Ismét csökkent a foglalkoztatás az USA-ban
Ismét csökkent a foglalkoztatás az USA-ban
Az orosz piacra készül a Tesco
Áruház nyitását tervezi a legnagyobb brit szupermarketlánc, a Tesco Oroszországban, miután a bérek és a fogyasztói kereslet növekedése nyomán megfelelőnek látja a feltételeket az ottani terjeszkedésre. A cég már három, Oroszországban tevékenykedő ingatlanfejlesztővel is tárgyalt, és ezek egyike, a CB Richard Ellis Group Inc., a világ legnagyobb kereskedelmi ingatlanfejlesztő cége szivárogtatta ki a hírt. A brit csoportnak egyebek között a Pjatyerocska-hálózatot is fenntartó X5 Retail Group NV-vel, a német Metróval és a francia Carrefourral kell felvennie a versenyt az orosz kiskereskedelmi piacon, amelynek értéke a UBS szerint eléri a 191 milliárd dollárt, miután csak tavaly 32 százalékkal nőtt. A szupermarketek és a nagyáruházak részaránya 2009 végére el fogja érni a 45 százalékot az élelmiszer-kiskereskedelemben - áll a UBS március 4-én közzétett jelentésében. Az orosz piac vonzerejét a nagy méret ellenére csökkenti, hogy a nagyobb városok, ahol a lakosság jelentős része koncentrálódik, nagy távolságra vannak egymástól, ami megnehezíti a terítést, és továbbra is súlyosak a bürokratikus akadályok - mutatnak rá az elemzők. A két legnagyobb várost, Moszkvát és Szentpétervárt kivéve további nehézséget jelent a munkaerőhiány és a lassú szállítás, és ebben a két városban már igen erős a verseny. Az IKEA például 2000 óta van jelen az országban, de terjeszkedését megnehezíti, hogy a hatóságok elvárása szerint magának kell kiépítenie a csatlakozó utakat, emellett nehézségekbe ütközik a nagyobb áruházakhoz szükséges földterület megvásárlása. A Tesco az egyik ingatlancégtől származó információ szerint már 2005 óta tervezi az oroszországi terjeszkedést és azt is fontolóra vette, hogy franchise-partnert keres ehhez. A piacvezető X5 a hírek szerint nem zárkózik el az esetleges együttműködéstől.
További ukrán-orosz összecsapások várhatók a gáz miatt
A RoszUkrEnergo (RUE) jelenleg nem iktatható ki az orosz-ukrán gázkereskedelemből, mivel a Gazpromnak nemzetközi jogilag érvényes hosszú lejáratú szerződése van a céggel - közölte Alekszandr Medvegyev (képünkön), az orosz állami gázmonopólium exportért is felelős vezérigazgató-helyettese a Financial Timesnak adott interjújában. A Gazprom és a Naftogaz ukrán gázcég között március 13-án létrejött elvi megállapodás ugyan tartalmazta a közvetítő cégek kiiktatását, de a megállapodás megvalósítását további konkrét szerződésekhez kötötte, így egyebek között 2008-ra sincs végleges szerződés. Julia Timosenko ukrán kormányfő már korábban a RUE kiiktatását javasolta, mivel az szerinte átláthatatlan tulajdonosi szerkezete miatt veszélyt jelent Európa energiaellátásának biztonságára. A Svájcban bejegyzett RUE 50 százaléka a Gazprom, másik 50 százaléka két ukrán üzletember tulajdonában van, és egyes vélemények szerint a cég révén jelentős összegek kerülnek illetéktelen kezekbe a kétoldalú gázkereskedelem nyereségéből. Medvegyev szerint orosz részről egyértelműek a tulajdonosi viszonyok, egyébként pedig a szerződésekről és az árakról folyó vita mögött egyszerűen az áll, hogy az orosz fél piaci alapon kívánja meghatározni a szabályokat és az árakat. Az Ukrajnának szóló gázszállítások korábbi csökkentése nem fenyegetés volt az orosz fél részéről, csak reakció arra, hogy Kijev nem törlesztett és nem volt hajlandó aláírni a szerződést. A Gazprom, amely Európa gázellátásának negyedét adja, ugyanakkor elzárkózik attól, hogy lemondjon a szovjet típusú tervgazdálkodás egy másik megmaradt pilléréről, az orosz gázexport terén fennálló, jogszabály által biztosított monopolhelyzetéről. A vezérigazgató-helyettes nonszensznek nevezte az orosz kormány közelmúltban tett javaslatát, hogy a Gazprom ossza meg az exportból származó nyereséget a független orosz gáztermelőkkel, és ebben a kérdésben bevallottan számít a hamarosan hivatalba lépő új államfő, Dmitrij Medvegyev támogatására, hiszen névrokona e pillanatban még a Gazprom igazgatótanácsának elnöke.
