Gáti Tibor

Sztrájk a Daciánál

Meghatározatlan ideig tartó sztrájkba lépett tegnap reggel a legnagyobb romániai autógyár, a Dacia Renault Pitesti több ezer dolgozója, miután eredménytelenül végződtek a tárgyalások a szakszervezetek és a munkáltatók között a bérek és jutalmak emeléséről. A szakszervezetek minden alkalmazott számára havi 550 lej (148 euró) fix összegű béremelést és a húsvétra és karácsonyra járó juttatások 50 százalékos növelését követelték. A gyár vezetése azonban sokallta az 550 lejt, mivel ez 64,2 százalékos átlagos béremelésnek felel meg, és ehelyett csak 19 százalékot ajánlott. A szakszervezetek szerint a 13 ezer dolgozó 80 százaléka lépett sztrájkba, a gyár vezetése szerint azonban kevesebb, mint a fele. A munkavállalói képviseletek az elmúlt években elért nyereséggel indokolták követelésüket, a vezetés szerint azonban a 2005-2007-ben elért 302 millió eurós profit nem kompenzálta a 2000-2004 közötti évi 363 milliós veszteséget. A francia Renault 800 millió eurót invesztált a gyárba amióta 1999-ben megvette, és további évi 200 milliós befektetést tervez. A cég tavaly 230 ezer gépkocsit adott el, 17,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Privatizálják az ukrán áramcégeket

Az ukrán kormány bejelentette, hogy eladják négy nagy áramtermelő cég - a Dniproenergo, a Donbassenergo, a Zapadenergo és a Centrenergo - 60 százalék plusz egy részvénnyi pakettjét. Az ügyletről nem közöltek további részleteket, a tender feltételeinek meghatározása és a kikiáltási ár megszabása a privatizációs ügynökség feladata lesz. A kabinet ugyanakkor korábban már közölte, hogy privatizálni tervez hat kisebb áramcéget, amiből összesen 600 millió dollár bevételt vár. Egyelőre nem világos, hogyan szándékozik a kormány eljárni a legnagyobb ukrán áramtermelő cég, a Dniproenergo eladása ügyében, tekintettel arra, hogy a cég tulajdoni aránya jelenleg per tárgyát képezi. A cég részvényesei tavaly, még a Janukovics-kormány hivatali idejében tőkeemelésről döntöttek, aminek következtében az állami pakett 50 százalék plusz egy részvényre csökkent, Janukovics szövetségese, a milliárdos Rinat Ahmetov pedig 40 százalékot szerzett. A jelenlegi kormányfő, Julia Timosenko már akkor bírálta a lépést, amit a tavaly szeptemberi választást követően egy regionális bíróság meg is semmisített, és az ügyet jelenleg a legfelsőbb bíróság tárgyalja. A kormány tervei között szerepel ezenkívül a domináns vezetékes távközlési szolgáltató, az Ukrtelekom és a legnagyobb vegyipari gyár, az Odessa Port privatizálása is.

Megvan a Nabucco egyik vége (KIMARADT!!)

Jelentős lépést tett az EU támogatta Nabbuco földgázvezeték tervezése: az Európai Bizottság és a török kormány megállapodott abban, hogy a vezeték kiindulópontja Európa felé a török főváros, Ankara közelében lévő Ahibozban lesz. Az EU pénzügyileg is segíteni fogja az infrastruktúra kiépítését Ahibozban, amely így fontos elosztóközponttá fejlődhet - mondták a török energiaügyi minisztériumban pénteken a Reuters hírügynökségnek. A Nabucco tervezése, úgy tűnik, lendületet kapott azóta, hogy február elején a német RWE energiavállalat hatodik tagként csatlakozott a tervező-kivitelező konzorciumhoz, amelyet addig a török BOTAS, a Bulgargaz, a román Transgaz, a Mol és az osztrák OMV Gas International alkotott. A konzorcium bővítését hosszas huzavona előzte meg, mert Törökország politikai okokból ellenezte a korábbi jelölt, a Gaz de France csatlakozását a csoporthoz. Az osztrák kormány a maga részéről március elején jelezte, hogy készül a Nabucco megépítéséhez szükséges államközi szerződések megkötésére. A Nabucco megépítéséhez számos országgal kell megállapodni, mert a jelenleg közel 5 milliárd eurós költséggel az első fázisban 30 milliárd köbméteres kapacitásúra tervezett, 3300 kilométeres vezeték - amely Közép-Ázsiából szállítana földgázt Európába 2012-től vagy 2013-tól Oroszországot elkerülve - Törökország keleti határától Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon át halad majd az alsó-ausztriai, baumgarteni elosztóközpontig.

