Gáti Tibor

Németországban erősít az Air Berlin

Európa harmadik legnagyobb fapados légitársasága, az Air Berlin – amely Budapestről is több európai városba közlekedtet járatokat – 140 millió euróért megvásárolta a charterjáratokat üzemeltető veszteséges német LTU-t. Az akvizíció célja, hogy a társaság hosszú távú járatokkal bővítse palettáját és terjeszkedni tudjon Németországban – derül ki a cég közleményéből. A rendszerek és a járathálózat egyesítése a cég szerint 70–100 millió euróval növelheti az éves nyereséget. Az 1978-ban chartertársaságként alapított Air Berlin tavaly augusztusban már megvásárolta a British Airways korábbi német leányvállalatát, a belföldi járatokat üzemeltető DBA fapados légitársaságot (NAPI Gazdaság, 2006. augusztus 20., 5. oldal), hogy erősítsen a belföldi járatok piacán. Ezt követően 120 új gépet rendelt flottájának korszerűsítésére és növelésére. A felvásárlás abban is segít, hogy az Air Berlin hídfőállást szerezzen a düsseldorfi repülőtéren is, amely az LTU bázisa – hangsúlyozta a közleményben Joachim Hunold, a fapados társaság vezérigazgatója –, márpedig ez a térség a második legfontosabb piac Európában a londoni után. A legnagyobb német légitársaság, a Deutsche Lufthansa AG 2005-ben ugyancsak Düsseldorfból, a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália fővárosából indított fapados járatokat. Európa legnagyobb fapados légitársasága, az ír Ryanair Holdings Plc a Düsseldorftól 78 kilométerre lévő Weeze repülőtéren létesíti tizenkilencedik földi bázisát, a második legnagyobb brit EasyJet Plc a dortmundi és köln–bonni repülőteret használja, amelyek ugyancsak ebben a tartományban találhatók. A diszkont-légitársaságok tavaly az európai piac 24 százalékát mondhatták magukénak, szemben az egy évvel korábbi 15 százalékkal.

Romlott a fogyasztói bizalom az USA-ban

Tovább estek a nyitás után amúgy is gyengülő részvényárfolyamok New Yorkban és gyengült a dollár, miután a vártnál rosszabb lett a Conference Board gazdaságkutató márciusi fogyasztói bizalmi indexe. Az index értéke az egyébként igen magas februári 111,2-ről 107,2 pontra esett, mivel emelkedtek az üzemanyagárak és nőttek a jelzáloghitelcsődökkel kapcsolatos aggodalmak. Meghaladja viszont az érték a 105,9 százalékos tavalyi éves átlagot, mivel az eddiginél többen gondolják, hogy jók az elhelyezkedési lehetőségek, az emelkedő jövedelmek védelmet jelenthetnek a lakáspiac lehűlése ellen és a fogyasztás továbbra is magas marad. A jelenlegi helyzet megítélését mutató részindex 137,1-ről 137,6 pontra emelkedett, ami a legmagasabb érték 2001 augusztusa óta, a következő hat hónapra vonatkozó kilátások részindexe ugyanakkor 93,8-ról 86,9 pontra esett.

A Jukosz-vagyonon hízik a Rosznyefty

A Rosznyefty orosz állami olajvállalat a mai piaci értéknél 12 százalékkal olcsóbban megvásárolta saját 9,44 százalékos részvénypakettjét a felszámolás alatt álló Jukosz vagyonelemeinek tegnap kezdődött árverésén. A 198 milliárd rubeles (7,6 milliárd dollár) ajánlat, amely alig 1,2 százalékkal haladta meg a kikiáltási árat, elég volt ahhoz, hogy a Rosznyefty – illetve leányvállalata, az RN Razvityije – negyedóra alatt túllicitálja a brit BP Plc orosz leányvállalata, a TNK-BP által ajánlott összeget. (Az MTI-Eco értesülése szerint a TNK-BP a Rosznyeftyhez fűződő stratégiai kapcsolatát akarta erősíteni az árverést legitimáló részvételével. A Jukosz jelenlegi főrészvényese, a Menatep-csoport szándéka ellenére nem vehetett részt az aukción.) Áprilisban még hét árverésen eladásra kínálják a Jukosz egykori kitermelő üzletágának adósságait, öt olajfinomítót és napi 400 ezer hordó olajra vonatkozó kitermelési jogot is. A vagyon zömét várhatóan a Rosznyefty szerzi meg, amely öt éven belül a világ egyik legnagyobb olajvállalatává kíván válni – mondta a Bloombergnek az orosz Alfa Bank elemzője. A társaság 22 milliárd dollárt vett fel nyugati bankoktól a felvásárlás finanszírozására; ez a legnagyobb hitel, amit orosz cég valaha kapott. Eduard Rebgun felszámolóbiztos ugyanennyire becsüli a Jukosz teljes vagyonát, miközben az állam 26 milliárdot követel adóhátralék címén az egykori második legnagyobb orosz olajvállalattól, amelynek alapítója, a Putyin elnökkel politikai ellentétbe keveredő Mihail Hodorkovszkij jelenleg nyolcéves börtönbüntetését tölti csalásért és adóelkerüléséért.