Túl erős a zloty az ERM-csatlakozáshoz?
A lengyel fizetőeszköz árfolyama az euróhoz képest jelenleg túl magas ahhoz, hogy döntést lehessen hozni az eurózóna előszobáját jelentő ERM-2 árfolyamrendszerhez történő csatlakozásról - jelentette ki Waldemar Pawlak gazdasági miniszter, a kormánykoalícióhoz tartozó parasztpárt elnöke. A zloty tegnap átmenetileg háromhetes magasságba, 3,5186-ra erősödött az euróval szemben és az elmúlt egy évben 9 százalékkal emelkedett árfolyama a gyors gazdasági növekedés, a kamatok emelkedése és a nagyarányú külföldi befektetések nyomán. (A lengyel jegybank szerdán 5,25 százalékra emelte az irányadó kamatot, miután az infláció februárban 4,2 százalékra gyorsult, messze túllépve a jegybank 1,5-3,5 százalékos célsávját.) A miniszter szerint jelenleg emellett a globális pénzpiaci zavarok és az USA gazdaságának recesszió közeli állapota is a döntés elhalasztása mellett szól. A belföldi termelés és az export szempontjából kedvezőbb lenne az alacsonyabb zlotyárfolyam. Jacek Rostowski pénzügyminiszter-helyettes két héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország már jövőre csatlakozhat az ERM-2-höz és 2012-ben bevezetheti az eurót. Pawlak szerint emellett túl hosszú idő az a két év, amit a lengyel valutának az ERM-2-ben kell eltöltenie. A kétéves periódus egyébként arra szolgál, hogy az euró bevezetése előtt tesztelje az adott valuta árfolyamának stabilitását. Az EU-hoz 2004-ben és azóta csatlakozott országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy megfelelő időben bevezetik az eurót, ha teljesítik ennek feltételeit. Az árfolyam-mechanizmushoz történő csatlakozás időpontját egyébként általában csak az utolsó pillanatban szokták bejelenteni, hogy minimalizálják a valutaspekulációt, s mint Pawlak közölte, nekik is ez a szándékuk.
A fogyasztók is bizakodóbbak Németországban
Németországban az utóbbi három hónapban most először meglepetésre erősödött a fogyasztói bizalom, ami azt jelzi, hogy a bérek emelkedése nyomán megnőtt a háztartások költekezési hajlandósága. A GfK német piackutató áprilisra szóló indexe a márciusi 4,5-ről 4,6 pontra emelkedett, noha a Bloomberg elemzői konszenzusa 4,4 pontot várt. A GfK által mért többi fogyasztói hangulatmutató is javult. Az adat nyomán tegnap délelőtt megfordult az aznapi trend a frankfurti tőzsdén és emelkedni kezdett a DAX index. A befektetői hangulat javulásához hozzájárult, hogy az egy nappal korábbi hír szerint az Ifo gazdaságkutató üzleti bizalomindexe is nőtt márciusban. Ez utóbbi már január óta javulást mutat, az elemzők ennek ellenére csökkenést vártak. A GfK-index emelkedése megerősíti az elemzők következtetését, hogy az eurózóna legnagyobb gazdasága egyelőre dacol az olajárak emelkedésével, az euró erősödésével és a hitelválság következményeivel. Bár az infláció gyorsulása csökkenti a vásárlóerőt, a német munkanélküliség folyamatos csökkenése növeli a szakszervezetek érdekérvényesítő képességét a béremelési tárgyalásokon. A megkérdezett 2000 fő többsége az eddiginél erősebben bízik abban, hogy a bérek és keresetek gyorsabban fognak emelkedni, mint az árak - állapítja meg a GfK jelentése. A második legnagyobb német szakszervezet, a Ver.di 8 százalékos béremelést követel az 1,3 millió közalkalmazott számára, a vegyipari szakszervezet 7 százalékos emelést akar a BASF és a Bayer munkavállalói számára kiharcolni, az IG Metall februárban 5,2 százalékos emelést ért el a 85 ezer acélipari munkás számára, de eredetileg szintén 8 százalékot akart elérni. Eközben az év/éves infláció februárban 2,8 százalék volt a nemzeti kalkuláció és 2,9 százalék az uniós módszertan szerint. A felmérés azt jelzi, hogy a lakosság egyszerre reménykedik és aggódik, és akár tovább erősödhet a fogyasztói bizalom - nyilatkozta Klaus Wübbenhorst, a piackutató vezérigazgatója. Az infláció további erősödése esetén azonban megfordulhat a trend.
