3 |
| Astra (Астра) | 32,8 |
| TIS-Coal (ТІС-Вугілля) | 17,8 |
| OTP Leasing | 15,5 |
| Transinvestservice | 15,3 |
Érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a cégeknek egy része vegyes tulajdonú: a magyar tőke mellett ukrán és európai befektetők is jelen vannak. Az olyan óriások, mint a TIS-Coal vagy a Transinvestservice, a kritikus infrastruktúra (kikötők, logisztika) részei, ami a háborús export-import szempontjából kulcsfontosságú.
Míg a magyar kormánya gyakran távolságtartó volt - sőt kifejezetten ellenséges, a magyar nagyvállalatok mélyen integrálódtak az ukrán gazdaságba. Nemcsak a túlélésre játszanak, hanem aktív alakítói a piacnak, és jelentős mértékben hozzájárulnak Ukrajna állami büdzséjéhez – és ezen keresztül a védelmi képességeihez is.
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója már közvetlenül az orosz invázió megindulása után hitet tett az ukrajnai jelenlét mellett, méltatva a helyi munkatársak helytállását. Ez a bizalom kifizetődött: a bankcsoport 2022 óta több mint 287 millió hrivnyát (2,6 milliárd forint) fordított jótékonysági célokra és az állam támogatására Ukrajnában.