Mélyponton a lakáseladások az USA-ban

Gyengült tegnap a dollár, miután közzétették, hogy az új lakások eladásai februárban 2000 júniusa óta nem látott szintre süllyedtek az USA-ban. A családi házak eladása éves szinten 848 ezerre esett a januári korrigált 882 ezerről (már januárban is csökkent a szám). A kiábrándító adat az elemzők szerint azt mutatja, hogy a lakáspiac lehűlése továbbra is kockázatot jelent a gazdaság egészére nézve, ami megerősíti a várakozásokat, hogy a Fed még az év első felében csökkenti az alapkamatot. (A határidős kamatkontraktusok alapján a piac most 32 százalékos esélyt ad erre.) A használt lakások eladása viszont a pénteken közzétett adatok szerint februárban meglepetésre 3,9 százalékkal, éves szinten 6,69 millióra emelkedett, ami a legnagyobb növekedés 2004 márciusa óta (a szakértők itt is csökkenésre számítottak). Az összes felkínált, de el nem adott használt lakás száma azonban emelkedett.

Egyre drágábbnak ígérkezik a londoni olimpia

A 2012-es londoni olimpia megrendezésének költsége legalább 15 milliárd font (29 milliárd dollár) lesz, ez 40 százalékkal több a kormány által utoljára becsült összegnél – közölte a londoni képviselő-testület két ellenzéki tagja. Ennek oka szerintük az, hogy a biztonsági intézkedések, maga az építkezés, valamint a talaj megtisztítása többet visz el, mint amennyivel a kabinet eddig számolt. A kormány 2005, az olimpia odaítélése óta az idén március 15-én tett először közzé hivatalos becslést; Tessa Jowell kulturális miniszter ekkor azt jelentette be, hogy a játékok 9,3 milliárd fontba fognak kerülni. Már ez is háromszorosa az olimpiai pályázatban szereplő summának, de a két városatya szerint ez a becslés is bizonytalan alapokon nyugszik és a végösszeg ennél csak több lehet. A leendő olimpiai park London keleti részében, egy mára lepusztult ipari körzetben lesz, amely Ken Livingstone munkáspárti főpolgármester elképzelései szerint ennek nyomán virágzásnak indul. A szennyezett talaj megtisztítása nagy, egyelőre nehezen megbecsülhető költségekkel jár majd – állítják most a Bloomberg által idézett önkormányzati képviselők –, a biztonsági intézkedések pedig a terrorfenyegetések miatt emésztenek fel tetemes összegeket. A márciusban közölt kormányzati becslés szerint az építési és talajtisztítási kiadások 5,3 milliárd, a biztonsági intézkedések 600 millió fontra rúgnak, a keret fennmaradó részét pedig előre nem látható kiadásokra tartalékolják. A tervezett 9,3 milliárdból a kormány 6 milliárdot finanszíroz, 2,2 milliárdot a lottóbevételekből fedeznek, a többit London adja a város költségvetéséből és a városi ingatlantulajdonosokra kivetett speciális olimpiai adóból.

Az Intel megépíti első chipgyártó üzemét Kínában

Az Intel Corp. hivatalosan is bejelentette, hogy 2,5 milliárd dolláros beruházással félvezetőgyártó üzemet épít Kínában, amely az egyesült államokbeli óriáscég első chipgyártó gyára lesz Ázsiában. Az alapkőletételre még idén sor kerül az ország északkeleti részén található Dalian kikötővárosban, a chipkészletek és a 300 milliméteres szilíciumlapkák gyártása a tervek szerint 2010-ben kezdődhet meg – közölte Paul Otellini vezérigazgató. A külföldi chipgyártók eddig csak kevésbé fejlett technológiákkal folytatott kísérleteket végeztek és összeszerelő üzemeket építettek Kínában; az Intel 1,3 milliárd dollárt fordított eddig erre az ázsiai országban, ahol jelenleg 6000 főt foglalkoztat. A tervezett gyár havonta 52 ezer lapka gyártására lesz képes, és 90 nanométeres technológiát fog használni – közölte még március elején a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottság. Ez a technológia legalább egy generációval elmarad az Intel legkorszerűbb chipjeiétől, ám az USA törvényei egyelőre szigorúan tiltják a csúcstechnológia kínai exportját, nehogy azt korszerű fegyverek gyártásához lehessen felhasználni. Az Intel alacsonyabb árakkal próbálja felvenni a versenyt fő riválisával, az ugyancsak egyesült államokbeli Advanced Micro Devices Inc. (AMD) chipgyártóval szemben, amely az utóbbi években növelte piaci részesedését az Intel rovására.

