Gáti Tibor

Vizsgálat a Total vezetői ellen

A francia rendőrség kihallgatás céljából őrizetbe vette a legnagyobb francia tőzsdei cég, a Total SA vezérigazgatóját, Christophe de Margerie-t az olajcég ellen tavaly decemberben folyó vizsgálat keretében. A gyanú szerint De Margerie, aki egy hónapja tölti be a vezérigazgatói tisztet, még 1997-ben a Total kitermelési üzletágának vezetőjeként két vezetőtársával együtt csúszópénzt fizetett annak érdekében, hogy a cég kitermelési megbízást kapjon az iráni South Pars földgázprojektben. Margerie-t tavaly októberben már kihallgatták, miután a francia bíróság eljárást indított a Total ellen az ENSZ égisze alatt folyó iraki „olajért élelmiszer” program ügyében. A francia gyakorlat szerint a rendőrség a gyanúsítottat őrizetbe veszi és 48 órán belül dönt, hogy letartóztatja vagy szabadon engedi. A Total hamarosan döntést hoz arról, részt vesz-e az első iráni lng-exportterminál megépítésében, amelynek teljes költsége eléri a tízmilliárd dollárt.

Őrizetbe vették az olajóriás vezérét

A francia rendőrség kihallgatás céljából őrizetbe vette a legnagyobb francia tőzsdei cég, a Total SA vezérigazgatóját, Christophe de Margerie-t az olajcég ellen tavaly decemberben folyó vizsgálat keretében.

Beavatkozott a piacon a szlovák jegybank

A szlovák jegybank (NBS) a hétfői hatástalan szóbeli intervenciót követően tegnap több hullámban is beavatkozott a pénzpiacon a korona gyengítése érdekében, de egyelőre nem világos, milyen összegben adott el. Az intervenció hatására a 32,80 korona/euró árfolyam 33,30-ra gyengült, ami még mindig nagyon magas a korábbi napokhoz képest: március 15-én az NBS már 33,80 koronánál beavatkozott. Ivan Sramko, a jegybank elnöke közölte: egyelőre nem árulják el, elégedettek-e az árfolyammal. Szakértők szerint a beavatkozások hatásának lecsengését követően a korona újra erősödni fog. A Standard and Poor’s tegnap jelezte: Szlovákia az árfolyamsáv eltolását követően is jó úton halad az euró 2009-es bevezetése felé, mivel a maastrichti kritériumok teljesítésében sincsenek problémák. A hitelminősítő szerint a felértékelés növeli a jegybank mozgásterét, segít megőrizni az árstabilitást. A korona lebegtetési sávjának hétfőn életbe lépett 8,5 százalékos eltolása rávilágít arra, hogy az ERM–2 árfolyamrendszer koncepciójának kidolgozásakor még nem számítottak az új, posztszocialista uniós tagállamok valutáinak viszonylagos alulértékeltségére – mutat rá a Reuters. Az eurócsatlakozás előszobájának tekintett rendszerben két évet kell eltöltenie minden érintett ország valutájának úgy, hogy az árfolyam legfeljebb 15 százalékkal térhet el mindkét irányban az euróval szemben az induláskor megállapított paritástól. Az euró bevezetésére készülő régi tagállamok esetében inkább azzal a veszéllyel kellett számolni, hogy az ERM–2-ben lévő valuta leértékelési nyomás alá kerül és esetleg nem állja ki az árfolyam-stabilitás próbáját. Az új tagállamok közül jó néhány esetében azonban – mint ezt Szlovákia példája is mutatja – inkább felértékelési nyomással kell számolni az utolérési effektusból származó gyors gazdasági növekedés miatt. Ez a nyomás évek óta fennáll a 2005 novembere óta az ERM–2-ben lévő szlovák fizetőeszköz esetében a közel két számjegyű ütemet elérő GDP-bővülés, a termelékenység gyors növekedése és a külföldi tőke nagyarányú beáramlása miatt. Az árfolyamsáv hétfői eltolásakor a fizetőeszköz árfolyama 11 százalékkal volt magasabb az ERM–2-be belépéskor rögzített árfolyamnál, így az Európai Bizottság (EB) és az Európai Központi Bank kénytelen volt hozzájárulni a lépéshez, ami valójában a konvergenciaszabályok megsértését, de legalábbis kitágítását jelenti. Elemzők szerint ezek után számítani lehet arra, hogy az EB hasonlóan rugalmasan fog eljárni az euró bevezetésére készülő más országokkal szemben is. A sáveltolásra egyébként már korábban is sor került az euró bevezetésére készülő Görögország és Írország esetében, de ez sokkal kisebb mértékű volt.

