Gáti Tibor

Aggasztja az ECB-t a szlovák infláció

Az Európai Központi Bank (ECB) komoly aggodalmakat fogalmazott meg a szlovák inflációs kilátásokat illetően abban a dokumentumtervezetben, amely Szlovákia január 1-jére tervezett eurózóna-csatlakozásával kapcsolatban készült el - jelentette a Bloomberg az ECB-hez közeli forrásokra hivatkozva. A tervezetet, amely az euró bevezetésére való felkészülés eredményeit értékeli, ebben a hónapban küldték meg véleményezésre az EU-országok központi bankjainak. A végső verziót az ECB kormányzótanácsának kell majd elfogadnia, és az EU vezetői május 7-én hoznak végső döntést az euró bevezetéséről szóló szlovák kérelemről. Az ország egyértelműen teljesíti a maastrichti feltételek döntő többségét, az egyedüli kérdés, hogy hosszabb távon is teljesíteni tudja-e az inflációs követelményeket, ha gyengülni kezd a jelenleg rendkívül erős szlovák korona. Az IMF azonban nem osztja ezt az aggályt: a Bloomberg birtokába került országértékelés szerint az erős korona mérséklő hatása nem számottevő, a valuta 1 százalékos felértékelődése csak 0,20-0,25 százalékponttal növeli az inflációt. Az uniós normák szerint számolt szlovák harmonizált infláció héthavi folyamatos erősödés után márciusban 3,6 százalékra nőtt, de az EU által figyelembe vett elmúlt 12 havi átlagérték így is csak 2,2 százalék. Ez elmarad az eurócsatlakozás szempontjából figyelembe vett referenciaértéktől, ami márciusban 3,2 százalék volt. Szlovákia valamennyi maastrichti mutatót teljesíti, ami az euró bevezetésének elengedhetetlen feltétele, már csak a fenntarthatóságot kérhetik számon - mondta tegnap Robert Fico szlovák miniszterelnök. Szerinte Pozsony május 7-én egyértelmű választ kap arra, hogy beléphet-e az eurózónába. Ami a fenntarthatóságot illeti, leginkább az infláció növekedését kérik számon Szlovákián, ám szerinte ez nem csak Pozsony, hanem egész Európa problémája, hiszen döntően az élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése okozza a fejtörést. Ján Pociatek pénzügyminiszter a 2008-as éves fogyasztóiár-növekedést 3,4 százalékra becsülte, ezen belül az élelmiszerárak lassabban emelkednek majd, mint a környező államokban. Robert Fico az államháztartási hiány kritériumáról szólva kijelentette: az idei szint a bruttó hazai termék 2 százaléka alá csökkenhet, 2011-re pedig egyensúlyba kerül az államháztartás. Szerinte az euró bevezetése összességében több előnyt jelent, mint hátrányt, ezért tett meg mindent az ország a feltételek teljesítése érdekében, akár olyan áron is, hogy így kevesebb jutott szociális kiadásokra. A kormány egyébként külön gondot fordít az euró átvételével kapcsolatos kérdésekre, odafigyel az árak alakulására és a kisnyugdíjasok helyzetére. "Mi igazságos elbírálást kértünk, csak a maastrichti kritériumnak való megfelelés legyen a mérvadó. Ezt teljesítettük, most várjuk a döntést" - mondta Fico.

Sztrájk a német postánál

Május 2-ától meghatározatlan ideig tartó sztrájk lesz a német postánál, miután megszakadtak a tárgyalások a 130 ezer postai dolgozót képviselő ver.di közalkalmazotti szakszervezet és a posta vezetése között a bérekről, illetve a munkakörülményekről. Április 25-29. között szavaztatják meg a tagságot a sztrájkról, ennek eredménye április 30-án várható. A posta vezetése 5,5 százalékos béremelést ajánl és fél órával meg kívánja hosszabbítani a munkahetet. A szakszervezet 7 százalékot követel változatlan munkaidő mellett. Emellett a munkahelyek védelméről is megállapodást szeretne kötni, miután a vezetés be kívánja zárni teljes postai szolgáltatást kínáló fiókjai nagy részét és a szolgáltatás ellátására külső cégekkel akar szerződni. A jelenlegi nyolcszáz fiókból hétszázat terveznek magánkézbe adni. A postai liberalizáció akár 30 ezres leépítéssel is járhat, ha a posta jelentős piacvesztést kénytelen elkönyvelni.

