Gáti Tibor

Németország korlátozza a külföldiek befektetéseit

A német kormánykoalíció pártjai megállapodtak a külföldi szuverén vagyonalapok nem kívánt befektetései elleni fellépés módjaiban, miután sikerült megoldani a korábbi nézeteltéréseket - közölte a berlini gazdasági minisztérium. A kormány várhatóan még ebben a hónapban elfogadja a törvényjavaslatot. A tervek szerint a kabinet az USA-ban hasonló célból tavaly létrehozott testület, a CFIUS mintájára tárcaközi bizottságot hoz létre, amely megvizsgálja, és ha szükségesnek látja, megvétózhatja az EU-n kívüli államok kezében lévő befektetési alapok akvizícióit, ha úgy ítéli meg, hogy veszélyeztetik a nemzetbiztonságot vagy a közrendet. A bizottság a 25 százalékot meghaladó befektetések esetében vizsgálódhat, és nem kívánnak a szektorok között különbséget tenni, a felmerült ügyekben három hónapon belül döntést kell hozni. Angela Merkel kancellár (képünkön) hivatala, valamint a pénzügyi és a gazdasági tárca eredetileg a stratégiai jelentőségű infrastrukturális és a nemzetbiztonsági területekre kívánta korlátozni a bizottság munkáját és nem akarta kiemelt szempontként kezelni a foglalkoztatást, de engedett az Olaf Scholz vezette munkaügyi tárcának, amely ugyancsak képviselve lesz a bizottságban. A hetek pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek e heti tanácskozásán várhatóan szó lesz arról, hogy önkéntes magatartási kódexet hoznak létre a szuverén vagyonalapok számára. A washingtoni kormány mindenesetre a némethez hasonlóan maga kívánja szabályozni a kérdést: a pénzügyminisztérium a napokban közölte, hogy e hónap végéig közzéteszi, milyen szabályok alapján fogja elbírálni a nemzetbiztonsági kockázatokat jelentő külföldi befektetéseket. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) azonban arra kívánja figyelmeztetni a gazdaságilag fejlett országokat, hogy ne használják a nemzetbiztonsági kockázatokat ürügyként a szuverén vagyonalapok befektetéseinek korlátozására.

Szövetségesekkel erősít a Microsoft és a Yahoo

A Microsoft Corp. és a Yahoo Inc. a legújabb jelentések szerint egyaránt szövetségeseket keres a köztük kialakult felvásárlási harc befolyásolása érdekében. A Microsoft korábban 44,6 milliárd dollár összegű felvásárlási ajánlatot tett a világ egyik vezető internetes böngészőjét üzemeltető cégre, ezt azonban ennek vezetése visszautasította. A világ legnagyobb szoftverfejlesztő társasága ezek után kilátásba helyezte, hogy csökkentett összegű ellenséges felvásárlási ajánlatot tesz a Yahoo részvényeseinek. A Microsoft most a jelentések szerint a News Corp. médiacéggel közösen készül ajánlatot tenni, ami azt jelentené, hogy egy kézbe kerülne a világ három leglátogatottabb internetes oldala: a News Corp. által működtetett MySpace közösségi oldal, a Yahoo és a Microsofthoz tartozó MSN.com. A Microsoft és a News Corp. a New York Times értesülése szerint még egyeztet a közös felvásárlási ajánlat feltételeiről. A Yahoo ugyanakkor a jelentések szerint a Microsoft ajánlatának kivédése érdekében a Time Warner Inc. médiacsoporttal tárgyal arról, hogy egyesülne annak internetes cégével, az AOL-lal. Az ügylethez közel álló forrás szerint már az utolsó simításokat végzik a megállapodáson, amelynek értelmében a médiacsoport készpénz ellenében 20 százalékos részesedést kapna a Yahoo és az AOL egyesüléséből létrejövő cégben. A befolyó pénzt a Yahoo részvény-visszavásárlásra fordítaná. Az ügylet mintegy 10 milliárd dollárra értékeli az AOL-t. A védekezés másik elemeként a Yahoo megállapodott a Google-lal, hogy kéthetes próbaidőszakra megosztják hirdetési felületüket, ami azt jelenti, hogy a Google hirdetéseket helyezhet el a Yahoon az internetes keresési eredmények 3 százalékának erejéig.