Új terminállal bővült a Heathrow

Az angol királynő a múlt pénteken ünnepélyesen átadta a londoni Heathrow repülőtér 4,3 milliárd font (közel 1470 milliárd forint) beruházással megépült új, ötös terminálját. A 2002 szeptemberében kezdődött munka során két folyót tereltek el, 13 kilométernyi vasúti és közúti alagutat és többszintes parkolóházat építettek, amelyben négyezer autónak van hely. Az új utascsarnokból, amelyet március 27-én adnak át a forgalomnak, óránként 12 ezer csomagot tudnak továbbítani az 50 álláshelyen várakozó repülőgépekhez. A biztonsági ellenőrzést egyszerre húsz sávon végezhetik. A bővítést a környezetvédők és a környék lakói hevesen ellenezték, mivel a zajterhelés és a környezetszennyezés fokozódásától tartanak. A repülőteret üzemeltető BAA szerint azonban csak a szolgáltatás színvonala emelkedik, a járatok száma nem nő, miután a kifutópályák száma nem változott. Az 5/A és az 5/B terminál mostani átadásával csak a fejlesztés első fázisa ért véget, a második fázisban 2010-ig megépül az 5/C terminál is. Az új terminált csak a British Airways nemzetközi, valamint Manchesterbe, Newcastle-be, Belfastba és Skóciába tartó járatai használhatják, amit az ugyancsak brit Virgin Atlantic erősen sérelmez.

Elégedettek az üzleti körök a brit költségvetéssel

A gazdasági nehézségek közepette a korában jelzettnél kevésbé szigorú költségvetési tervezetet jelentett be a parlamentben Alistair Darling brit pénzügyminiszter (képünkön), amit általában elégedetten fogadtak az üzleti körök. A globális hitelválság miatt a tárca lefelé módosította a tavaly októberben adott növekedési előrejelzést: ez évre 2,0-2,5 helyett csak 1,75-2,25 százalékkal, jövőre 2,5-3,0 helyett 2,25-2,75 százalékkal számolnak a büdzsében. A hitelfelvételi szükséglet az áprilisban kezdődő új költségvetési évben 43 milliárd, a következő évben 38 milliárd font lesz az októberi előzetes tervezetben szereplő 36, illetve 31 milliárd helyett. Elemzők szerint ezek a számok is túlzott derűlátásra vallanak a gazdasági kilátásokat illetően. Az ellenzék főképp amiatt bírálta a minisztert, hogy nem védte meg a betétesek rohama nyomán fizetésképtelenné vált Northern Rock jelzálog-hitelezőt. A kormányon lévő Munkáspárt szeptemberben még jócskán vezetett a Konzervatív Párt előtt a közvélemény-kutatási adatok szerint, a Northern Rock-ügy következtében azonban mára minden előnyét elvesztette. A bevételek növelése érdekében intézkedéseket hoznak az adószabályozásban lévő kibúvók megszüntetésére, aminek révén a miniszter várakozásai szerint 1,5 milliárd font többlet folyhat be, emellett rekordösszegű kötvénykibocsátást terveznek. A CBI munkaadói szövetség és a kisvállalkozók szervezete ugyanakkor elégedetten nyugtázta, hogy intézkedéseket hoznak a kis- és középvállalatok helyzetének javítására. Így egyebek között 60 millió fonttal megnövelik a kisvállalkozási hitelgarancia-alap összegét, és a kormány ígéretet tett, hogy nem emeli a kisvállalkozások 10 százalékos tőkejövedelem-adóját. A miniszter más intézkedéseket is bejelentett a bevételek növelése érdekében. Így egyebek között emelik a cigaretta és a szeszes italok jövedéki adóját, így hosszú idő után először drágul a sör és a whisky. A szeszes italok esetében az inflációs rátát meghaladó mértékben viszik feljebb az adót: jövőre 6, utána négy éven keresztül évi 2 százalék lesz az infláció fölötti pluszemelés. Emellett dobozonként 11 pennyvel megy feljebb a cigaretta jövedéki adója. További szigorítás, hogy évi 30 ezer font fix adóval sújtják az országban élő, de máshol szerzett jövedelmeik után nem itt adózó külföldieket. Ugyanakkor áprilisról októberre halasztják az üzemanyag jövedéki adójának tervezett, literenként kétpennys emelését.