Az eurózóna a G7 éltanulója

Az USA gazdasága növekedési potenciálja alatt, az eurózónáé afölött teljesít, Japánban pedig folytatódik a mérsékelt fellendülés – állapítja meg az OECD jelentése.

Feketelista a gazdasági bűnözőkről

Az orosz belügyminiszter feketelistát tett közzé azokról a személyekről, akiket posztjukkal összefüggő bűncselekmény miatt elítéltek és egyben eltiltottak attól, hogy topmenedzseri pozíciót töltsenek be. Ez év április elsejétől az állami és magánvállalatoknál dolgozó személyzetiseknek minden kinevezéskor ellenőrizniük kell majd, nincs-e rajta a munkára jelentkező a feketelistán. A posztra pályázónak igazolást kell kérnie a belügyminisztérium információs központjától arról, hogy nem szerepel a nyilvántartásban. Ha ezek után kiderül, hogy olyan személy tölti be egy cég vezetői posztját, aki rajta van a listán, a minimálbér ezerszeresének megfelelő bírságra ítélik a vállalatot. Az intézkedés célja, hogy megkönnyítsék a korrupció elleni harcot és megállítsák a gazdasági bűnözés terjedését. A lista összeállítása közel egy évig tartott, mert a belügyminisztériumnak minden olyan bírósági ítéletet regisztrálnia kellett az adatbázisban, amelyik a topmenedzseri poszt betöltésétől való eltiltást is tartalmazta.

Brüsszel emeltetné a dízel jövedéki adóját

Az Európai Bizottság (EB) a dízel minimális jövedékiadó-szintjének 20 százalékos emelését javasolja az uniós árak közelítése, a tankolási turizmus megszüntetése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Az EB, amely szerint az országonként igen eltérő adók torzítják a versenyt a liberalizált közúti fuvarozási piacon, azt szeretné elérni, hogy a minimális jövedéki adó 2014-ig ezer literenként 380 euróra emelkedjen. A 2004 óta hatályos megállapodás 302 euróban állapította meg a minimális adót, amely 2010-ben érte volna el a 330 eurót. A tagállamok a Kovács László adóügyi főbiztos által tegnap előterjesztett tervezet értelmében csak akkor csökkenthetik a dízelre jelenleg kivetett fogyasztási adót, ha nem viszik az érvényes minimális adószint alá, és ha a csökkentést az útdíj emelésével kompenzálják, így az összes pénzügyi teher változatlan marad. A lépés nyomán az EB által készíttetett hatástanulmány szerint a 27 tagállam közül 19-ben kell emelni a jövedéki adót, mégpedig átlagosan 20 százalékkal. A brüsszeli javaslat érvénybe lépéséhez a 27 tagország egyhangú jóváhagyása szükséges, amit nem lesz könnyű elérni, mivel az alacsonyabb adót alkalmazó tagállamok, zömmel az új tagországok, szeretnék elkerülni a dízel árának emelését. A bizottság eredetileg egy hónappal ezelőtt készült bejelenteni a javaslatot, de a jelentős ellenállás miatt kénytelen volt elhalasztani annak elfogadását. Az EB számításai szerint a kamionok mérettől és a terheléstől függően 1500–3000 kilométer távolság megtételére képesek egyetlen tankolással, így jelenleg akár némi kerülővel úgy tudják megválasztani útvonalukat, hogy olyan országban tankoljanak, ahol olcsóbb az üzemanyag. Ez több millió kilométer többletutat jelent, ami növeli a környezetszennyezést, miközben a kerülő út csökkenti a magasabb adót kivető országok költségvetési bevételeit.

