Magyar Péter szeretné elmélyíteni kapcsolatait a szomszédos államokkal, különösen Ausztriával, az erős gazdasági kapcsolatokra és a 19. század végi Osztrák–Magyar Monarchiában gyökerező közös történelemre építve.

„Régen közös országunk volt, és Ausztria Magyarország kulcsfontosságú gazdasági partnere...Szeretném megerősíteni Magyarország és Ausztria kapcsolatát történelmi, de kulturális és gazdasági okokból is”

– közölte tájékoztatóján Magyar Péter, miután győzelmet aratott Orbán Viktor felett a magyar választásokon, ahol azt javasolta, hogy a visegrádi csoportot – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia V4-es informális szövetségét – egyesítsék a Slavkov-formátummal, amely Ausztria, Csehország és Szlovákia együttműködési keretrendszere.

Ennek a stratégiának egyértelmű jelzéseként az új magyar kormányfő első külföldi útjai május elején Varsóba, Bécsbe és Brüsszelbe fognak vezetni.

Az osztrák kormány nyitott az ötletre

Egy magas rangú osztrák diplomata, aki névtelenül nyilatkozott a Politicónak, azt mondta, a közép-európai államok közötti együttműködést az EU-n belül a Benelux modell mentén erősítenék.

„Mindannyian nagyjából azonos méretű államok vagyunk, sok közös érdekkel, és együtt relevánsabbak lennénk a szavazati jogképesség tekintetében”

– mondta a diplomata.

Ausztria konzervatív vezetésű kormánya számára régóta stratégiai cél a Magyarországgal való kapcsolatok elmélyítése, idézte fel a Politico.

A 2000-es évek elején, több korábban kommunista ország EU-csatlakozása előtt, Ausztria vezetői megújított szövetséget javasoltak Közép-Európával.

A törekvés végül kudarcot vallott, amit hátráltatott a lengyelországi és szlovéniai félelem, miszerint Bécs több mint 80 évvel az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után igyekszik visszanyerni hegemóniáját.

Kedvező légkör

Most egy magabiztosabb, virágzóbb Magyarország javasolja a szorosabb szövetséget. A szakértők szerint a lengyel vezetők sem érzik magukat fenyegetve a kilátásoktól, országuk növekvő gazdasági és katonai erejével.

Az osztrák konzervatívok is új lehetőséget látnak most, hogy Orbán nincs.

„Szorosan együttműködtünk Orbánnal az 1990-es években, és mindig azt mondom, hogy a fiatal Orbán ma biztosan az idősebb Orbán egyik legnagyobb kritikusa lett volna”

– mondta Reinhold Lopatka, a kormányzó konzervatív Osztrák Néppárt európai parlamenti képviselője.

„Minden felmerült probléma ellenére sikerült együttműködnünk bizonyos kérdésekben, de az évek során ez egyre nehezebbé, végül lehetetlenné vált”

− fűzte hozzá Lopatka.

Magyar Péter és a konzervatív osztrák pénzügyminiszter, Christian Stocker februárban, a müncheni biztonsági konferencián kezdték meg az Orbán-kormány utáni kapcsolatok alapjainak lerakását – közölték a találkozón jelen lévő két személy.

A vezetők megvitatták Magyar első bécsi látogatását, valamint azt, hogyan lehetne javítani az osztrák cégek Magyarországon való üzleti tevékenységének feltételeit – közölte egy magas rangú osztrák kormánytisztviselő.

Bécsben Magyar Péter várhatóan megpróbál közös álláspontot kialakítani a migrációval kapcsolatban, és megvitatja a Közép-európai Egyetem sorsát – amely 2019-ben Orbán Viktor intézményellenes kampányát követően Budapestről Bécsbe helyezte át fő kampuszát – mondta a magas rangú osztrák diplomata.

A két nemzet gazdasági kapcsolata már most is nagyon szoros. A Politico írása szerintAusztria az egyik legjelentősebb befektető Magyarországon, több mint 11,7 milliárd eurós befektetési volumennel. mintegy 134 ezer magyar dolgozik Ausztriában, sokan közülük ingázóként.

Az osztrák nemzeti bank egy tavalyi jelentésében kijelentette , hogy a közép- és délkelet-európai országokkal ápolt, egyre erősödő kereskedelmi kapcsolatok stabilizáló hatással vannak az osztrák gazdaságra egy olyan időszakban, amikor világszerte növekszik a kereskedelmi bizonytalanság.