– Amióta 2002-ben a BIGE Holding megvásárolta a péti Nitrogénművek Rt.-t, nagyobb mértékű beruházások, változások kezdődtek a gyárban. Mit lehet tudni ezekről?
– Amikor megvásároltuk, rossz idők jártak a cégre, nem működött igazán jól. Ennek többek között az Oroszországból importált dömpingárú ammóniumnitrát volt az oka, hiszen erre vonatkozóan még nem volt egy hosszabb távon rögzített védővám. Hol eltörölték, hol megerősítették a vámot. Nem voltunk veszteségesek, de inkább egy betéti társasághoz, mintsem egy nagy iparvállalathoz méltó bevételt értünk el. Számomra perspektívát akkoriban két tényező biztosított: egyik volt a csatlakozás miatt Magyarországon végbement liberalizáció az energiaszektorban. Ez, ugye szabad vásárlást jelentett a piacon villamos energia és gáz tekintetében, tudniillik ez a műtrágya két legfontosabb alapanyaga, amelyeket önállóan beszerezhetünk. A másik fontos tényező volt, hogy a csatlakozással érvénybe lépett az EU-s védővám, mert az unió védi a belső piacát. Ugyanis azokban az országokban, ahol nem piacgazdaság szerinti energiaárak vannak, olcsóbban tudnak termelni, hiába korszerűbbek, hatékonyabbak a nyugati gyárak. Mi sem tudtunk versenyképesek maradni olyan ukrán vagy orosz cégekkel szemben, amelyeknek nem kell költeniük a környezetvédelemre, az alapanyagot pedig hozzánk képest szinte ingyen kapják. Az uniós védővám – amely orosz importnál 47 euró, ukránnál pedig 37 euró tonnánként ammóniumnitrátra – ezeket a problémákat kiküszöbölte. Ez a Nitrogénművek életében pozitív változást eredményezett, hiszen egy kalkulálhatóbb piac jött létre, ahol hosszú távon lehet tervezni, képesek leszünk piacot építeni, hiszen nem érhetnek nagyobb „meglepetések” bennünket.
– A gázárak megnövekedése ellenére is stabilizálódott, kiszámíthatóbbá vált a piac?
– A gázárak mindenki számára megnőttek, nekünk most az a döntő, hogy sokkal inkább megmondható, mennyit kell termelnünk, mennyit lehet exportálni, és a belső piacon mekkora az a mennyiség, amit tőlünk fognak megvásárolni. Ezáltal kalkulálhatóbb lett a piac.
– A Nitrogénműveknél 22 milliárd forint értékű, több ütemű beruházást is terveznek, amelyet 2007-re szeretnének befejezni. Mi ez?
– Építünk egy salétromsavüzemet a meglévő négy régi helyett. Ezek az üzemek ugyanis már nem hatékonyak, nem túl jók a fajlagos mutatóik, és környezetvédelmi szempontból is kívánnivalót hagynak maguk után. Ezért építünk egy 1500 tonna/nap kapacitású, a jelenleg ismert legkorszerűbb technológiát alkalmazó kétnyomásos üzemet. Ilyen méretű üzem ma Európán belül csak Németországban működik. 2006 novemberére ez az üzem elkészül, és 2007 elejére tervezzük az üzembe helyezését. Ez azt jelenti, hogy a következő harminc évben ez a gyár tovább tud működni, ugyanis a gépek ennyi idő alatt avulnak el annyira, hogy már elveszítik a versenyképességüket.
Építünk továbbá egy granuláló üzemet, amely új technológia szerint granulálja a műtrágyát. Az így készült műtrágya a korábbival azonos hatóanyag-tartalmú, de sokkal jobban tárolható. Ez napi 1400 tonna Pétisót, vagy 1100 tonna granulált ammóniumnitrátot jelent majd. Azért is érdekes ez, mert ma mindkettőt prill technológiával szemcsézzük, amellyel nemcsak a termékek tárolhatósága gyengébb, hanem a környezet terhelése is nagyobb. Az új üzem korszerűségére jellemző, hogy ammóniumnitrátot és Pétisót váltóüzemben granulálni a leendő üzemen kívül még csak egy helyen képesek Európában. Így a piac változásait rugalmasabban tudjuk követni, ezáltal merőben megváltozik a termékstruktúránk és a kapacitáskihasználásunk egyaránt. Viszonyításként mondom, hogy ma legfeljebb 2650 tonna műtrágyát tudunk termelni, az új üzem elkészültével ez napi 3450 tonnára nő. Nitrogéntermelés tekintetében pedig már most is a nagy gyárak közé tartozunk.