Erősíteni kell a bankfelügyeletet Ausztriában

Az osztrák jegybank elnöke, Klaus Liebscher szerint a közelmúltban történt események arra intenek, hogy erősíteni kell a bankfelügyeletet. Tavaly két osztrák bank összesen több mint 2 milliárd dollárt vesztett befektetésein, ezért az ellenőrzéseket a jövőben gyakoribbá kell tenni és vizsgálni kell, mi történt a korábbi ellenőrzések során feltárt hibák kiküszöbölése érdekében – hangsúlyozta. Jelenleg parlamenti bizottság vizsgálja, nem mulasztották-e el a felügyeleti szervek időben feltárni a kockázatokat, amelyek a Bawag PSK Bank 2 milliárdos és a Hypo Alpe–Adria Bank International AG 328 millió eurós veszteségéhez vezettek. A parlamenti vizsgálatot várhatóan júliusban zárják le. A tavaly márciusban napvilágra került veszteségek 1998 és 2004 között halmozódtak fel a két pénzintézetnél, amelyek rosszul mérték fel a devizaárfolyamok és a kamatok várható alakulását, majd ezek után eltitkolták a veszteséget. Az osztrák ügyészség már vádat emelt a Bawag kilenc volt vezetője ellen. A bankfelügyeleti funkciót jelenleg a jegybank, a pénzpiaci felügyelet (FMA) és a pénzügyminisztérium látja el megosztva, és a parlamenti bizottság azt vizsgálja, nem a három intézmény közötti megfelelő kommunikáció és koordináció hiánya okozta-e a veszteségeket. Bár a felügyeleti szervek különböző potenciális kockázatokat tártak fel 2000 és 2005 között, nem kötelezték a bankokat, hogy változtassanak hitelpolitikájukon és mérjék fel a várható veszteségek nagyságát. A jegybank és az FMA egyaránt saját kizárólagos hatáskörének tekinti a helyszíni vizsgálat lefolytatását. Az FMA szerint a jegybank feladata kizárólag a makrogazdasági stabilitás biztosítása, Liebscher szerint azonban így hasznosítatlan maradna a jegybank szakértelme.

A GE maradt a világ legtekintélyesebb vállalata

A világ vezető vállalatainak többsége sikeresen állta a sarat tavaly, olykor még a szektorában kedvezőtlenül alakuló feltételek közepette is.

Tovább duzzad a kínai külkereskedelmi többlet

Kína folytatja a széles körű pénzügyi reformot, de nem lehet gyors megoldást várni a rekordméretű külkereskedelmi mérlegtöbblet csökkentésére, mivel ehhez egyéb mélyreható átalakításokra is szükség van – mondta tegnap sajtóértekezletén Csou Hsziao-csuan, a pekingi jegybank elnöke. Ígéretet tett, hogy rugalmasabb árfolyamrendszert vezetnek be és enyhítik a kínai tőke külföldre áramlását korlátozó intézkedéseket. A jüan mindössze további 4,7 százalékot erősödött azóta, hogy 2005 júliusában 2,1 százalékkal felértékelték és lehetővé tették, hogy meghatározott sávon belül lebegjen. Csou szerint egyebek között a belföldi kereslet, a fogyasztás és a szolgáltató szektor növekedésének ösztönzésére van szükség. Pekingben egyébként éppen aznap jelentették be, hogy a külkereskedelmi mérleg többlete februárban 23,76 milliárd dollár volt, ami az eddigi második legnagyobb havi szufficit, és alig marad el a tavaly októberi 23,86 milliárd dolláros rekordtól, emellett több mint háromszorosa a 7,2 milliárdos piaci konszenzusnak. Az együttes januári és februári többlet több mint háromszorosa az egy évvel korábbinak. A többlet megugrása annak következménye, hogy az export 51,7 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, miközben az import csak 13,1 százalékkal.