Kinyomtatják, merre kell menekülni, ha baj van

Az idei augusztus 20-i ünnepségek közönségét kivetítők, hangosbemondók, menekítési táblák és jelzések segítségével a helyszínen tájékoztatják, ha katasztrófahelyzet alakul ki. A tudatos tűzijátéknézők a Pesti Est 100 ezer példányban megjelenő augusztus 20-i különszámában el is olvashatják, vész esetén mi a teendőjük, ugyanis a lap nemcsak a programokat, hanem a rendezvény biztonsági útmutatóját és kiürítési tervét is ismerteti. Az augusztus 20-i állami ünnepségek idén a tavalyinál 10 millióval kevesebbe, nettó 241,6 millió forintba kerülnek. Az összeg a tűzijáték, a zászlófelvonás és a rendezvény más hagyományos elemei mellett tartalmazza a biztonsági tervek elkészítését és a biztonsági intézkedéseket is - válaszolta lapunknak a Kormányszóvivői Iroda. Ezenkívül az államalapításról szóló ünnepségek lebonyolítására kiírt közbeszerzési pályázaton nyertes cégek konzorciuma nettó 75 millió forint keretösszeg erejéig szervezhet országos eseményeket az év végéig. Idén a tűzijáték fényei az olimpiai öt karikát is megmintázzák, de a Pekingben versengő magyar sportolók mellett a két évvel ezelőtti tragikus események miatt az esti ünnepség idén is elsősorban a biztonságról szól. A rendezvényt szervező cégnek - a Pyro-ker 2000. Kft., az Omega Trading Kft. és a Privatex-pyro Hungary Kft. alkotta trió konzorciumának - már a közbeszerzési pályázatban be kellett mutatnia a rendezvény kiürítési terveit, emellett meteorológiai, valamint helyszíni és tömegközlekedési tervet is készíttetnie kellett. A terveket az operatív törzs a szakhatóságokkal, biztonsági szakemberekkel közösen véglegesíti. Ugyanez a szervezet dönt szükség esetén a rendezvény elhalasztásáról vagy megszakításáról.

Új dokumentumkezelő rendszert vezet be az NFÜ

Jövő év elejéig a közfeladatot ellátó szervezeteknek át kell állniuk az elektronikus iratkezelésre; erre felkészülve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egy új, dokumentumkezelő rendszer szállítására és üzemeltetésére keres vállalkozót.

Luxusgolfpályák Marokkóban - orosz pénzből

A Gazprom ingatlanberuházó leányvállalata, az Inteko építőipari társaság Marokkó északi területein kezdett óriásberuházásba. Az ingatlanfejlesztő cég a többségi tulajdonában lévő Kudla-csoporton keresztül több mint 325 millió eurót szán a marokkói beruházásra, melynek teljes értéke elérheti az 500 millió eurót. A társbefektető a Kommerszant értesülései szerint egy az ország politikai vezetőivel jó kapcsolatot ápoló marokkói üzletember. Az Inteko építőipari vállalatot Jelena Baturina és bátyja, Viktor Baturin alapította 1991-ben, 2006 óta Baturina 99 százalékban tulajdonos. Az üzletasszony nem csupán Jurij Luzskov moszkvai polgármester felesége, hanem Oroszország első és egyetlen milliárdosnője - vagyonát a Forbes magazin 4,2 milliárd dollárra becsüli. A cég nem tűnik veszélytelen munkahelynek: 2005 októberében Alekszandr Annekovot, a mezőgazdasági ágazat igazgatóját baltával támadták meg, ugyanabban a hónapban Dmitrij Steinberget, a vállalat ügyvédjét lelőtték. A közelmúltban Baturinának a brit sajtóval kellett szembeszállnia, felröppent ugyanis a hír, hogy a milliárdosnő ötvenmillió fontért vásárolta meg a Witanhurstöt. A 90 szobás, XVIII. századi kúria a Buckingham-palota után London második legnagyobb magánkézben lévő épülete. Az Inteko szóvivője tagadta a tranzakciót. Az üzletasszonynak a Forbes orosz kiadásával is meggyűlt a baja, az ugyanis tavaly decemberi címlapján kétértelmű szöveggel jelentetett meg képet Baturináról. A fülszöveg természetesen a férje pozíciója révén szerezhető megrendelésekre utalt. Baturina mindenesetre nem csak férjén keresztül tudja éreztetni hatását a politikában: 2004-ben Putyin elnök újraválasztási kampányának 37 millió rubeles költségvetéséből egymilliót ő adományozott az államfőnek. A Kudla-csoport öt különböző projekten dolgozik Marokkóban ,összesen több mint 1500 hektár területen. A marokkói idegenforgalmi beruházások hozama az orosz értékhez hasonló - nyolcszázalékos -, szemben a 6,8 százalék körüli Phukettel, Thaiföld turistaparadicsomával, vagy a 3,3 százalékos Mallorcával. A szóban forgó beruházás körülbelül 50 hektáron golfpályák, luxusapartmanok és villák, 160 szobás hotel és bevásárlóközpontok építését célozza. A társaság nagyjából 120 millió eurót már elköltött az építkezésre, ami négy-hét év múlva fejeződhet be - mondta el Gennagyij Terebkov, az Inteko külkapcsolati igazgatója. A vállalat eközben hasonló nagyságrendű projekten dolgozik Oroszországban: Szocsiban épít szállókat, apartmanokat és sportlétesítményeket, ugyanis a 2014-es téli olimpiát a fekete-tengeri üdülőhely közelében tartják.