A BoE is új utakat keres a hitelválság megoldására
A brit jegybank (BoE) kész merőben új eszközöket alkalmazni annak érdekében, hogy segítsen a bankoknak eladni vagy refinanszírozni a portfóliójukban lévő jelzáloghitellel fedezett értékpapírokat - jelezte Mervyn King, a központi bank kormányzója a londoni parlament költségvetési bizottságában tartott meghallgatásán. A jelenlegi gyakorlat, amelynek keretében a BoE jelzálog-fedezetű kötvényekért cserébe hitelt nyújt a bankoknak, hidat jelent a hosszú távú megoldások felé, de csak átmeneti intézkedés lehet - tette hozzá. Nem részletezte ugyan, milyen megoldásokra gondol, de ezek közé tartozik feltételezések szerint, hogy a jegybank az eszközfedezetű kötvényeket likvid kötvényekkel vagy készpénzzel váltja ki. A BoE - mint a Financial Times korábban közölte - konzultációkat folyatott ezekről a megoldásokról más jegybankokkal. A kormányzó emellett jelezte, hogy a jegybank kész a további monetáris enyhítésre. A bank a februári 25 bázispontos mérséklés után márciusban változatlanul hagyta a jelenleg 5,25 százalékos irányadó kamatot. A brit jegybankot az utóbbi időben többen támadták amiatt, hogy nem lép fel határozottabban a hitelválság ellen, egyebek között a hitelfelvételi követelmények enyhítésével. Márpedig a válság nem enyhül, amit jól mutat, hogy a londoni bankközi hitelkamat (Libor) december óta először a héten ismét átlépte a 6 százalékot. King mindazonáltal egyértelművé akarta tenni, hogy a beavatkozás árát, vagyis a bankok veszteségeinek pótlását nem az adófizetők fogják állni. A bankoknak ugyanakkor a szabályozás és a felügyelet szigorodásával kell számolniuk a jegybanki támogatás fejében, bár a problémát a szigetországban nem a bankok felelőtlen hitelkihelyezései idézték elő. Az USA-ban a Fed ugyancsak új útra lépett azzal, hogy aktív szerepet vállalt az összeomlás szélére került Bear Stearns befektetési bank megmentése ügyében. Az Európai Központi Bank (ECB) tegnap ugyancsak közölte, hogy kész növelni a likviditást a pénzpiacon a bankközi hitelezés ösztönzése érdekében. A jelek szerint a könyvvizsgáló cégek is felelősek lehetnek a hitelválság kirobbanásában, legalábbis erre utal, hogy egy, a washingtoni igazságügyi minisztérium felkérésére készült jelentés szerint a KPMG vagy kezdeményezőként vagy a fellépés elmulasztásával szerepet játszott a második legnagyobb amerikai másodlagos jelzálog-hitelező, a New Century Financial Corp. csődbe jutásában. A New Century a bírósági vizsgálat eredményét összegző 581 oldalas jelentés szerint több ízben magas kockázatot vállalt és szabálytalanul járt el hitelezési gyakorlatában és számviteli jelentéseiben, a KPMG pedig szerepet játszott abban, hogy ez utóbbiakat nem korrigálták. A megállapítások súlyos következményekkel járhatnak - a több mint 450 cég és magánszemély, akiknek követeléseik vannak a New Centuryvel szemben, ezek után keresetet nyújthat be a könyvvizsgáló cég ellen.