Közel ezermilliárd dollárba kerülhet a válság

Az amerikai jelzáloghitel-válságból fakadó globális veszteségek megközelíthetik az ezermilliárd dollárt - állítja a Nemzetközi Valutaalap pénzügyi stabilitásról szóló éves jelentése. A lakásárak zuhanása és a hitelek törlesztésének elmaradása vagy késése várhatóan 565 milliárd dollár kiesést jelent az amerikai jelzálogpiacon. A teljes veszteség a kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó értékpapírokat és a fogyasztóknak és cégeknek nyújtott hiteleket is beleértve elérheti a 945 milliárd dollárt. Ráadásul a legrosszabb még hátravan a hitelpiacon azok után, hogy a bankok és brókercégek eddig 232 milliárd dollárt voltak kénytelenek leírni az értékpapí­rokon és a hiteleken elszenvedett veszteségek után. A jelenlegi piaci felfordulás mögött nem egyszerűen likviditási problémák állnak, hanem törékeny banki mérlegek és hiányos tőkealapok, így a következmények is valószínűleg szélesebb körűek, mélyebbek és tartósabbak lesznek, vagyis jelentős az elhúzódó finanszírozási és bizalmi válság kockázata - figyelmeztet a jelentés. Az IMF, amely egy évvel ezelőtt még korlátozottnak ítélte az esetleges jelzálogpiaci válság továbbgyűrűző hatásait, most az elégtelen szabályozással és a strukturált piaci termékek kockázatainak alábecsülésével magyarázza a válságot. Mindenki tanult a történtekből, annak idején nem lehetett látni, hogy ennyire komplex a probléma - mondta sajtóértekezletén Jaime Caruana pénzpiacokért felelős igazgató arra a kérdésre válaszolva, hogy miért ítélte meg rosszul az IMF a válság súlyosságát. A pénzügyi innovációk kétségtelenül járnak bizonyos előnyökkel, de az elmúlt nyolc hónap eseményei megmutatták, hogy ennek ára is van - hangsúlyozza a jelentés. Az IMF ugyanakkor óvja a kormányokat, hogy a szabályozás felesleges szigorításával reagáljanak a fejleményekre, mert az megfojthatja az újításokat. A bankoknak azonban mindenképpen javítaniuk kell az adatközlést. Amint fel tudják becsülni a veszteségeket, végre kell hajtaniuk az elkerülhetetlen értékcsökkenési leírásokat és szigorúbban be kell tartaniuk a tőkemegfelelési előírásokat. A kormányoknak fel kell készülniük a további piaci fennakadásokra és válságtervet kell kidolgozniuk arra az esetre, ha a veszteségek számottevő károkat okoznak a reálgazdaságban.