A hitelválság megfelezte a Moody's profitját

A Moody's, a világ második legnagyobb hitelminősítője nyeresége 48 százalékkal esett, részvényeinek ára pedig 95-ről 54 centre zuhant a második negyedévben. Nettó jövedelme 135,2 millió dollárra esett, árbevétele 25 százalékos zuhanást követően 487,6 millió dollár volt. Egyes elemzők szerint emögött elsősorban a hitelminősítők iránti bizalomvesztés áll. Az első félév eredményei mindenkinél a harmatgyenge piac állapotát tükrözik, a helyzet oka pedig sokak szerint épp az, hogy a minősítők hajlandók voltak kitűnőre értékelni a fölöttébb kockázatos másodlagos jelzáloghiteleket, ezzel aktívan hozzájárulva a válság kirobbanásához. A magas kockázatú hitelek piacának összeomlása óta a világ pénzügyi intézményei eddig összesen több mint 468 milliárd dollár hitelveszteséget könyveltek el. A három legnagyobb hitelminősítő, köztük a Moody's ellen jelenleg vizsgálat folyik mind az Egyesült Államokban, mind Európában, sokak véleménye szerint ugyanis korábbi értékeléseikkel félrevezették a befektetőket.

A víz a Sziget legnagyobb ellensége

Augusztus 13-án tizenötödször nyitja meg kapuit a Sziget Fesztivál, és akár nyereséges is lehet - ha sem árvíz, sem komolyabb esőzés nem lesz a rendezvény ideje alatt. A Sziget Kulturális Szervezőiroda jelenlegi információi szerint a levonuló árhullám nem közelíti meg a védművek szintjét, de a szervezők folyamatosan figyelik az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzését - tájékoztatta lapunkat Vető Viktória, a szervezőiroda sajtófőnöke. A Sziget Fesztivál rendelkezik katasztrófavédelmi, mentési és tűzvédelmi tervvel, ami minden veszélyhelyzetre tartalmaz forgatókönyvet, így árvízre is. A Hajógyári-sziget csak nyolcméteres vízszintnél kerül bajba; ha a Duna ezt átlépi, a szervezők az illetékes hatóságokkal együttműködve kiürítik a fesztivál 76 hektáros területét. Az Országos Meteorológiai Szolgálat napi jelentésben tájékoztatja a szervezőirodát, veszélyes időjárási helyzet kialakulása esetén e-mailben és telefonon is jeleznek 3, illetve 1 órával annak várható bekövetkezte előtt. Ha veszélyessé válhat egy vihar, a szervezők az összes sátrat kiürítik, leengedik a színpadok fedését és bezárják a kockázatos helyszíneket. Ha csak szokatlanul nagy esőzés zavarja meg a fesztiválozók szórakozását, négy szivattyús kocsi áll a szervezők rendelkezésére. Idén a szokásosnál rövidebb, öt plusz egy napos lesz a rendezvény, ezért a belépő nem kerül többe, mint tavaly. Bizonyos költségek csökkennek (például a bérleti vagy a személyi kiadások), míg a programokra ugyanannyit költ a szervezőiroda, mint a hétnapos fesztivál esetén. A szervezők reményei szerint idén újra nyereséges lehet a Sziget - ha az időjárás a tavalyinál jobban alakul. 2007-ben ugyanis sokan épp a napokon át zuhogó eső miatt maradtak távol, az esemény így 80 millió forint veszteséggel zárt.

