Gáti Tibor

Magyarország az adóztatás élmezőnyében

Az OECD-országok között Belgiumban, Magyarországon és Németországban voltak a legmagasabb szinten tavaly a munkát terhelő adó- és járulékterhek - állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap közzétett jelentése. Míg Belgiumban 55,5, Magyarországon 54,4, Németországban 52,2 százalék volt a teljes munkaerőköltséget terhelő elvonás, addig a sor végén álló Mexikóban csak 15,3, Dél-Koreáben 19,6 százalékos. A szervezethez tartozó harminc országban 37,7 százalékos volt az átlagos teher. Az átlagos bruttó éves bér 34 033 dollár volt tavaly. Magyarországon, Ausztriában, Írországban és Új-Zélandon a családbarát rendszer következtében tavaly a gyerekes családok kevesebb adót fizettek a jövedelmükhöz képest. Más országokban viszont, például Görögországban vagy Írországban nőttek a munkavállalók terhei, elsősorban amiatt, hogy a gyors ütemű infláció nyomán emelkedő béreik magasabb adósávba kerültek. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos keresete több országban jelentősen nőtt 2000-2006 között, kilenc országban, köztük Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában több mint 40 százalékos volt a nominális növekedés. A vizsgált időszakban végbement adóváltozások a legtöbb országban az alacsony keresetűeknek kedveztek. Az átlagos keresetű egykeresős kétgyermekes családokat sújtó adó Magyarországon a legmagasabb (43,8 százalék), a második helyen Törökország (42,7 százalék), a harmadikon Görögország áll (42,6 százalék), miközben Írországban csak 1,1, Új-Zélandon 2,8 százalék az adó.

Ellenáll a német gazdaság a globális makrohatásoknak

Márciusban a várakozással ellentétben már második hónapja javult a befektetői bizalom Németországban. A gazdaság szereplői a jelek szerint bíznak abban, hogy a globális pénzügyi válság még idén véget ér és az eurózóna nagyobb megrázkódtatások nélkül vészeli át a nehéz időket. A ZEW gazdaságkutató befektetői bizalomindexe a februári mínusz 39,5-ről mínusz 32,0 pontra javult, miközben a Reuters és a Bloomberg elemzői konszenzusa egyaránt mínusz 40 pontra számított. A jelenlegi feltételek megítélését mutató index ugyanakkor valamelyest romlott. A befektetői hangulatot javították a múlt héten napvilágot látott kedvező német ipari termelési adatok is. Már a korábban megjelent adatok is a vártnál jobb évkezdetre utaltak. Az Ifo üzleti bizalomindex értéke januárban és februárban is emelkedett, és a vezető német cégek, köztük a Volkswagen és az Audi is, profitnövekedésről számoltak be. A ZEW által megkérdezett pénzügyi szakértők derűlátóbban ítélik meg az USA gazdasági kilátásait is és arra számítanak, hogy a dollár erősödni fog az euróval szemben. Michael Glos német gazdasági miniszter épp tegnap annak a véleményének adott hangot, hogy bár az erős euró kedvezőtlenül érinti a gazdaság egyes szektorait, de rövid távon nincs ok az aggodalomra, és rámutatott, hogy a belföldi kereslet és a fogyasztói bizalom a vártnál kedvezőbben alakul. A német gazdaság tavaly 2,5 százalékkal nőtt, de az utolsó három hónapban 0,3 százalékra lassult az ütem az előző negyedévhez képest. A DIW gazdaságkutató a korábbi 0,3-ról 0,5 százalékra javította a GDP az első negyedévi bővülésére vonatkozó előrejelzését. A Bundesbank úgy látja, hogy az idei ütem lassabb lesz a tavalyinál, de a német gazdaság elég erős ahhoz, hogy átvészelje a globális gazdasági lassulást. Az infláció terén azonban továbbra sem lehet javulásra számítani.