Ismét Németország húzza az eurózónát
Az Ifo gazdaságkutató üzleti bizalomindexe az év első két hónapja után márciusban is emelkedett, annak ellenére, hogy az elemzők az egeket verdeső olajárak, a megállíthatatlanul erősödő euró és a globális hitelválság közepette mindannyiszor csökkenést vártak. Az index értéke a februári 104,1-ről 104,8 pontra nőtt. A cégek a hatékonyság növelése és a munkaerőköltségek csökkentése segítségével meg tudták őrizni versenyképességüket annak ellenére, hogy az euró az elmúlt egy évben 18 százalékot erősödött a dollárhoz képest és az olajár tartósan 100 dollár fölött van. A német export januárban 3,8 százalékkal emelkedett, a munkanélküliség februárban tizenöt éve a legalacsonyabbra, 8 százalékra esett. A várakozásokat és a jelenlegi helyzet megítélését mutató részindex ugyancsak emelkedett. A vállalatok tele vannak megrendelésekkel, egyelőre nem sok jele van a pénzügyi válság átterjedésének - mutatnak rá az elemzők. Ezt jelzi az is, hogy ZEW gazdaságkutató befektetői bizalomindexe márciusban már a második egymást követő hónapban javult. Az ugyancsak tegnap közzétett adatok szerint januárban az eurózónában havi összehasonlításban 2,0 százalékkal emelkedett az ipari rendelésállomány, a szakértők azonban nem számítanak tartós tendenciára ezen a téren. Mindezek alapján egyértelmű, hogy jelenleg a német gazdaság jobban teljesít, mint az eurózóna többi része. A térség második legnagyobb gazdaságában, Franciaországban a tegnap közzétett adatok szerint márciusban 107-ről 109 pontra javult az üzleti bizalom, ami arra utal, hogy az első negyedévben is folytatódik a gazdasági növekedés, de az előrejelzések szerint a GDP idei bővülése nem fogja elérni a tavalyi 1,9 százalékos ütemet. Olaszországban viszont a februári 89,6-ről a két és fél éves mélypontot jelentő 89 pontra süllyedt az üzleti bizalom. Az eurózóna az egészséges gazdasági alapok ellenére mindjobban megérzi a külső feltételek kedvezőtlenné válásának hatását - kommentálta tegnap az Európai Bizottság (EB) negyedéves jelentését Joaquín Almunia gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos. Az EB a novemberben prognosztizált 2,2-ről a múlt hónapban 1,8 százalékra rontotta a térségre vonatkozó idei növekedési előrejelzését, miután a harmadik negyedévi 2,6-ről a negyedikben 2,2 százalékra lassult a dinamika.
Kamatemelés a régióban Lengyelországban és Romániában is
Tegnap három kelet-közép-európai ország jegybankjában is kamatos ülést tartottak a jegybanki döntéshozók, aminek nyomán Lengyelországban és Romániában emelkedtek, Csehországban változatlanok maradtak a hitelköltségek. A lengyel központi bank monetáris politikai tanácsa (RPP) az általános várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékra emelte az irányadó kamatot főként a bérek nagyarányú emelkedése miatt, a gyorsuló infláció megfékezése érdekében. Az RPP már az előző két ülésen is hasonló mértékben szigorított, az elmúlt tizenegy hónapban pedig hetedszer, de mindez kevésnek bizonyult. Az infláció már tavaly novemberben kilépett a jegybank 1,5-2,5 százalékos célsávjából, és a múlt hónapban 4,2 százalékra gyorsult, amire három éve nem volt példa. A döntésben szerepet játszott, hogy az eddigi adatok alapján az első negyedévben 6 százalék körüli gazdasági növekedésre lehet számítani a tavalyi egész évi 6,5 százalék után. Csehországban 3,5 százalékos maradt a kamat, ami a legalacsonyabb az EU-ban, miután a jegybank a februárban végrehajtott szigorítás után ezúttal úgy ítélte meg, hogy az erős korona segít féken tartani az áremelkedés ütemét. A döntéshozók attól is tartottak, hogy az újabb kamatemelés tovább erősítené a koronát, amely az elmúlt évben 10 százalékot erősödött az euróhoz képest és fékezné a gazdasági növekedést. A jegybank egyaránt nagynak ítélte a növekedési és az inflációs kockázatokat - indokolta a döntést Miroslav Singer, a bank kormányzóhelyettese. Az infláció januárban és februárban is 7,5 százalékos volt, elsősorban a közüzemi díjak, köztük a víz- és fűtésköltségek megugrása miatt, de a jegybank arra számít, hogy az egyszeri tényezők hatásának elmúltával visszatér az ütem a 3 százalék, plusz-mínusz egyszázalékos sávba. Az elemzők többsége erre a döntésre számított, de a piac a határidős kamatkontraktusok alapján az idén még kétszeri 25-25 bázispontos szigorítást árazott be. A román jegybank 50 bázisponttal, 9,5 százalékra emelte az irányadó kamatot, amely a négy egymást követő hónapban végrehajtott szigorítás következtében jelenleg a legmagasabb az EU-ban. Az elemzők számítottak a lépésre, miután az infláció a januári 7,3-ről februárban 7 százalékra gyorsult a lej gyengülése, a dráguló import, a földgáz árának emelése és a gyors béremelkedés következében. A bank nemrégiben 4,3-ről 5,9 százalékra növelte ez évre szóló inflációs előrejelzését, ami azt jelenti, hogy az ütem kilép a bank 3 százalék plusz-mínusz egyszázalékos célsávjából.