Több cég, több adósság

Nőtt a cégalapítási kedv az építőiparban, és emelkedik a működő vállalkozások száma is, a növekedés mögött azonban nem az építőipar, hanem a kifizetetlen tartozások bővülése áll. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint az első félévben 89 százalékkal több építőipari cég alakult, mint tavaly az első hat hónapban. A működő cégek száma az első félévben 1650-nel haladta meg a 2007-es hasonló időszakét. Az Opten szerint azonban ez korántsem jó jel. Ugyanis a tavalyi első félévhez képest 11 százalékkal több felszámolást regisztráltak az összes cég körében, ezen belül 21 százalékkal többet az építőipari vállalkozásoknál. Jellemző, hogy sok, felszámolásba vitt cég tulajdonosa új vállalkozást alapítva ott folytatja, ahol abbahagyta, kifizetetlen számlákat hagyva maga után - mondja Csorbai Hajnalka stratégiai igazgató. Az Opten szerint a felszámolás alá került 5600 cég rekordértéket jelent. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke szerint jogos az Opten pesszimizmusa. Magyarországon az építés-szerelési tevékenység éves értéke kétezermilliárd forint, ennek ötöde, azaz évi 400 milliárd forint olyan tartozás, ami sohasem fog befolyni - mondta el lapunknak az alelnök. Az ágazatban ugyanis rengeteg a lánctartozás, emiatt a mikro- és kisvállalkozások gyakran tönkremennek, és a vállalkozók a felszámolási eljárást követően új céget alapítva megpróbálnak tiszta lappal indulni. Az ÉVOSZ az egyéni vállalkozókkal együtt 94 ezer építőipari céget tart számon, s ezek kétharmadának van tartozása vagy kintlévősége.

Beindult a tűzifaüzlet

A Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. erdészeteiben már június közepén megkezdődött a tűzifa-felvásárlás. Kaknics Lajos, az erdőgazdaság vezérigazgatója a korai szezonkezdést részben a gázáremelésnek tulajdonítja - írja az MTI-Eco. A Nyírerdő hetente közel 1500 köbméter tűzifát értékesít magánszemélyeknek és kereskedőknek. Mőcsényi Miklós, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (Fagosz) főtitkára lapunknak elmondta, egyáltalán nem ritka, hogy a tűzifavásárlás már a nyáron elindul, amikor a vevők számára a legkényelmesebben megoldható a fa megvétele, elszállítása. Egyes térségekben a szezon akár májusban is elkezdődhet. Hajdú Ferenc, a Bakonyerdő Zrt. kereskedelmi vezetője szerint az értékesítés volumenében nem érzékelhető komolyabb növekedés az elmúlt évekhez képest, amiben a tavalyi enyhe tél is szerepet játszhat. A Mecseki Erdészeti Zrt. kereskedelmi igazgatója, Németh Károly szerint több évre visszatekintve a tűzifaeladás csökkenő tendenciát mutat: míg három éve 5900, idén 3900 köbméter fa fogyott júliusban. Bár idén érzékelhető növekedés volt a tavalyi adatokhoz képest -, ami szerinte lehet a gázáremelés hatása - a fával fűtők aránya továbbra is fokozatosan csökken. Magyarországon a tölgy-, cser-, bükk- és akácfát használják fel fűtésre. A vevők az ország keleti felében valamivel olcsóbban jutnak tüzelőhöz, mint a nyugatin. Országos szinten az átlagos ár 13-14 ezer forint köbméterenként, a Nyírségben 11-12 ezer forintért kel el ekkora mennyiség. Bár a tűzifa ára rendszerint az inflációval arányosan nő, a megkérdezettek szerint idén alig drágult.

A zöld út tízszeres áron érhető el

A Colas Hungária-csoport két hazai tagja, az egri és a debreceni útépítő társaság foglalkozik a színes aszfalt-kötőanyagok - a növényi alapú végécol és a szintetikus bituclair - előállításával. A különleges kötőanyagokat szülőhazájukban elsősorban olyan helyeken használják, ahol a környezetvédelem különösen fontos szempont, csakhogy előállításuk költsége a bitumenének a tízszerese is lehet.