Szigorít a jelzálogpiacon az USA

A pénzügyi felügyeleti szervek szigorítani fogják a jelzálog-hitelezők, a jelzáloghitel-brókerek és a hitelminősítők ellenőrzését, hogy ne ismétlődhessen meg többé a jelenlegi hitelválság - jelentette be tegnap Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter (képünkön). A szabályozásnak ugyanakkor lépést kell tartania az újabb és újabb hiteltermékek megjelenésével, hogy segítsen helyreállítani a befektetők bizalmát anélkül, hogy csökkentené a piac hatékonyságát és akadályozná a hitelnyújtást. Paulson megismételte az általa vezetett úgynevezett elnöki pénzpiaci munkacsoport - a pénzügyi felügyeletek ernyőszervezete - ugyancsak tegnap megjelent ajánlását, amely egyebek között szigorú engedélyezési szabályokhoz kötné a jelzáloghitel-brókerek működését. A munkacsoport javasolja a jelzálog-fedezetű értékpapírok kibocsátóinak: nyújtsanak részletesebb információkat az értékpapírok fedezetéül szolgáló eszközökről, miután az elmúlt időszakban teljesen szabályozatlanná vált a másodlagos (subprime) jelzáloghitelek kibocsátása és a hitelminősítők téves becsléseket adtak a másodlagos jelzáloghitelekkel fedezett értékpapírokról. Általában a hitelminősítőknek több információt kell adniuk döntéseikről és az esetlegesen fennálló érdekütközésekről - mondta Paulson. A bankok és az értékpapírcégek a múlt év eleje óta több mint 188 milliárd dollár veszteséget voltak kénytelenek leírni az általuk nyújtott hitelek után. A különböző befektetési bankok, köztük a Bear Stearns, a Deutsche Bank, a Lehman Brothers Holdings Inc. 2005-2006-ban becslések szerint 1200 milliárd dollár értékben adtak el jelzálog-fedezetű kötvényeket, amelyeknek a hitelminősítők többnyire a legmagasabb AAA minősítést adták. A munkacsoport javasolja ezenkívül, hogy szigorítsák meg annak ellenőrzését, hogy a bankok eleget tesznek-e a saját tőkére vonatkozó követelményeknek. Paulson szerint a bankoknak tőkéjük emelésével és osztalékfizetési politikájuk felülvizsgálatával kell javítaniuk mérlegüket.

Moszkva és Kijev megállapodott a gázárról

Az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz tegnap megállapodást kötött az Ukrajnának szállított gáz áráról. Ennek értelmében Kijev március és december között legalább 49,8 milliárd köbméter közép-ázsiai gázt vásárol a Gazpromtól, ezer köbméterenként 179,50 dolláros áron. Kijev emellett beleegyezett abba, hogy 315 dollárt fizet az év első két hónapjában vett orosz gázért. A két fél abban is megállapodott, hogy a továbbiakban mindenfajta közvetítő céget kiiktatnak a két ország közötti gázkereskedelemből, a Naftogaz a két ország határán vásárolja meg a nyersanyagot. Ehhez az ukrán fél, elsősorban Julia Timosenko miniszterelnök ragaszkodott. A Gazprom számára is feleslegessé váltak a közvetítő cégek, miután a megállapodás értelmében április 1-jétől legalább évi 7,5 milliárd köbméter gázt közvetlenül szállíthat az ukrán ipari fogyasztóknak, másrészt a közép-ázsiai országok emelni fogják az általuk exportált gáz árát - nyilatkozta a Reutersnak Szergej Kuprjanov, az orosz cég szóvivője. A Gazprom és a Naftogaz tovább tárgyal a jövő évi árról, ami minden bizonnyal magasabb lesz az ideinél, miután a kazah, a türkmén és az üzbég állami gázvállalat a héten közölte, hogy 2009-től európai áron értékesíti az általuk kitermelt gázt. Az energiaárak emelkedése nyomán januárban egyébként tovább nőtt az orosz külkereskedelmi mérleg aktívuma: 18,3 milliárd dollár volt a decemberi 13,7 milliárd és a tavaly januári 9,8 milliárd dollár után.