Afrikából szállít gázt a Gazprom

Miközben az EU újabb és újabb erőfeszítéseket tesz, hogy alternatív forrásokat találjon az európai országok gázellátásának biztosítására és a Gazpromtól való függőség enyhítésére, az orosz gázóriás is fokozza az offenzívát, hogy rátegye a kezét az alternatív forrásokra. Alekszej Miller, a Gazprom Líbiában tartózkodó vezérigazgatója közölte, hogy tárgyalásokat folytat a nigériai vezetéssel egy mintegy 13 milliárd dolláros költséggel járó projektről, amelynek keretében a Szaharán keresztül lefektetni tervezett csővezetéken 2015-től 30 milliárd köbméter nigériai gázt juttatnának Nigeren és Algérián keresztül Európába. A Tripoliban folyó tárgyalásokon egyébként megegyezés született arról, hogy a Gazprom és a líbiai állami olajvállalat vegyesvállalatot hoz létre a líbiai olaj- és gázmezők feltárásában, kitermelésében, szállításában és értékesítésében való együttműködésre. Az együttműködés cseppfolyósított gáz előállítására is kiterjedne. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke eközben a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy néhány héten belül szándéknyilatkozatot írnak alá az iraki kormánnyal átfogó olaj- és gázipari együttműködésről, ami egyebek között lehetővé tenné, hogy iraki gáz kerüljön a Nabucco vezetékbe.

Nem látszik az alagút vége az USA-ban

Az idei év első hónapjaiban is folytatódott a tavaly óta tartó visszaesés az Egyesült Államok lakáspiacán, ami egyik kiváltója volt a hitelpiaci válságnak, a pénzpiacok megrendülésének és annak, hogy az amerikai gazdaság recesszióközeli állapotba került. A lakásvásárlásra költött összegek a washingtoni kereskedelmi minisztérium adatai szerint a tavalyi negyedik negyedévben 25,2 százalékkal zuhantak. Az új lakások eladása februárban éves összehasonlításban 1,8 százalékkal, 590 ezerre csökkent. A megkezdett újlakás-építések száma márciusban havi összehasonlításban 11,9 százalékkal, 947 ezerre esett, ami 17 éves mélypontot jelent. A kereslet csökkenése, az eladatlan lakások állományának növekedése és a végrehajtás alá került lakások számának bővülése miatt a használt lakások ára a 2006-os rekordszint óta folyamatosan esik. A mérvadónak tekintett S&P/Case-Shiller index már 13 hónapja mérséklődik megszakítás nélkül, és a Lehman Brothers a következő hónapokban is 10 százalék körüli visszaesésre számít. Márciusban az egy évvel korábbinál 57 százalékkal több, országosan 234 ezer lakás ellen volt folyamatban végrehajtási eljárás. És a szám csak nőni fog, miután május-júniusban jár le a 2005-ben és 2006-ban nagy tömegben felvett változó kamatozású jelzáloghitelek két- vagy hároméves kedvezményes kamatozási időszaka és hirtelen megugranak a hitelköltségek. Szakértői becslések szerint minden végrehajtás 1,5 százalékkal csökkenti az adott lakótömbben lévő lakások árát. Februári becslések szerint a lakástulajdonosok 10,3 százalékát, közel 8,8 millió lakost nagyobb összegű jelzálogadósság terhelte, mint amennyit a lakása ért.

