A szlovák jegybank (NBS) a hétfői hatástalan szóbeli intervenciót követően tegnap több hullámban is beavatkozott a pénzpiacon a korona gyengítése érdekében, de egyelőre nem világos, milyen összegben adott el. Az intervenció hatására a 32,80 korona/euró árfolyam 33,30-ra gyengült, ami még mindig nagyon magas a korábbi napokhoz képest: március 15-én az NBS már 33,80 koronánál beavatkozott. Ivan Sramko, a jegybank elnöke közölte: egyelőre nem árulják el, elégedettek-e az árfolyammal. Szakértők szerint a beavatkozások hatásának lecsengését követően a korona újra erősödni fog. A Standard and Poor’s tegnap jelezte: Szlovákia az árfolyamsáv eltolását követően is jó úton halad az euró 2009-es bevezetése felé, mivel a maastrichti kritériumok teljesítésében sincsenek problémák. A hitelminősítő szerint a felértékelés növeli a jegybank mozgásterét, segít megőrizni az árstabilitást.
A korona lebegtetési sávjának hétfőn életbe lépett 8,5 százalékos eltolása rávilágít arra, hogy az ERM–2 árfolyamrendszer koncepciójának kidolgozásakor még nem számítottak az új, posztszocialista uniós tagállamok valutáinak viszonylagos alulértékeltségére – mutat rá a Reuters. Az eurócsatlakozás előszobájának tekintett rendszerben két évet kell eltöltenie minden érintett ország valutájának úgy, hogy az árfolyam legfeljebb 15 százalékkal térhet el mindkét irányban az euróval szemben az induláskor megállapított paritástól. Az euró bevezetésére készülő régi tagállamok esetében inkább azzal a veszéllyel kellett számolni, hogy az ERM–2-ben lévő valuta leértékelési nyomás alá kerül és esetleg nem állja ki az árfolyam-stabilitás próbáját. Az új tagállamok közül jó néhány esetében azonban – mint ezt Szlovákia példája is mutatja – inkább felértékelési nyomással kell számolni az utolérési effektusból származó gyors gazdasági növekedés miatt. Ez a nyomás évek óta fennáll a 2005 novembere óta az ERM–2-ben lévő szlovák fizetőeszköz esetében a közel két számjegyű ütemet elérő GDP-bővülés, a termelékenység gyors növekedése és a külföldi tőke nagyarányú beáramlása miatt. Az árfolyamsáv hétfői eltolásakor a fizetőeszköz árfolyama 11 százalékkal volt magasabb az ERM–2-be belépéskor rögzített árfolyamnál, így az Európai Bizottság (EB) és az Európai Központi Bank kénytelen volt hozzájárulni a lépéshez, ami valójában a konvergenciaszabályok megsértését, de legalábbis kitágítását jelenti. Elemzők szerint ezek után számítani lehet arra, hogy az EB hasonlóan rugalmasan fog eljárni az euró bevezetésére készülő más országokkal szemben is. A sáveltolásra egyébként már korábban is sor került az euró bevezetésére készülő Görögország és Írország esetében, de ez sokkal kisebb mértékű volt.
Gáti Tibor
Sidó Zoltán