Elszállt az Airbusszal az EADS nyeresége

Négy év után először tavaly veszteséges volt az EADS európai légi ipari csoport, főként az A400M katonai szállítógép gyártásának tervezettnél nagyobb költségei miatt. A nettó veszteség 446 millió euró volt, meghaladva a 329 millió körüli várakozásokat, de a negyedik negyedévet már 259 millió euró profittal zárták. Az éves árbevétel 0,8 százalékkal maradt a 2006-os szinttől. A EADS tulajdonában lévő Airbus Industries, amely a csoport árbevételének mintegy kétharmadát adta, kis híján elvesztette piacvezető helyét a repülőgépgyártásban az új modellek tervezése és gyártása terén bekövetkezett jelentős csúszások miatt. Az A380-as szuperjumbó szállítását jelentős csúszással tudták megkezdeni, és további késedelem várható az A400M szállítógép és az NH90 haditengerészeti helikopter szállításában. Az Airbus immár második egymást követő évét zárta veszteséggel a késedelmes szállítások és a szerkezeti átalakítás költségei miatt: tavaly 881 millió euró volt a mínusz, miközben az árbevétel kismértékben emelkedett. A 2000 júliusában a német, a francia és a spanyol repülőgépgyártó cégek fúziójából létrejött EADS részvényárfolyama az idén eddig 26 százalékot esett és 54 százalékkal alacsonyabb a 2006 márciusában elért rekordárfolyamnál. A céget különösen súlyosan érinti a magas euróárfolyam, miután termékeit többnyire dollárban árazza, de euróban számolja el. Az EADS reményei szerint már túl van a nehézségeken és erre az évre 1,8 milliárd eurós üzemi nyereséget és 40 milliárd eurót meghaladó árbevételt vár. Az EADS és az egyesült államokbeli Northrop Grumman megnyerte az amerikai légierő által üzemanyag-szállító gépek szállítására kiírt 35 milliárd dolláros tendert, elhalászva a zsíros üzletet a Boeing elől, de az amerikai repülőgépgyártó cég bejelentette, hogy kifogással él a döntéssel szemben.

Gyorsul a pénzromlás Kínában

A termelői árak alakulásáról tegnap közzétett adatok megerősítik az eddigi becsléseket, hogy februárban tovább erősödött az infláció Kínában, így ismét monetáris szigorítás várható. A termelői árak emelkedésének év/éves üteme a januári 6,1-ről 6,6 százalékra gyorsult, ami egyértelműen az árnyomás erősödésére utal. Az év/éves infláció a 11 éves csúcsot jelentő januári 7,1-ről februárban 8,3 százalékra gyorsult a kínai jegybank előrejelzése szerint. A pekingi statisztikai hivatal ma teszi közzé az adatot. Az ütem fokozódása részben a súlyos hóviharok következménye, amelyek fennakadásokat okoztak az áramellátásban, akadályozták az élelmiszer-szállítást és károkat okoztak a termésben. A kormány szeretné megfékezni az inflációt, de óvatosságra kényszeríti, hogy a globális növekedés lelassulása miatt az exportkereslet csökkenésével kell számolni, ami lefékezheti a gazdaságot. A kormány január első felében befagyasztotta az üzemanyagok, az áram és a földgáz árát, a helyi közüzemi díjakat és a tömegközlekedési tarifákat, emellett hatósági árakat vezetett be a közszükségleti cikkekre, így az alapvető élelmiszerekre. Emellett lehetővé tették a jüan gyorsabb felértékelődését. A jegybank saját előrejelzése szerint az első félévben egyszer vagy kétszer emeli a kamatot. A világgazdasági lassulás máris nyomot hagyott a külkereskedelmi mérlegen: a szufficit februárban az egy évvel korábbi 23,70 milliárdról 8,56 milliárd dollárra esett, noha az elemzők 22,50 milliárdra számítottak. Az export 6,5 százalékkal emelkedett, ami közel hat éve a leglassabb ütem, az import eközben 35,1 százalékkal megugrott a nyersanyagok, köztük az olaj, a vasérc és a szójabab drágulása miatt. Az EU-val szembeni külkereskedelmi többlet 15 százalékkal, 10 milliárd dollárra csökkent, az USA-val szembeni szufficit 23 százalékkal, 9,4 milliárd dollárra zuhant.