Brüsszel vizsgálatot indított a Visa ellen
Az unió versenyhatóságaként eljáró Európai Bizottság (EB) vizsgálatot indított a Visa Europe Ltd ellen, amiért az a határon átívelő bankközi átutalások esetén valutaátváltási díjat szed. Az EB szerint a Visa Europe feltételezhetően megsértette az uniós szabályokat, amelyek tiltják az árrögzítést. Az EB három hónappal ezelőtt törvénytelennek minősítette a MasterCard által kiszabott hasonló díjat. Neelie Kroes, az EU versenybiztosa szerint a díj olyan, mint egy adó, ami minden fogyasztó számára növeli az árakat. Az eljárás következtében a bankok várhatóan több milliárd euró bevételtől esnek el, mert bár a díjat a Visa és a MasterCard szabja meg, a kártyát kibocsátó bankok kapják. Az átváltási díj jóval meghaladja a bankok ezzel járó tényleges költségeit és komoly bevételi forrást biztosít számukra - mondta a Bloombergnek Derek Chambers, a Standard & Poor's elemzője. A díj a Kiskereskedelmi Kerekasztal nevű szövetség szerint évi 13,5 milliárd eurónyi áremelkedést jelent a kereskedők számára az EU-ban.
Új szerepeket vállal a Fed a válság elhárítására
Az amerikai Fed újabb, eddig szokatlan lépést tett a Wall Street brókercégeinek támogatása érdekében: bejelentette, hogy a végveszélybe került Bear Stearns felvásárlásának felgyorsítása érdekében új vállalatot hoz létre 30 milliárd dollárnyi eszközállományának kezelésére és eladására. Első lépésben a BlackRock Inc.-re bízzák az eszközök kezelését és eladását, azután pedig a Fed által felállított új cég veszi át a feladatot. Ben Bernanke, a Fed elnöke a pénzpiacok iránti bizalom helyreállítása érdekében mindent meg kíván tenni, hogy megakadályozza a jelzálogkötvények kibocsátásában korábban meghatározó szerepet játszó Bear Stearns csődjét, és ezzel új területre kormányozza a Fedet. A lépéssel a Fed tulajdonképpen felszámolóként jár el, ami pedig hagyományosan más intézmények feladata - mutatnak rá az elemzők. A jegybank tevőleges szerepet játszott abban, hogy a másik Wall Steet-i brókercég, a JP Morgan a múlt héten felvásárlási ajánlatot tett a Bear Stearnsre, majd az eredeti, részvényenkénti 2 dolláros ajánlat elutasítása után hétfőn ötszörösére, 10 dollárra emelte a kínált árat. A korábbi megállapodás értelmében a Fed a Bear Stearns legkevésbé likvid, mintegy 30 milliárd dollárnyi értékpapírjára nyújtott volna fedezetet az ügylet előmozdítása érdekében. A hétfőn született új egyezség szerint a JP Morgan fedezi a veszteség első egymilliárd dollárját az új cégnek adott hitel formájában, a többi 29 milliárdot a Fed hitelezi. A Bear Stearns az új megállapodás értelmében 95 millió újonnan kibocsátott részvényt ad el darabonként 10 dollárért a JP Morgannek, ami a részvények 39,5 százalékát jelenti. A Bear Stearns igazgatótanácsa, amely a részvények 5 százalékával rendelkezik, kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatja az ügyletet, így a JP Morgan kevés híján rendelkezni fog a szükséges részvénytöbbséggel az ügylet lebonyolításához. A többit a piacon fogja megvásárolni, mégpedig a szabályok szerint ugyancsak 10 dolláros árfolyamon. A Bear Stearns részvényei mindenesetre az ügylet bejelentése után, hétfőn 11,25 dolláron zártak New Yorkban. A legújabb adatok arra utalnak, hogy a stabilizálódás jelei látszanak a lakáspiacon. A hétfőn közzétett adatok szerint februárban 2,9 százalékkal emelkedett az újra eladott lakások száma a kilencéves mélypontot jelentő januári szinthez képest, de ez is 23,8 százalékkal elmarad a tavaly februári értéktől. Az átlagár ugyanakkor 8,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A lakosság továbbra is rendkívül borúsnak látja a kilátásokat, amit az is jelez, hogy a Conference Board fogyasztói bizalomindexe a februári 76,4-ről márciusban ötéves mélypontra, 64,5 pontra zuhant, noha az elemzők 73,5 pontra számítottak.