Európának rémálom lehet a konzervatívok győzelme Nagy-Britanniában

Brüsszel diplomatikusan hallgat az ír népszavazás óta - írja a The Economist. A derűlátó eurokraták őszintén hisznek benne, hogy Írország új népszavazást ír ki, ha huszonhat tagállamban sikerül elfogadtatni a reformszerződést. A legeltökéltebb föderalisták kétsebességes Európáról beszélnek - szívesebben vennék, ha az írek nem állnának az integráció útjába. A legvalószínűbb lehetőségről azonban nem sok szó esik: ha a Smaragdsziget új népszavazást ír ki, alighanem időt kér előtte. Hisz recesszió van, az igen esélye jelenleg csekély - nem szabadna elkapkodni a dolgokat. A föderalisták álláspontja pedig kockázatosabb, mintsem gondolnák. A közvélemény-kutatások szerint 2010-ben konzervatív győzelemre számíthatunk Nagy-Britanniában. Az Egyesült Királyság közhangulata ugyanis megváltozott, és úgy tűnik, Brüsszel nem méri fel teljesen ennek a jelentőségét. A konzervatívok megválasztásuk esetén a legeuroszkeptikusabb kormányt alkotnák a brit csatlakozás óta. A következő miniszterelnök várhatóan David Cameron lesz, aki - elődeivel szemben - nem kényszerül majd rá, hogy Európa-barát politikusoknak is helyet szorítson kormányában. Bár nem valószínű, hogy a választási kampányban Európa-ellenes jelszavakat harsog majd, az unió mégis kiélezett konfliktusokra számíthat a konzervatív kormány megalakulása után. Az Európai Parlament tory képviselői már most is fokozatosan eltávolodnak a többi jobbközép párttól, s ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a brit konzervatív képviselők befolyása komoly csorbát szenvedhet Strasbourgban. Nem mintha a brit közvéleményt érdekelné Strasbourg - egy felmérés során a britek 88 százaléka az ország egyetlen EP-képviselőjét sem tudta megnevezni. Ami a lisszaboni szerződést illeti, a leendő konzervatív kormány három lehetséges helyzettel találhatja magát szemben. Az első: az írek sikeresen megakadályozzák a reformszerződést. Így is akadhatnak olyan politikusok, akik a szerződés érvénybe lépése nélkül megpróbálják átmenteni annak egyes elemeit - például tovább szűkítenék a nemzeti vétó lehetőségét a bel- és igazságügyi együttműködés területein. A reformszerződés készítésekor Európa már felajánlotta az opt-out lehetőségét Nagy-Britanniának ezeken a területeken, a konzervatívok pedig elutasították azt. A második lehetőség: a szerződést még nem ratifikálja valamennyi tagállam a konzervatív kormány megalakulásának pillanatában. A bennfentesek szerint a recept akkor egyszerű: Cameron miniszterelnök eléri a népszavazás kiírását, és az elutasítás mellett kampányol. Ez a lépés garantáltan ellehetetlenítené a reformszerződést - márpedig ez a konzervatívok célja és az eurokraták rémálma. A legkacifántosabb helyzet azonban a harmadik esetben adódik: valamennyi tagállam törvényerőre emeli a szerződést, így az már az unió érvényes alapszerződése a tory hatalom kezdetekor. Cameron - és jobbkeze, William Hague - már célzott rá, hogy a konzervatívok nem hagynának annyiban egy érvényes reformszerződést, ha hatalomra kerülnének. Legvalószínűbb tehát, hogy így is a népszavazásos megoldásra törekednének. Az utólagos megkérdőjelezés már nem rengetné meg alapjaiban a szerződést, inkább csak újabb szociális és foglalkoztatási opt-outokat eredményezne a szigetország számára. Az út járható, csupán politikai akarat kérdése. Az persze nem kérdés, hogy Brüsszel így megnyirbálná az Egyesült Királyság európai jogosítványait - soványabb részhez jutna a költségvetésből vagy az egységes piacon szenvedne valamekkora csorbát szabadsága. Európa sebezhető pillanatában van, Nagy-Britannia és a többi résztvevő valójában nem tudják reálisan felmérni egymás játékterét. Brüsszel hallgatása ilyen körülmények közt inkább érthetetlen, mint diplomatikus - írta a neves brit hetilap.