A külföldi lapok személyes kudarcról írnak

A hírügynökségek és az elemzők egyöntetűen úgy ítélik meg, hogy a népszavazás a jelentős részvételi arány és az igenek nagy száma miatt súlyos kudarc a kormány számára. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy bár az eredmény a kormány népszerűtlenségét jelzi, nem jár szükségképpen messzemenő következményekkel, egyebek között nem alkalmas arra, hogy kikényszerítse a kormány idő előtti távozását és előrehozott választások tartását. A referendum csapás a magyar kormányra - ezzel a címmel jelent meg a holland NRC Handelsblad helyszíni tudósítása. Brüsszeli tudósítónk szerint a cikk Gyurcsány személyes kudarcának tartja az eredményt. A kormányfő reformokkal, takarékossági programmal igyekszik csökkenteni az EU-tagállamok legmagasabb költségvetési hiányát. A lap arra számít, hogy Gyurcsány politikai túlélése érdekében kiengedi a gyeplőt, amit azonban közgazdászok szerint - tekintettel a hiány mértékére - nem engedhet meg magának. A belga lapok nemigen foglalkoznak a népszavazással: a vezető francia nyelvű Le Soir csak az online változatában tudósított a referendum kimeneteléről, megírva, hogy az ellenzék a reformok elutasítására szólította fel a választópolgárokat, de a brüsszeli újság nem kommentál. A La Libre Belgique is csupán a hazai hírügynökség tudósítása alapján ír a szavazás eredményéről. A baloldali beállítottságú szlovákiai Pravda úgy summázta a vokscsatát, hogy tovább folytatódik a süketek párbeszéde, mivel Gyurcsány és Orbán merőben másként értelmezi a referendum végkimenetelét. A liberális SME tudósítójának Imrich Fuhl, a Magyarországon kiadott Ludové Noviny hetilap szerkesztője azt mondta: "A kérdések értelmetlenül vannak feltéve. Ez ugyanolyan, mintha azt kérdeznék az emberektől, hogy egészségesek és fiatalok szeretnének-e lenni. Ki akar fizetni?"

Beköszöntött a recesszió az USA-ban?

Februárban a várakozásokkal ellentétben már második egymást követő hónapban csökkent a foglalkoztatottak száma az USA-ban: a januári 22 ezer után további 63 ezer állás szűnt meg az agrárszektort nem számítva. Az elmúlt öt évben nem volt példa ilyen mértékű csökkenésre, a leépítés egyaránt érintette a feldolgozóipart, az építőipart és a kiskereskedelmet. A munkaügyi minisztérium ráadásul felére, 82 ezerről 41 ezerre módosította a decemberben keletkezett új munkahelyek számát. Mindez az elemzők szerint arra utal, hogy recesszióba süllyedt a gazdaság: a lakáspiac hosszabb idő óta tartó mélyrepülése és a másodlagos (subprime) jelzálogpiacon kialakult válság mind jobban átterjed a többi szektorra. A munkanélküliségi ráta ugyan a januári 4,9-ről 4,8 százalékra mérséklődött, de ez az elemzők szerint csak arra utal, hogy sokan feladják az álláskeresést. A foglalkoztatás gyengülése, a lakásárak esése, az üzemanyagok drágulása és a hitelforrások beszűkülése a gazdaság motorját jelentő fogyasztási kiadások további csökkenését idézi elő. Az elemzők nagy része szerint a kérdés már csak az, hogy milyen mély és milyen hosszú lesz a recesszió. A Fed tavaly szeptember óta összesen 225 bázisponttal mérsékelte a hitelköltségeket, de Richard Fisher, a dallasi Fed elnöke csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy hamarosan véget ér a kamatcsökkentési ciklus. Az elemzők azonban ma már kételkednek ebben: a bank szerintük a jövő hétre várt 75 bázispontos vágás után júniusig további 50 bázisponttal lesz kénytelen mérsékelni a kamatot, amely így a jelenlegi 3 százalékról 1,75 százalékra csökken. A Fed mindenesetre pénteken közölte, hogy 200 milliárd dollárt bocsát a bankok rendelkezésére, miután a hitelpiacok kiszáradtak: a pénzintézetek a jelzálogpiacon elszenvedett veszteségek miatt egyre kevésbé hajlandók egymásnak hitelt nyújtani. A hitelaukciók összegét a következő két hétben összesen 100 milliárdra növelik és további 100 milliárdot repohitelek útján tesznek elérhetővé. A bankok és az értékpapírcégek a múlt év eleje óta legalább 188 milliárd dollár veszteséget szenvedtek el, és a múlt csütörtökön közzétett adatok arra utalnak, hogy az összeg jelentősen nőni fog. A Mortgage Bankers Association csütörtöki jelentése szerint a végrehajtási szakaszba került jelzáloghitelek aránya 0,83 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 0,5 százalékról, a késedelmes törlesztések aránya pedig 1985 óta a legmagasabb, 5,82 százalékos volt.