Lassított az év végén az eurózóna

A hitelek szűkülése és az euró erősödése nyomán alacsonyabb tempóra váltott az év végén az eurózóna gazdasága. A negyedik negyedévben 0,4 százalékkal bővült a GDP a harmadik negyedévi 0,7 százalék után, éves összehasonlításban az előző negyedévi 2,7-ről 2,2 százalékra lassult az ütem az Eurostat tegnap közzétett végleges adatai szerint. A GDP 60 százalékát adó fogyasztói kiadások hat év után először visszaestek: 0,1 százalékkal csökkentek a harmadik negyedévi 0,5 százalékos növekedés után. A kormányzati kiadások ugyancsak 0,1 százalékkal kisebbek voltak, mint az előző három hónapban. Az export az előzetesen megadott 0,5 százalékkal szemben 0,6 százalékkal esett vissza, a harmadik negyedévi 2 százalékos növekedés után. Az euró az elmúlt 12 hónapban 17 százalékot erősödött az amerikai fizetőeszközzel szemben és márciusban 1,59 dollárral történelmi csúcsra emelkedett, a fonttal szemben pedig tegnap először elérte a 80 pennys árfolyamot. Az Egyesült Államok gazdasági lassulása mellett az is gyengíti a kivitelt, hogy a vállalatok a szűkös hitelforrások miatt finanszírozási nehézségekkel küszködnek. Tavaly 2,6 százalékkal bővült a GDP a térségben, meghaladva az USA-ban és Japánban regisztrált 2,2, illetve 2,1 százalékot, de az idei év lényegesen gyengébbnek ígérkezik. Az Európai Központi Bank (ECB) márciusban a korábbi 2-ről 1,7 százalékra rontotta az eurózóna idei növekedésére adott előrejelzését, és az adatok valóban arra utalnak, hogy az év eddig eltelt részében tovább lassult a dinamika. Egyebek között visszaesett a feldolgozóipar és a szolgáltatószektor növekedési üteme és romlott az üzleti és a fogyasztói bizalom. Az ECB-t azonban mindenekelőtt az infláció felpörgése aggasztja, miután márciusban 3,5 százalékra gyorsult ennek üteme, és az elemzők egyetértenek abban, hogy a kormányzótanács ma érintetlenül hagyja a 4 százalékon álló kamatot.

Rekordokat dönt az orosz külgazdasági mérleg

Minden eddigi rekordot megdöntve, 61,6 százalékkal, 37 milliárd dollárra nőtt az orosz folyó fizetési mérleg többlete az első negyedévben az orosz jegybank előzetes adatai szerint. A külkereskedelmi mérleg többlete 47,5 milliárd dollár volt - több, mint eddig valaha, ami elsősorban az exportált energiahordozók és nyersanyagok drágulásának következménye. A nettó tőkekiáramlás ugyancsak rekordösszegű, 22,8 milliárd dollár volt, de az elemzők paradox módon ebben az orosz pénzügyi rendszer erejét látják, mivel az 1998-as pénzügyi összeomlás idején közel ugyanennyi, 20 milliárd dollár áramlott ki. Az adatok azonban a szakértők szerint arra utalnak, hogy gyorsul az illegális tőkeexport. A tőkebeáramlás viszont lassul: idén a jegybank előrejelzése szerint 20-60 milliárd dollár között lesz a tavalyi 81,2 milliárd és a 2006-os 41,9 milliárd után. Az ország külföldi adósságai a jegybank hétfőn közzétett adatai szerint tavaly 48 százalékkal, 459 milliárd dollárra nőttek, elsősorban a magánszektor által felvett hitelek miatt. Az ország devizatartalékai azonban meghaladják ezt az összeget: márciusban 3,3 százalékkal, 506,974 milliárd dollárra nőttek. A moszkvai kormány azonban a jelek szerint nem üdvözli egyértelmű lelkesedéssel a külkereskedelmi forgalom bővülését. Viktor Zubkov miniszterelnök problematikusnak nevezte, hogy az országban kapható fogyasztási cikkek közel fele, 49 százaléka importból származik. Mindenesetre az infláció továbbra is gyors: a fogyasztói árak február után márciusban is 1,2 százalékkal emelkedtek, noha a Bloomberg által megkérdezett elemzők csak 1,1 százalékra számítottak.