Továbbá egymilliárd forint értékben építünk egy logisztikai központot is a vevők gyorsabb kiszolgálása érdekében, valamint egy új zsáküzemet, amely 13 millió darab zsákot gyárt majd évente. Az utóbbi átadása szintén még ebben az évben megtörténik.
– Mire építik a fejlesztéseket és mennyire erős a konkurencia?
– Úgy gondoljuk, hogy a gépek élettartamának végéig, azaz harminc évig biztosan működtethető lesz a gyár. Korszerű termékkel léptünk a piacra, a – Genezis termékcsaláddal, amely magában foglalja a tápanyag-gazdálkodáshoz szükséges teljes műtrágyavertikumot, valamint a versenyképesség növelése érdekében szolgáltatásként országos szaktanácsadó hálózatot hoztunk létre, ennek segítségével megvalósítható a környezetbarát, ugyanakkor gazdaságos műtrágya-felhasználás.
Konkurencia a környező országokból jelentkezhet, hiszen számunkra szerencsés módon Magyarország belföldi műtrágyapiaca nagyobb, mint amennyit gyártani tud. Ez a környező országokra nem mondható el, mert ott kisebb a hazai felhasználás, mint a gyárak kapacitása. Mindazonáltal ahhoz, hogy biztos lábakon álljunk, a régió piacain is egyre intenzívebben kell megjelenni. Az elkövetkező időkben markánsabban fog ez megmutatkozni, a termelésünk legalább negyven százalékát külföldön fogjuk értékesíteni. Véleményem szerint ez egy egészséges, jó arány. Ha több piacon, több lábon állunk, nem vagyunk kiszolgáltatva egyetlen ország gazdasági hullámzásának. Ez a stratégiánk lényege.
– A rendszerváltást követően nagyon visszaesett a műtrágya-felhasználás, hogyan vészelték át ezeket az időket?
– A kelet-közép-európai országokban mindenhol 50-80 kilogramm közti a hektáronként felhasznált hatóanyag, és ez sehol nem éri el az uniós átlag felét sem. Indokolt lenne a termelés hatékonysága, eredményessége érdekében növelni a műtrágyakiszórást, hiszen 200 kilogramm hatóanyag kijuttatása lenne az optimális, és ez alatt a mezőgazdaságban nem nagyon érdemes termelni sem. Arra számolhatunk, hogy a hazai felhasználás hosszú távon megduplázódik, a közeljövőben pedig csaknem öt százalékkal nő majd évente. Ebben az évben azonban nem lesz növekedés.
– Vannak műtrágyák, melyeket fagymentesítő szerként, útsózásra is lehet használni. Lát ebben piacot?
– A Kalcinol néven gyártott és forgalmazott 45 százalékos kalcium-nitrát-oldat a mezőgazdasági, kertészeti felhasználáson túl környezetbarát tulajdonságai miatt más felhasználási területeken is egyre nagyobb teret hódít. A Kalcinol az útburkolatok jégmentesítésére használva – a kloridtartalmú sózóanyagokkal szemben – kíméli a környezetet az utak mentén, valamint nem korrodálja a betonfelületeket és a közlekedési eszközöket. Használják még az építőiparban betonadalékként, fagyásgátló és kötésgyorsító hatást fejt ki, továbbá szennyvízkezelő rendszerekben szagtalanító adalékként. Ezért az elmúlt évben ötvenmilliót ruháztunk be arra, hogy ebből a termékből nagyobb mennyiséget tudjunk gyártani, hiszen volt rá igény, mi pedig szeretnénk markánsabban megjelenni vele a piacon.
Ignácz Valéria