Az Európai Unió keleti tagállamai néhány éven belül sokat veszíthetnek vonzerejükből a nyugati befektetők szemében. A látványos gazdasági növekedés mellett ugyanis a bérek, ingatlanárak és adók rohamosan emelkednek. Charlie Barnhart kihelyezési stratégiákat és üzleti környezetet elemző szakértő szerint az amerikai vállalatoknak addig vonzó külföldre telepíteni a termelést, amíg az adott országban a bérek nem érik el az amerikai bérszínvonal 70-75 százalékát és a nyersanyagok legalább 8-10 százalékkal olcsóbbak. A cseh átlagfizetések tavaly 6,5 százalékos emelkedés után havi 720 euró fölé nőttek a prágai statisztikai hivatal szerint.
Az egyik kelet felé továbbtelepülő vállalat, az amerikai székhelyű autóalkatrész-gyártó Delphi csehországi üzeme három éve jelentett csődöt, a gyártást Ukrajnába helyezték át. A cseh dolgozók órabére 6 dollár volt, az ukránoké 1,60 dollár. Barnhart szerint Mexikó vagy Szingapúr esete hasonló volt: a befektetők betelepültek, majd elhagyták az országot, miután a bérek és az ingatlanárak emelkedni kezdtek.
A tendencia nem jelent azonban tömeges kivonulást a térségből. Az Európai Unió keleti tagállamaiba áramlás még tart: a McKinsey tanácsadó cég szerint a Közép- és Kelet-Európába kihelyezett termelés 2008 végéig megháromszorozódhat, ami több mint 130 ezer új munkahely megteremtését jelentené a régióban. A Nokia nemrégiben jelentette be, hogy Kolozsvárott készül gyárat és kutatóközpontot létrehozni, a Microsoft is elégedett a romániai telephellyel, és a Hyundai koreai autógyártó csehországi üzem létrehozásáról tárgyal. A térség az emelkedő árszínvonal ellenére is rendelkezik előnyökkel: a bérek még mindig alacsonyabbak a legfejlettebb országokénál, magasan képzett és idegen nyelveket beszélő munkaerő áll a cégek rendelkezésére, s a kiszámítható politikai és üzleti környezet és a nyugatitól kevéssé eltérő kulturális közeg is megkönnyíti a nyugati munkaadók dolgát.