Új alapokra fektetik az IMF gazdálkodását

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa tervet hagyott jóvá a szervezet pénzügyi helyzetének javítása, a hiány csökkentése érdekében. A javaslat értelmében eladnák az aranykészlet mintegy 12 százalékát, 403,3 tonnát, amiből 6 milliárd dollár bevételre számítanak. A tervet az IMF 185 tagországának is jóvá kell hagynia, és az arany eladásához az USA törvényhozásának hozzájárulása is szükséges. Az értékesítést több évre elhúzva hajtják végre, hogy ne borítsa fel a piacot, és egyebek között a jegybankoknak is felajánlják piaci áron. Az arany ára márciusban - minden korábbi rekordot megdöntve - 1000 dollár/uncia fölé emelkedett, azóta meglehetősen változékony az árfolyam. A bevételből alapot hoznak létre és ennek egy részét vállalati és államkötvényekbe befektetik annak érdekében, hogy az alap reálértéke ne csökkenjen - nyilatkozta Michael Kuhn, az IMF pénzügyi igazgatóságának vezetője. Az alapnak csak egy részét, mintegy 3 százalékát kívánják a kiadások fedezésére fordítani. Számításaik szerint az elkövetkező két-három évben évi 400 millió dollár deficitet kell pótolni. A terv részeként ugyanakkor 100 millió dollárral csökkentik a kiadásokat a 2011-ig tartó időszakban. A döntés az IMF eddigi gazdálkodási modelljének drasztikus átalakítását jelenti, miután a fejlődő országoknak nyújtott hitelek megcsappanása miatt a szervezet elesett eddigi legfőbb bevételi forrásától. A feltörekvő országok jelentős része az elmúlt évtizedben jelentős devizatartalékot épített ki, így sokkal kevésbé szorul rá a Valutaalap rendkívüli hiteleire. Az igazgatótanács nehéz döntést hozott, ami azonban elkerülhetetlen volt a pénzügyi konszolidáció érdekében - mondta Dominique Strauss-Kahn, a szervezet vezérigazgatója. Az idők változását jelzi az a március végén hozott döntés is, hogy az iparilag fejlett országok rovására növelik a legerősebb feltörekvő országok, köztük Kína, India és Brazília szavazati súlyát a szervezeten belül.

Olajexport-illetéket vezetnek be Kazahsztánban?

A kazah kormány ma várhatóan döntést hoz arról, hogy a jövő hónaptól illetéket vezessenek be a nyersolaj és a feldolgozott olajtermékek exportja után. A kabinet minden bizonnyal támogatni fogja az ipari és az energiaügyi minisztérium javaslatát - nyilatkozta Karim Maszimov kazah kormányfő. A közép-ázsiai ország a világ olajtartalékának 3,3 százalékával rendelkezik és mintegy évi 27 millió tonna olajat exportál. A kormány januárban azt javasolta, hogy az exportilleték tonnánként 173,8 dollár legyen abban az esetben, ha az olaj világpiaci ára eléri a hordónkénti 88 dollárt és 103,4 dollár, ha ennél kevesebb, de legalább 60 dollár. Szauat Minbajev energiaügyi miniszter annak idején úgy nyilatkozott, hogy a kérdésről tárgyalni akarnak a kazah olajmezők kiaknázásában részt vevő külföldi olajcégekkel, köztük a Chevronnal, az ENI-vel és a BG Grouppal, miután a terv várhatóan ellenállásba fog ütközni részükről. Ezekkel ugyanis annak idején a kötött termelésmegosztási megállapodások aláírásakor rögzítették a fizetendő adókat és illetékeket. A kormány emellett közölte, hogy a hazai piac védelme érdekében illetéket vet ki a gabonaexportra - vagy teljesen megtiltja a kivitelt. Kazahsztán a világ öt legnagyobb gabonaexportáló országa közé tartozik és a legnagyobb lisztexportőr, ennek ellenére gabonahiánnyal küszködik, ezért már a múlt hónapban felvetődött az illeték bevezetésének lehetősége. Azóta egyébként 25 százalékkal emelkedett a gabona ára a világpiacon. A nagy kazah exportcégek szándéknyilatkozatot írtak alá a mezőgazdasági minisztériummal arról, hogy rögzített áron szállítanak gabonát belső piacukra. A volt szovjet köztársaságban rögzített áron árulják a kenyeret. Oroszországban már február végén megtiltották a gabonaexportot, a tilalom hatálya április 30-án jár le.

