Ignácz Valéria

Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.

A Herendi Porcelánmanufaktúra 1460 munkavállalót foglalkoztat, ezzel a maga nemében jelenleg a világ legnagyobb cége. „Mellesleg” az egyik legjobban hangzó márkanévvel rendelkező luxuscikkeket gyártó magyar cég, immár több mint másfél évszázada.

A versenybenmaradáshoz nem elég csak az uniós segítség

A kereslet utóbbi években tapasztalható alakulását, az alapanyagok árnövekedését, valamint a konkurencia erősségét ismerve aligha sok vállalkozó van, aki szívesen fektetné pénzét a műtrágyagyártásba. A péti Nitrogénművek Rt.-t 2002-ben megvásároló BIGE Holding vezérigazgatója, Bige László azonban bizakodó.

Hírek, információk

Folytatódik a panelprogram Kiírták az iparosított technológiájú lakóépületek energiatakarékos felújításának legújabb pályázatait. Veszprémben eddig 3687 lakást újítottak fel, 179 millió forintos állami és ugyanekkora önkormányzati támogatással. Idén a kormány országos viszonylatban 1,9 milliárd forintot fordít erre a célra, az összeg jövőre 6 milliárddal nő. A költségeket továbbra is egyharmad-egyharmad arányban a lakók, az önkormányzat és az állam állja, a felújítás teljes összege lakásonként maximum 1,2 millió forint lehet.

TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS

A honfoglaláskor a Dunántúlnak ezt a területét a fejedelmi család vette birtokba, s Veszprém – ahol a Várhegyen már korábbi település nyomai is fellelhetők – az Árpád-ház birtoka lett. A fejedelmi szállásterületet a többi törzs gyűrűje, valamint jórészt lakatlan, de katonailag ellenőrzött gyepű (határsáv) védte. Géza fejedelem és István király uralkodása alatt formálódott ki a keresztény, feudális magyar állam, ekkor az országot megyékre osztották. A megyék ura a király lett, akinek a nevében az ispán vezette a közigazgatást, gyakorolta a hatalmat. A közel 160 faluból álló Veszprém megye kétharmada tartozott közvetlenül a király alá, míg egyharmada királyi adományozás révén hűbérbirtok lett. Okleveles adatok szerint Veszprém város Székesfehérvár és Esztergom mellett az államalapítás körüli évtizedekben már fejedelmi (illetve királyi) szállás- és tartózkodási hely volt. A XIII. századi krónikák említik, hogy a várostól nem messze, a sziklás fennsíkon aratott döntő győzelmet István, az ifjú király a lázadó pogány herceg, Koppány felett. A település, amelyből 1001-től kezdve a megyét igazgatták a veszprémi várhegy északi felén volt, és itt volt a veszprémi püspök székhelye is, akinek egyházi fennhatósága Fejér, Kolon (a későbbi Zala) és Visegrád (a későbbi Pest-Pilis) megyékre is kiterjedt. Az 1241. évi mongol támadást követően IV. Béla király az anyagilag tehetősebb családokat arra kötelezte, hogy kővárakat építsenek. E birtokok tulajdonosai azonban gyakran változtak, a királyi kegy és a politika forgandósága következtében. A katonailag fontos pontok, utak ellenőrzését ellátó várak egyben gazdasági központokká is váltak, hiszen falvak, birtokok tartoztak hozzájuk. A gyakran országos tisztségeket is betöltő püspökök azon fáradoztak, hogy újabb és újabb építkezésekkel emeljék székhelyük rangját. Veszprém a 150 éves török uralom alatt többször cserélt gazdát, városias jellegét elveszítette, többször a tűz martaléka lett. Lakossága a háborúk és az elvándorlás miatt megcsappant, bár a XVII. században kimondottan török uralom alatt már csak 1683 után volt egy rövid ideig. Ebben az időszakban a vallási élet is jócskán átalakult. 1606-ban a bécsi udvar kénytelen volt engedélyezni, hogy a protestáns nemesek és végvári katonák szabadon gyakorolják vallásukat. Ezzel összefüggésben épült fel 1629-ben a veszprémi külső várban a reformátusok temploma is. Az ellenreformáció és az 1670-es Wesselényi-féle összeesküvés következtében azonban számos református prédikátort vetettek börtönbe, küldtek gályarabságba, ami nem kedvezett a lakosság szabad vallásgyakorlásának. Ennek ellenére az 1620-as évektől a város ismét élettel telt meg. Mindezek mellett 1741-től erőteljesebb ellenreformációs törekvés is jelentkezett, amelynek következtében bizonyos protestánssá lett falvak, városok lakosságát igyekeztek katolikusok betelepítésével kiszorítani. Az ellenreformáció művészeti eszközeként megjelent barokk sok maradandó értéket teremtett a városban, az épületek mellett a szobrászati emlékek (kálváriák, szentháromságszobrok, a segítőszentek) és oltárképek, festmények, fafaragványok is maradtak ebből a korból. A XVIII. század második fele nemcsak a várat, hanem a város képét is megváltoztatta, majd a kiegyezéssel a megye iparában számottevő átalakulás ment végbe, és kiépült a vasút. A XVIII-XIX. századtól nagyszámú virágzó céh ismeretes a városban. A céhszervezetek városhatárokat átlépve az egész megyét behálózták. 1800-tól 1872-ig terjedő időszakban összesen 69 céh működött a régióban. A XIX. század második felében a kisipar háttérbe szorult, amin a céhek helyébe lépett ipartársulatok és ipartestületek sem tudtak változtatni. A század utolsó két évtizedétől a lassú kapitalizálódás velejárójaként a kézművesség helyét átvette a gyáripar. Veszprém ennek ellenére az 1890-es évekig megőrizte kisvárosias, kispolgári jellegét. Az 1820-as években több kis- és középnemesi kúria is épült a városban. A Rosos-, a Balassa-Cseresnyés- és a Rohonczy-kúriák mind a mai napig a városkép meghatározó épületei. A XIX. század elején klasszicizáló köntöst kapott a török kori alapokra épült Tűztorony. Alatta kapott helyet az ipartestületeknek is otthont adó „Fecskendőház”. Az 1860-as évektől részben ez az épület, majd pedig a XVIII. század végén épült ún. Kapuváry-ház működött a városi polgárság önrendelkezését szolgáló városházaként. A mai belvárost meghatározó városkép a XIX–XX. század fordulóján alakult ki, amikor is szecessziós és historizáló építészeti stílusokat követtek.

