Németországban az utóbbi három hónapban most először meglepetésre erősödött a fogyasztói bizalom, ami azt jelzi, hogy a bérek emelkedése nyomán megnőtt a háztartások költekezési hajlandósága. A GfK német piackutató áprilisra szóló indexe a márciusi 4,5-ről 4,6 pontra emelkedett, noha a Bloomberg elemzői konszenzusa 4,4 pontot várt. A GfK által mért többi fogyasztói hangulatmutató is javult. Az adat nyomán tegnap délelőtt megfordult az aznapi trend a frankfurti tőzsdén és emelkedni kezdett a DAX index. A befektetői hangulat javulásához hozzájárult, hogy az egy nappal korábbi hír szerint az Ifo gazdaságkutató üzleti bizalomindexe is nőtt márciusban. Ez utóbbi már január óta javulást mutat, az elemzők ennek ellenére csökkenést vártak.
A GfK-index emelkedése megerősíti az elemzők következtetését, hogy az eurózóna legnagyobb gazdasága egyelőre dacol az olajárak emelkedésével, az euró erősödésével és a hitelválság következményeivel. Bár az infláció gyorsulása csökkenti a vásárlóerőt, a német munkanélküliség folyamatos csökkenése növeli a szakszervezetek érdekérvényesítő képességét a béremelési tárgyalásokon. A megkérdezett 2000 fő többsége az eddiginél erősebben bízik abban, hogy a bérek és keresetek gyorsabban fognak emelkedni, mint az árak - állapítja meg a GfK jelentése. A második legnagyobb német szakszervezet, a Ver.di 8 százalékos béremelést követel az 1,3 millió közalkalmazott számára, a vegyipari szakszervezet 7 százalékos emelést akar a BASF és a Bayer munkavállalói számára kiharcolni, az IG Metall februárban 5,2 százalékos emelést ért el a 85 ezer acélipari munkás számára, de eredetileg szintén 8 százalékot akart elérni. Eközben az év/éves infláció februárban 2,8 százalék volt a nemzeti kalkuláció és 2,9 százalék az uniós módszertan szerint. A felmérés azt jelzi, hogy a lakosság egyszerre reménykedik és aggódik, és akár tovább erősödhet a fogyasztói bizalom - nyilatkozta Klaus Wübbenhorst, a piackutató vezérigazgatója. Az infláció további erősödése esetén azonban megfordulhat a trend.
Gáti Tibor