Károly Gábor

Ez a Fidesz gazdasági programja? Orbán Viktor bemondta a legfőbb számokat

Program helyett az évértékelőből lehet kiolvasni, milyen gazdasági pályát képzel el a következő évekre a kormány: Orbán Viktor beszéde a foglalkoztatás, a béremelések, a családtámogatások és az energiaárak mentén a központi újraelosztásra épülő modell folytatását ígérte, konkrét számokkal és új célkitűzésekkel. Ezzel szemben Magyar Péter évértékelője inkább intézményi fordulatot, átláthatóbb állami működést és az uniós forrásokhoz való visszatérést helyezte a gazdasági növekedés középpontjába. A két beszéd így nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is eltérő jövőképet rajzol fel a választók elé.

Meglett az egymillió? Ez lett Orbán Viktor egyik legnagyobb vállalásából

Orbán Viktor 2010-ben egymillió új munkahelyet ígért tíz év alatt – ez lett a kormány egyik leggyakrabban hangoztatott gazdasági sikertörténete. A foglalkoztatottak száma valóban közel egymillióval emelkedett azóta, de a kérdés az, mi áll a számok mögött: közmunka, külföldön dolgozók, demográfiai hatások vagy valódi szerkezeti fordulat? A választások közeledtével az Economx cikksorozatban vizsgálja meg, hogyan teljesültek az elmúlt évek nagy gazdasági vállalásai – ezúttal a foglalkoztatás került a fókuszba.

„Félreértés lehet a Magyarország-felár körül” – megszólalt az Alibaba

Az Alibaba szerint „félreértések” állhatnak a magyar vásárlókra kivetett 4,5 százalékos pótdíj mögött, a cég belső vizsgálatot indított és egyeztetést ígér a hatóságokkal – tudta meg az Economx a világ legnagyobb B2B online piacterétől. A platform ugyanakkor nem adott érdemi magyarázatot arra, pontosan milyen magyar szabályozási változás indokolta a külön tétel bevezetését. A GVH már vizsgálódik, a kormány pedig jelezte: nem volt semmilyen megállapodás a „Magyarország-pótdíjról”.

Több száz milliárdos ígéretek: adócsökkentés, nyugdíjemelés, euró – miből fizetné mindezt a Tisza?

Adócsökkentés, áfakulcs-mérséklés, bővülő nyugdíj- és szociális kiadások, miközben a költségvetési hiány 3 százalék alatt maradna, az államadósság csökkenne, és az euró bevezetését is előkészítenék. A Tisza Párt programja ambiciózus vállaláscsomagot rajzol fel – a kulcskérdés az, miből teremthető meg mindennek a fedezete.

Ausztria utolérése álomnak tűnik: így fogyott el Orbán 2030-as ígérete

Orbán Viktor 2030-ra ígért „Ausztria-utolérése” már a megszületésekor, 2017-ben is ambiciózus vállalás volt, mára azonban inkább csak politikai víziónak tűnik, mintsem egy reális célnak. Azóta eltelt közel egy évtized, gazdasági válságok jöttek-mentek, a cél pedig időközben uniós átlagra szelídült. Az Eurostat számai alapján azonban ma már nemcsak az osztrák szint tűnik elérhetetlennek, hanem az EU-átlaghoz való felzárkózás is megtorpant. A választások közeledtével az Economx cikksorozatban vizsgálja meg, hogyan teljesültek az elmúlt évek nagy gazdasági vállalásai.

„Beavatkozást igényel” – csak Budapesten olyan 250-300 kilométernyi út van tragikus állapotban

A mostani tél 10–12 ezer újabb kátyút hozhatott Budapest amúgy sem épp kiváló úthálózatára, miközben országosan is látványosan romlott az utak állapota. A tartós fagy, a gyakori olvadás és a csapadék kombinációja különösen az elöregedett burkolatokat tette tönkre, sok helyen már balesetveszélyes hibákat hagyva maga után. A helyzet súlyosságát jól mutatja: Budapesten az utak közel negyede (!) már most beavatkozást igényel.

Eltömődött pénzügyi csövek: így fullad bele Európa a saját megtakarításaiba

Európában nem a pénz hiányzik, hanem az, hogy eljusson oda, ahol növekedést és versenyképességet teremthetne. Egy friss elemzés szerint a kontinens pénzügyi rendszere „eltömődött”: a megtakarítások nem jutnak el a beruházásokhoz, miközben a lemaradás ára egyre nagyobb. Ha nem tisztulnak ki a finanszírozás csatornái, Európa könnyedén tartós versenyhátrányban találhatja magát.

Nincs minek örülni, nincs meglepetés: a gyenge év vége már 2026-ot is lehúzza

Az elemzők szerint a friss GDP-adat nem okozott meglepetést, legfeljebb újra megerősítette, mennyire törékeny a magyar gazdaság növekedési pályája. Bár technikailag sikerült elkerülni a visszaesést, a számok messze elmaradnak az év eleji várakozásoktól, és több szakértő szerint a gyenge zárás már a 2026-os kilátásokat is rontja. A konszenzus most inkább óvatos normalizálódást, mint látványos felpattanást jelez előre.

Ezt várja most mindenki: megkapja a bizonyítványát a kormány

Pénteken érkezik a végső szám: a KSH közzéteszi a 2025 negyedik negyedéves és az egész éves GDP első becslését. Nagy meglepetésre azonban már senki sem számít, az eddigi adatok és az intézményi előrejelzések alapján a magyar gazdaság tavaly legfeljebb minimális növekedést érhetett el. A korábban várt „repülőrajt” helyett inkább stagnálás közeli pálya rajzolódik ki.