A kiváló minőségű luxusporcelánt előállító és értékesítő céget 1826-ban, 179 éve alapította Stingl Vince fazekasmester, aki kis műhelyében főként kőedényeket gyártott, a porcelánkészítéssel inkább még csak kísérletezett.
1839-ben a manufaktúrát új tulajdonosa, Fischer Mór állítja át teljesen a porcelángyártásra. Fischer jó üzleti érzékkel „névre szólóan” kezdte egy-egy vevőnek ajánlva készíteni a finomabb termékeit. A herendi dekorok – jellemző minták – zöme azóta is az első neves megrendelője után kapja nevét: ilyenek például a Viktória-, a Rothschild-, az Apponyi-, az Eszterházy- vagy a Batthyány-minták.
A hazai közönség előtti bemutatkozásra kiváló lehetőség volt 1842-ben az Első Magyar Iparmű Kiállítás. Kossuth véleménye szerint a nagy feltűnést keltett herendi porcelánok „egy hercegi asztal igényeinek is megfelelnek”.
A herendi termékek az első világméretű elismerést az 1851-es londoni világkiállításon kapták, amikor is – a hivatalos díjakon kívül – Viktoria királynő is megrendelt egy teljes, stilizált kínai virág- és pillangómintás étkészletet a windsori kastély számára; a minta azóta is az ő nevét viseli, és Herend legnépszerűbb dekorjai közé tartozik.
Formavilág
Évtizedek kitartó munkája, termékfejlesztése és erőfeszítése hatására fejlődött ki a jelenlegi forma- és dekorválaszték. A manufaktúra kb. 60 százalékban finomporcelán étkészleteket, 25 százalékban dísztárgyakat és 15 százalékban figurákat kínál a vásárlóknak. A vevők 16 ezer forma, illetve több mint 4 ezer különféle dekor közül választhatnak ízlésüknek megfelelő herendi porcelánt. Az óriási termékválaszték lehetővé teszi, hogy a vevői igényeket a lehető legmagasabb szinten elégítsék ki.
A meglévő formákon és mintákon felül a manufaktúra – a termelés kézműves jellegéből fakadóan – egyedi rendeléseket is elfogad.
Főbb piacok
A termékek értékét jelentősen növeli a Herendi márkanév és a manufaktúra imázsa, ami annak is köszönhető, hogy a termékeit a világ immár több mint ötven országában értékesíti a luxusszaküzletekben.
A cég a termelése közel 70 százalékát exportálja. A belföldi értékesítés terén Herend reformjellegű tevékenységet végzett: egy modern és a márkához méltó – tíz üzletből álló – bolthálózatot alakított ki Magyarországon. Ebből három márkabolt Budapesten található, és egy-egy üzlet van Herenden, Sopronban, Kőszegen, Pécsett, Szegeden, Kecskeméten, illetve Szentendrén.
A gazdálkodásról
A porcelánmanufaktúra 1992-től részvénytársasági formában működik és MRP (munkavállalói részvényprogram) keretében a munkavállalók 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek, a fennmaradó 25 százalék az ÁPV Rt.-n keresztül az államé. A cég a gyártási alapanyagokat és segédeszközöket kizárólag külföldi szállítóktól szerzi be.
A gyár luxuscikkeket gyárt, márpedig ezek kereslete nagyon konjunktúrafüggő, hiszen az emberek az efféle termékek vásárlásán kezdenek spórolni, ha bizonytalannak érzik a gazdasági helyzetüket. Így a 2001 utáni gazdasági visszaesés a minden exportőrt nehéz helyzetbe hozó forinterősödéssel együttesen oda vezetett, hogy a cég hullámzó árbevétel mellett évről évre kisebb nyereséget ért el. A jelenleg hétmilliárd forint körüli évi bevételt elérő porcelánmanufaktúra ezért 2004-ben nagyívű tervet dolgozott ki arra, hogy 3,6 milliárd forintnyi beruházással 2010-re a minőség megőrzése mellett egyszerre növelje a hatékonyságot és a dolgozói létszámot, részben gépesítéssel, részben új – főként a szállodaláncok számára készülő – árucikkek termelésének a beindításával.
A herendi porcelán értékét főleg a termékbe fektetett élőmunka, a dolgozók – főként a 250 korongos és 630 festő – magas szintű képzettsége, szakmaszeretete, a formázás és festés manufakturális jellege adja. A szakembereket (korongozókat, gipszminta-készítőket, festőket) a több mint százéves saját iskolában képezik, ahol az érettségi letétele után kezdhetik el a szakmai tanulmányaikat.