Egykulcsos adó lesz Csehországban

A cseh kormánykoalíció pártjai megállapodtak abban, hogy a jövő évtől egykulcsos, minden valószínűség szerint 15 százalékos személyi jövedelemadó váltja fel a jelenlegi kétkulcsos, 12, illetve 32 százalékos rendszert – nyilatkozta Mirek Topolanek kormányfő a Hospodárské Noviny című lapnak. A pénzügyi tárca javaslatát az elmúlt hetekben megvitatták a gazdasági miniszterek, de minderről eddig csak lapértesülésekből lehetett tudni (NAPI Gazdaság, 2007. március 20., 6. oldal). A kormány április 3-án teszi közzé adó- és szociális reformcsomagját. Az egykulcsos adó bevezetésével a Polgári Demokrata Párt (ODS) programjának egyik alapele-mét valósítjuk meg, de az adókedvezményekről és más részletkérdésekről még nincs végleges döntés – mondta a miniszterelnök. A személyi jövedelemadó alapja sajtóértesülések szerint nem a nyugdíj- és egészségügyi hozzájárulás levonása utáni bruttó bér, hanem a munkavállaló és a munkáltató által fizetett hozzájárulásokat is magában foglaló „szuperbruttó” bér lesz. Ezzel az adóalap 47,5 százalékkal magasabb lesz a mostaninál – jelentette a Bloomberg. Az adóreform ennek ellenére mindenki számára előnyös lesz – állítja Topolanek –, főként a kedvezmények miatt. A rendszer bevezetésével a 20–25 ezer korona (177–221 ezer forint) havi átlagbért keresők nyernek majd a legkevesebbet – ismerte el a miniszterelnök –, a reform egyéb elemeit, így az üzleti tevékenység akadályainak megszüntetését is figyelembe véve azonban középtávon javul a középosztály helyzete. Az államháztartási hiány lefaragása érdekében át kívánják alakítani a szociális támogatások rendszerét is, miután a korábbi kormány intézkedései nyomán erősen nőttek a szociális kiadások. Ennek keretében elsősorban a magasabb jövedelműek juttatásaihoz kívánnak hozzányúlni.

Porsche-ajánlat a Volkswagenre

A Porsche AG szombaton közölte, hogy a jelenlegi 27,3-ről 31 százalékra kívánja emelni tulajdonrészét a Volkswagen AG (VW) német autógyártó konszernben. A Porsche részvényenként 100,92 eurót ajánl, ami a törvény által előírt legkisebb összeg és 14 százalékkal elmarad a 117,95 eurós pénteki záróártól. A 31 százalékos pakett megszerzése után a jogszabályok értelmében ajánlatot kell tennie a német cég valamennyi részvényére. A Porsche közölte: arra számít, hogy a részvényesek többsége nem adja el papírjait, és nem is áll feltétlenül szándékában megszerezni a többségi tulajdont. A fő cél az, hogy a megnövekedett pakett birtokában megakadályozza, hogy valamely riválisa megszerezze a VW-t. A konszern piaci értéke jelenleg 45,05 milliárd euró, az egyik legnagyobb részvényes Alsó-Szászország tartomány, amely a részvények 20 százalékával rendelkezik. A Porsche és a VW szoros szálakkal kötődnek egymáshoz. A VW első főnöke a Porsche luxusautógyárat megalapító Ferdinand Porsche volt, akinek unokája, Ferdinand Piech jelenleg a VW elnöke.

Vizsgálat a Total vezetői ellen

A francia rendőrség kihallgatás céljából őrizetbe vette a legnagyobb francia tőzsdei cég, a Total SA vezérigazgatóját, Christophe de Margerie-t az olajcég ellen tavaly decemberben folyó vizsgálat keretében. A gyanú szerint De Margerie, aki egy hónapja tölti be a vezérigazgatói tisztet, még 1997-ben a Total kitermelési üzletágának vezetőjeként két vezetőtársával együtt csúszópénzt fizetett annak érdekében, hogy a cég kitermelési megbízást kapjon az iráni South Pars földgázprojektben. Margerie-t tavaly októberben már kihallgatták, miután a francia bíróság eljárást indított a Total ellen az ENSZ égisze alatt folyó iraki „olajért élelmiszer” program ügyében. A francia gyakorlat szerint a rendőrség a gyanúsítottat őrizetbe veszi és 48 órán belül dönt, hogy letartóztatja vagy szabadon engedi. A Total hamarosan döntést hoz arról, részt vesz-e az első iráni lng-exportterminál megépítésében, amelynek teljes költsége eléri a tízmilliárd dollárt.