Tegnap három kelet-közép-európai ország jegybankjában is kamatos ülést tartottak a jegybanki döntéshozók, aminek nyomán Lengyelországban és Romániában emelkedtek, Csehországban változatlanok maradtak a hitelköltségek. A lengyel központi bank monetáris politikai tanácsa (RPP) az általános várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékra emelte az irányadó kamatot főként a bérek nagyarányú emelkedése miatt, a gyorsuló infláció megfékezése érdekében. Az RPP már az előző két ülésen is hasonló mértékben szigorított, az elmúlt tizenegy hónapban pedig hetedszer, de mindez kevésnek bizonyult. Az infláció már tavaly novemberben kilépett a jegybank 1,5-2,5 százalékos célsávjából, és a múlt hónapban 4,2 százalékra gyorsult, amire három éve nem volt példa. A döntésben szerepet játszott, hogy az eddigi adatok alapján az első negyedévben 6 százalék körüli gazdasági növekedésre lehet számítani a tavalyi egész évi 6,5 százalék után.
Csehországban 3,5 százalékos maradt a kamat, ami a legalacsonyabb az EU-ban, miután a jegybank a februárban végrehajtott szigorítás után ezúttal úgy ítélte meg, hogy az erős korona segít féken tartani az áremelkedés ütemét. A döntéshozók attól is tartottak, hogy az újabb kamatemelés tovább erősítené a koronát, amely az elmúlt évben 10 százalékot erősödött az euróhoz képest és fékezné a gazdasági növekedést. A jegybank egyaránt nagynak ítélte a növekedési és az inflációs kockázatokat - indokolta a döntést Miroslav Singer, a bank kormányzóhelyettese. Az infláció januárban és februárban is 7,5 százalékos volt, elsősorban a közüzemi díjak, köztük a víz- és fűtésköltségek megugrása miatt, de a jegybank arra számít, hogy az egyszeri tényezők hatásának elmúltával visszatér az ütem a 3 százalék, plusz-mínusz egyszázalékos sávba. Az elemzők többsége erre a döntésre számított, de a piac a határidős kamatkontraktusok alapján az idén még kétszeri 25-25 bázispontos szigorítást árazott be. A román jegybank 50 bázisponttal, 9,5 százalékra emelte az irányadó kamatot, amely a négy egymást követő hónapban végrehajtott szigorítás következtében jelenleg a legmagasabb az EU-ban. Az elemzők számítottak a lépésre, miután az infláció a januári 7,3-ről februárban 7 százalékra gyorsult a lej gyengülése, a dráguló import, a földgáz árának emelése és a gyors béremelkedés következében. A bank nemrégiben 4,3-ről 5,9 százalékra növelte ez évre szóló inflációs előrejelzését, ami azt jelenti, hogy az ütem kilép a bank 3 százalék plusz-mínusz egyszázalékos célsávjából.
Gáti Tibor