A napokban jelentette be Magyar Péter, a Tisza Párt leendő miniszterelnöke, hogy Hegedűs Zsolt lesz a Tisza-kormányban az egészségügyi miniszter.
Hegedűs Zsolt 1969-ben született, négy fiúgyermeke van, felesége szemészorvos. Az orvosi tanulmányait 1994-ben végezte el a Semmelweis Egyetem Orvostudományi Karán, majd 1999-ben ortopéd szakorvosi képesítést szerzett. 2005 és 2015 között az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatánál (NHS) dolgozott. Klinikai vezetőként és ortopédiai osztályvezetőként Manchesterben gyógyított, később pedig a Cirencester Treatment Centre nappali sebészetének vezető sebésze lett, ahol nagy volumenű csípő- és térdprotézis-beültetésekre, valamint artroszkópos beavatkozásokra szakosodott.
2015-ben tért vissza Magyarországra, amikor a Wáberer Orvosi Központban, a Duna Medical Centerben, valamint vezető orvosként a Sportkórházban is dolgozott. Mindeközben megőrizte szakmai kapcsolatait az Egyesült Királysággal is. Ortopéd sebészként a nyilvánosság előtt akkor vált ismertté, amikor az „1001 orvos hálapénz nélkül” mozgalom egyik meghatározó alakjaként nyíltan fellépett a paraszolvencia rendszere ellen. Később a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának elnökeként is dolgozott, ahol a szakmai autonómia és az átláthatóság fontosságát hangsúlyozta.
Hegedűs Zsolt egy csapásra az ország egyik legismertebb közpolitikai szereplője lett, amikor a Tisza Párt eredményváró eseményén egy felszabadult örömtáncot mutatott be a színpadon, amely bejárta a világsajtót is.
„Ott állsz a színpadon a választás estéjén, a győzelem után. Körülötted felszabadult emberek, öröm, nevetés, könnyek, ölelések. Táncolsz, mert végre lehet. Alapjában beindítod a rendszerváltó partit, Budapest utcáin újra és újra felhangosodik a zene. Idegenek táncolnak együtt, mintha mindig is ismerték volna egymást, örülnek, ölelkeznek” – írta Facebook-oldalán. Örömét az is fokozta, hogy a Tisza Párt győzelmével szerinte visszaállíthatók a demokratikus fékek és ellensúlyok Magyarországon.
A Tisza Párt egészségügyi programjának kidolgozásában is részt vett. Megszólalásaiban következetesen három kulcsterületet emel ki: a hálapénz teljes felszámolását, a szakmai döntések politikától való leválasztását, valamint a minőség mérhetőségének és számonkérhetőségének megteremtését. Fontos számára a digitális egészségügy fejlesztése is.
A kétharmados felhatalmazást szerző Tisza Párt az egészségügy átalakítása kapcsán nemcsak szervezeti reformról, hanem szemléletváltásról is beszél. A cél egy olyan rendszer kialakítása, ahol az ellátás nem intézményközpontú, hanem betegútalapú, vagyis a páciens szempontjából követhető és átlátható.
A Tisza egészségügyi programjának egyik legfontosabb eleme az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás megerősítése, valamint az erősen kórházcentrikus működés mérséklése. Emellett kiemelt szerepet kap a digitalizáció: egységes adatkezelés, valós idejű kapacitáskövetés és olyan döntéstámogató rendszerek bevezetése, amelyek csökkentik az adminisztrációs terheket és javítják a betegellátás hatékonyságát.
Arról is beszélt, hogy Semmelweis-napig, vagyis július 1-jéig leszerelik a kórházi arcfelismerő rendszereket, és olyan egészségügyet szeretne, ahol az őszinteség nem kockázat, hanem kötelesség.
A Tisza Párt első frakcióülése után Hegedűs Zsolt úgy fogalmazott: az egészségügyi tárca szakmai grémiumának felállítására már másfél évvel ezelőtt, a párt váci egészségügyi konferenciáján felhatalmazást kapott Magyar Pétertől. Hamarosan olyan neveket mutatnak be, amelyek akár meglepetést is okozhatnak.
Hegedűs Zsolt szerint a Tisza által újragondolt egészségügyi rendszer kiszámíthatóbbá válhat: rövidebb várólisták, átláthatóbb betegutak és tisztább viszonyok jellemezhetik majd az orvos–beteg kapcsolatot. Ehhez azonban nemcsak forrásokra, hanem következetes irányításra és politikai stabilitásra is szükség van – ezt hangsúlyozza megszólalásaiban.