Már nem Bill Gates a leggazdagabb a világon

Már nem Bill Gates, a Microsoft társalapítója a világ leggazdagabb embere, 13 év uralkodás után a harmadik helyre szorult vissza 58 milliárd dollárra becsült vagyonával a milliárdosok listáján, amelyet a Forbes magazin állít össze évről évre. A listavezető 62 milliárdos vagyonnal Warren Buffett tőzsdeguru, az "omahai bölcs", a Berkshire Hathaway többségi tulajdonosa, a második helyre Carlos Slim Helú mexikói telekomkirály került. A lista először tartalmaz több mint ezer - pontosan 1125 - nevet, akik összesen 4400 milliárd dollárnyi vagyonnal rendelkeznek, 900 milliárddal többel, mint tavaly. Két évvel ezelőtt az első húsz hely közül tízet az amerikaiak foglaltak el, most csak négyet, és az első tíz között indiaiak szerepelnek a legnagyobb számban: négyen. A legtöbb milliárdost azonban továbbra is az Egyesült Államok adja a világnak: az összes milliárdos 42 százaléka amerikai, és együttesen az összvagyon 37 százalékát birtokolják a Forbes szerint. Erősen jönnek fel azonban az oroszok, akik a maguk 87 milliárdosával leszorították a második helyről a mindössze 59 milliárdossal rendelkező Németországot. Tavaly még csak 53 orosz szerepelt a rangsorban. A legtöbb milliárdossal büszkélkedő város Moszkva, ahol 74-en vannak, míg New Yorkban csak 71, Londonban 36, Isztambulban 34 és Hongkongban 30. Rekordot döntöttek a fiatalok is - még sosem volt ennyi közülük ezen a listán, amelyen az idén 50 negyven évesnél fiatalabb milliárdos szerepel. Köztük van Mark Zuckerberg, aki a maga 23 évével a történelem legfiatalabb milliárdosa.

Erős évre számít a WPP

Tavaly 6,9 százalékkal nőtt a világ második legnagyobb reklámcége, a brit WPP Plc nettó nyeresége, miközben az árbevétel 4,7 százalékkal emelkedett. A csoport, amelyhez egyebek között a JWT, a Young and Rubicam és a Group M reklámügynökség is tartozik, jó évet vár az idén, egyebek között a pekingi olimpia és az amerikai elnökválasztás miatt. Az organikus növekedés, azaz az árbevétel emelkedése az új akvizíciók és az árfolyamhatás nélkül tavaly 5 százalékos volt, ami megfelelt a várakozásoknak, és az idén ennél gyorsabb ütemre számítanak. 2009-ben a hitelpiaci válság és az egyéb pénzpiaci turbulenciák miatt várhatóan lassul a növekedés, 2010-ben azonban több jelentős esemény is lesz a világban, ami javítani fogja a csoport eredményeit. A WPP pénteken egyúttal bejelentette, hogy többségi részesedést szerzett a Team Groupban, amely az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, Libanonban, Kuvaitban, Marokkóban, Jordániában, Katarban és Ománban működik és több mint 1200 főt foglalkoztat. Ügyfelei közé tartozik a Microsoft, a Ford és a Sony Ericsson.

Gyorsult az infláció Szlovákiában

A decemberi 2,5-ről januárban 13 havi csúcsra, 3,2 százalékra gyorsult az uniós normák szerint számolt harmonizált év/éves infláció Szlovákiában a pozsonyi statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint. Havi szinten 1,2 százalékos volt az áremelkedés a decemberi 0,3 százalék után. A gyorsulást elsősorban a hatósági árak emelkedése és az élelmiszerek drágulása idézte elő - mutatnak rá az elemzők. Az élelmiszerek és üdítő italok, amelyek jelentős súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban, 2,1 százalékkal lettek drágábbak egy hónap alatt, miközben decemberben még 0,8 százalékkal esett az áruk. Az infláció folyamatosan emelkedett az elmúlt hónapokban Szlovákiában, de ez elemzők szerint továbbra sem veszélyezteti az euró januárra tervezett bevezetését, mert a 12 havi átlag 2,0 százalék, ami jóval alacsonyabb az uniós határnál. A jegybank bízik az erős korona inflációfékező hatásában, amelynek árfolyama tovább emelkedett az adatok közzététele után és 32,539 koronás történelmi csúcsot ért el az euróval szemben.