Globális kormányzati beavatkozást sürget az IMF

Globális szintű kormányzati beavatkozásra van szükség a hitelválság kezelésére, miután közpénzek felhasználása nélkül várhatóan nem oldható meg a bankok kockázati tőkefedezetének helyreállítása - mondta tegnap Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a Financial Timesnak nyilatkozva. A kormányok összehangolt beavatkozása a tőkepiacokon, a lakáspiacokon és a bankszektorban a "harmadik védelmi vonalat" jelentené a monetáris és a fiskális politika után - tette hozzá. A rendkívül magas nyersanyagárak akadályozzák, hogy a jegybankok fel tudjanak lépni a növekedéssel kapcsolatos kockázatok ellen. A hitelválság globális méretű és korántsem korlátozódik az USA-ra, téves az a feltevés, hogy a feltörekvő országok, köztük Kína és India függetleníteni tudja magát az USA gazdaságát sújtó recessziótól. A Valutaalap kiszivárgott jelentésében már másodszor csökkentette az idei globális növekedésre adott előrejelzését. A hat hónappal ezelőtt már jelzett növekedési kockázatok mostanra ténylegesen materializálódtak - mondta Strauss-Kahn. A nyilatkozat csak néhány nappal előzte meg a G7 pénzügyminiszteri értekezletét, valamint a Valutaalap és a Világbank közgyűlését, ahol a világ országainak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei egyebek között a pénzpiaci válság elleni fellépésről fognak tárgyalni. Gordon Brown brit miniszterelnök egy hét végi konferencián kijelentette: a modern kor első pénzügyi világválságával állunk szemben, ezért a nemzetközi pénzügyi intézményrendszer átalakítására van szükség annak érdekében, hogy választ tudjanak adni a globális gazdasági bajok és a klímaváltozás kettős kihívására. A második világháború után kialakult nemzetközi szervezetek, így a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az ENSZ jelenlegi formájukban nem alkalmasak erre, és a nemzeti szintű felügyeletek sem elégségesek, ezért globális megegyezésre van szükség. Az intézményrendszer átalakítását az IMF-fel kell kezdeni annak érdekében, hogy korai válság-előrejelző és figyelmeztető szerepet tölthessen be.

A Novartis 11 milliárdot ad a szeme fényéért

A második legnagyobb svájci gyógyszergyár, a Novartis AG a most létrejött megállapodás értelmében 11 milliárd dollárért megveszi az ugyancsak svájci Nestlé SA csoporttól a szemápoló eszközöket gyártó Alcon Inc. 25 százalékos tulajdonrészét. A Novartis 143,18 dollárt fizet részvényenként, emellett opciót kap arra, hogy további 52 százalékot megvegyen a cégből 28 milliárd dollárért, azaz részvényenként 181 dollárért, ami 3,5 százalékkal alacsonyabb az Alcon-részvények múlt pénteki záróáránál. A svájci cég, amelynek Visudyne divíziója már most is gyárt szemápoló eszközöket, ezzel piacvezetővé válik ezen a téren. Az egyebek között az Opti-Free kontaktlencse-tisztító oldatot és a glaukóma elleni Travatant gyártó Alcon megvásárlása 5,6 milliárd dollárral növeli a Novartis árbevételét. A Novartis az elkövetkező két évben 2500 főtől kénytelen megválni, miután késedelmet szenved két új gyógyszerének gyártása és több terméke piacot vesztett a generikus riválisokkal szemben. A mostani akvizíció előtt már 2005-ben megvette a generikus gyógyszereket gyártó Hexal AG-t és Eon Labs Inc.-t, 2006-ban pedig 5,7 milliárd dollárért a vakcinákat gyártó Chiron Corp.-ot, ugyanakkor a profiltisztítás jegyében tavaly 5,5 milliárd dollárért eladta a Nestlének bébiételgyártó üzletágát, a Gerbert. Az ügylet bejelentése után tegnap 0,8 százalékkal gyengültek a Novartis-részvények, idén eddig 16 százalékkal esett az árfolyam. A Nestlé közölte, hogy az eladásból származó bevételt adósságcsökkentésre és a tápszergyártó üzletág fejlesztésére fordítja. Az ügylet nyomán tegnap ugyanakkor Párizsban emelkedett a világ legnagyobb kozmetikai cége, a L'Oreal árfolyama, miután a piac arra számít, hogy a már 28 százalékos pakettel rendelkező Nestlé az Alcon eladása után felvásárlási ajánlatot tesz a cégre.