Már 110 dollárhoz közelített az olajár

Tegnap a washingtoni energiaügyi minisztérium jelentése nyomta csak le az árakat, amely szerint a vártnál is jobban emelkedtek a múlt héten a készletek az USA-ban - ennek hatására lapzártánkig 107,46 dollárra ment le az előző nap 108,75 dolláros csúcson zárt amerikai könnyűolaj (WTI) ára, ami napközben elérte a 109,72 dollárt is. A Brent olaj jegyzése ugyancsak csökkent azt követően, hogy kedden 105,24 dollárral újabb rekordot ért el. Az elmúlt hetekben elsősorban a dollár gyengülése hajtotta újabb és újabb magasságokba az olajárat. A befektetők egy része kifejezetten azért vett olajat a nyersanyagpiacokon, mivel ez értékállónak tűnik a dollárárfolyam esése közepette. Az elemzők arra számítanak, hogy a továbbiakban is gyengülni fog az amerikai fizetőeszköz, miután a Fed a jövő héten várhatóan tovább csökkenti az irányadó kamatot. A pozitív készletalakulás hírére ugyancsak csökkent a benzinnek az amerikai fogyasztók számára csúcsot jelentő 2,74 dolláros gallononkénti ára, s olcsóbb lett a 3,02 dollárral szintén rekordot felállító fűtőolaj is. Ugyancsak felfelé hajtotta az árakat a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) múlt heti döntése, hogy nem növeli a kitermelést. Az OPEC ezúttal is azzal indokolta döntését, hogy az árat nem a kereslet és a kínálat viszonya, hanem a piaci spekuláció hajtja fel, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) azonban legfrissebb havi jelentésében azt állítja, hogy nem ez az egyetlen ok. Az USA gazdasági lassulása következtében csökkent ugyan a kereslet a nyugati világban, de ezt ellensúlyozza, hogy a többi régióban nőtt a kereslet. Az IEA lefelé módosított előrejelzése szerint idén 2 százalékkal, napi 87,54 millió hordóra emelkedik a globális olajszükséglet, és az OPEC-nek, amely a globális kitermelés mintegy 40 százalékát adja, naponta átlagosan 31,8 millió hordót kell kitermelnie idén ahhoz, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlyban legyen. Februárban 32,1 millió hordó volt a kitermelés. Az OPEC olajkosár ára kedden először átlépte a hordónkénti 100 dollárt és 100,57 dollárra emelkedett. Az elmúlt egy évben 73 százalékkal emelkedett az ár. Az Energy Information Administration (EIA) washingtoni kormányhivatal becslése szerint az OPEC-tagországok a tavalyi 676 milliárd után idén várhatóan mintegy 927 milliárd dollár bevételre tesznek szert az olajexportból. Januárban az EIA még csak 850 milliárdot prognosztizált erre az évre.

Európai áron jön a közép-ázsiai gáz

Az orosz Gazprom és három közép-ázsiai ország állami gázvállalatai - a KazMunayGaz, az Uzbekneftegaz és a Turkmengaz - hivatalosan bejelentették, hogy a jövő évtől európai áron értékesítik az általuk szállított földgázt. Az új árformulát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de Türkmenisztán már korábban közölte, hogy az ez évi 130-150-ről jövőre 250-270 dollárra emeli az árat ezer köbméterenként. A bejelentésre azt követően került sor, hogy Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója Moszkvában tárgyalásokat folytatott a három közép-ázsiai gázvállalat vezetőivel. Ez önmagában is figyelemre méltó, mivel a gázárakról eddig mindig kétoldalú tárgyalásokon egyeztettek az érdekeltek és többnyire titokban, most viszont - legalábbis az eredményről - azonnali diadaljelentést adtak ki. Ugyancsak figyelemre méltó a bejelentés időzítése, mivel az idei gázszállításokról szóló orosz-ukrán tárgyalások két fordulója között hangzott el és azt jelzi, hogy Kijev, amely a Gazprom közvetítésével nagyrészt türkmén gázt kap, nem számíthat többé viszonylag olcsó energiára. A tárgyalások egyebek között arról szólnak, hogy mely cégek lépjenek az orosz-ukrán gázkereskedelemben jelenleg közvetítő Rosukrenergo és Ukrgazenergo helyére, és a Gazprom már közölte, hogy a jelenlegi 179,5-ről 321 dollárra emeli az idei árat, ha Julia Timosenko ukrán kormányfő korábbi követelésének megfelelően mindenfajta közvetítő céget kiiktatnak a Gazprom és az ukrán Naftogaz között. Az áremelést más európai országok is megérezhetik, mivel a Gazprom egyebek között a közép-ázsiai országoktól vásárolt olcsó gázt értékesíti tovább. Az orosz gázcég becslése szerint az európai országoknak szállított gáz átlagos ára az idén 354 dollár lesz köbméterenként.