Grassalkovich-kastély

A gödöllői kastély Magyarország legnagyobb barokk műemlékegyüttese, amely páratlanul gazdag történelmi múltjáról és stílusteremtő építészeti értékeiről nevezetes. Ha a mintegy 275 évvel ezelőtt épített falakat vallatnánk, elmondanák, hogy a csaknem három évszázad alatt volt messze sugárzó főúri udvar, Petőfi és Széchenyi által megcsodált úrilak, Kossuth és Görgey győztes hadainak felvonulási területe, az utolsó magyar királyok pihenőrezidenciája és Erzsébet királyné kedvenc magyarországi kastélya, ahol több mint kétezer éjszakát töltött. Az épület nyolc kétszintes szárnyból áll, melynek középső részét 1996 és 2000 között restaurálták. 2003-ban készült el az európai ritkaságnak számító Gödöllői Barokk Kastélyszínház, amely hazánk legrégebbi újkori kőszínháza. Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza, amelynek helyreállítása rangos hazai és külföldi elismerésben részesült. 2004 decemberében egy újabb különlegességgel gazdagodott a látnivalók sora, megnyílt a magyar vezérek és királyok arcképeit bemutató királydombi pavilon a kastély parkjában. Az emeleten a múzeum állandó kiállításai látogathatók. A Grassalkovichok korát bemutató kiállítás a kastély építtetőjének, gróf Grassalkovich I. Antalnak tárgyi és társadalmi környezetét mutatja be hét teremben. Az épület különleges sajátossága, hogy innen betekintés nyílik a kastélykápolnába, mely a kastélyhoz önálló szárnyként kapcsolódik. Ugyanebben az épületrészben kezdődnek és a főhomlokzati szárny emeletét teljes egészében magában foglalják a királyi lakosztályok. I. Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné szobái a kastély második fénykorát, a királyi család itt-tartózkodásait idézik fel a korhű módon berendezett enteriőrök sorával, 13 teremben. Különleges szépségű részlete az 1751-ben Mária Terézia császárnő háromnapos gödöllői látogatására kialakított márványborítású szoba, mely a mindenkori kastélyúrnő, így Erzsébet királyné hálószobája is volt. Az emeleti teremsor koronája a kettős kupolával építészetileg is kiemelt rokokó díszlépcsőház és díszterem, mely ma is koncertek, reprezentatív találkozók, díszvacsorák helyszíne. Gróf Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónőjének egykori lakosztálya ad helyet az Erzsébet királyné-emlékkiállításnak, amely az 1908 és 1944 között a budai Várban nyilvánosan látogatható emlékmúzeum megmaradt tárgyaiból és ábrázolásaiból lett válogatva. Az állandó kiállítások mellett a barokk palota még helyre nem állított részében, a hajdani virágházban és fürdőben nyílt meg a kastély XX. századi történetét bemutató kiállítás, mely a Monarchia összeomlásától a helyreállítás megkezdéséig ad áttekintést az épület múltjáról. Elsősorban a vendégek kényelmét szolgálja a földszinten kialakított ajándékbolt, kávézó és Tourinform-iroda, fotóműterem, valamint a reprezentatív különtermek sora. Az évi több mint 200 ezer hazai és külföldi látogató közül egyre többen veszik igénybe a rendezvénytermeket színvonalas gálavacsorák, vállalati képzések, fogadások, valamint esküvői ceremóniák helyszíneként. Napjainkban a gödöllői királyi kastély, mint a régió kulturális központja, számos világhírű művész fellépésének, koncertjének ad otthont. Márciusban a Gödöllői Tavaszi Fesztivál, júniusban az Operettgála, június utolsó és július első hetében a „Kastélykoncertek” Kamarazenei Fesztivál, augusztusban a Gödöllői Városi Szimfonikus Zenekar nyárbúcsúztató koncertje, ősszel az európai hírű Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál és a Liszt Fesztivál széles kulturális programajánlataiból válogathatnak. Családi programként évről évre hagyományosan megrendezésre kerül az augusztusi Barokk Kastélynapok, decemberben az Adventi Kastélynapok. Áprilistól októberig – hétfő kivételével – 10–18 óra között, novembertől márciusig 10–17 óra között várja a látogatókat a kastély. Az állandó kiállítások egyénileg is megtekinthetők, a Barokk Színház, a királydombi pavilon és a 20. századi kiállítás csak tárlatvezetéssel és csoportosan látogatható.

A jövőben is stratégiai pont lehet Szombathely

A vámhatárok megszűnése óta harmincöt százalékkal nőtt Szombathelyen a tranzitforgalom, valamint háromszoros különbségek is jelentkeznek az osztrák és a magyar munkaerő árában. Dr. Ipkovich György polgármester szerint a térség reneszánszát fogja élni a jövőben.