Lassabb növekedésre számítanak a német gazdaságkutatók

Lefelé módosította az ez évi gazdasági növekedésre vonatkozó, hat hónappal ezelőtt közzétett előrejelzését a vezető négy német gazdaságkutató intézet. E szerint idén a korábban prognosztizált 2,2 helyett csak 1,8 százalékkal bővül a német GDP, jövőre pedig csak 1,4 százalék várható a hitelválság és a nemzetközi pénzpiacok visszaesése következtében. A jelentés szerint az ingatlanpiacon és a pénzügyi szektorban tapasztalható válság kockázatot jelent a globális növekedésre, de a német gazdaság viszonylag erősen kezdte az évet, az erős euró, az emelkedő olajárak és az USA gazdaságának gyengélkedése ellenére. Németországban ezért meglehetősen kicsi a recesszió valószínűsége. A német kormány januárban 1,7 százalékos növekedést prognosztizált erre az évre, az IMF azonban a korábbi 1,6-ról 1,4 százalékra vette vissza idei előrejelzését. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mindazonáltal egyelőre tartja 2,1 százalékos prognózisát. Tavaly 2,5 százalékkal bővült a német GDP, a 2006-ban regisztrált 2,9 százalék után.

Tilalom a szlovák sertésexportra

Brüsszel leállíttatta a szlovák sertéskivitelt, miután Szlovákiában sertésvész ütötte fel a fejét. A betegséget a hét végén a nyugat-szlovákiai Léva egyik gazdaságában fedezték fel. A szállítási tilalom az unión belüli és kívüli piacokra egyaránt vonatkozik, és átmenetileg a Szlovákián belüli szállítás is tilos az egyes gazdaságok között. A korlátozás nem csupán az állatokra, hanem a szaporítóanyagra is vonatkozik. A kór az emberre ártalmatlan. Szlovákiában utoljára 2004 novemberében észleltek sertésvészt.

Újabb sztrájk Romániában

Alig ért véget a múlt hét végén a francia Renault tulajdonában lévő Dacia Pitesti munkavállalóinak közel három hétig tartó sztrájkja, tegnap reggel az indiai Mittal Steel tulajdonában lévő romániai Arcelor Mittal acélkombinát dolgozói kezdtek hasonló akciót béremelési követeléseik alátámasztására. A Duna partján fekvő Galati városban működő gyár előtt reggel mintegy 600 dolgozó gyűlt össze és megtagadta a munka felvételét. Romániai hírforrások szerint nem lehet tudni pontosan, hány munkás lépett sztrájkba, de Gheorghe Tiber, a Szolidaritás szakszervezet vezetője szerint a gyár 13 700 dolgozója közül 3600-an támogatják a munkabeszüntetést. A munkavállalók keveslik a vezetés által korábban tett ajánlatot és azt követelik, duplázzák meg a béreket, de a növelés mértéke ne legyen kisebb fejenként 280 lejnél (19 500 forint). Emellett több jutatatást és pótlékot követelnek. Tiber hangsúlyozta, várják, hogy minél több dolgozó csatlakozzon hozzájuk, ahogyan a Dacia Pitestinél is történt. A Business Standard című gazdasági napilap megállapítja, hogy az elmúlt egy évben több sztrájkot is tartottak a multinacionális cégek romániai érdekeltségeinél az alkalmazottak. A lapnak nyilatkozó gazdasági elemzők szerint a multiknak most kell szembesülniük azzal, hogy Románia már nem tartozik az olcsó munkaerővel rendelkező országok közé.

A biztosítók is megszenvedik a hitelválságot

A másodlagos jelzálogpiaci tevékenységgel kapcsolatban összesen 38 milliárd dollár veszteséget szenvedtek el a nagy amerikai biztosítótársaságok, és ezért az igazgatótanácsok szerint a vezérigazgatók is felelősek. Büntetésük ezúttal nem is marad el: átlagosan 20 százalékkal csökkentették fizetésüket és jutalmukat - derül ki a az S&P -500-as indexében szereplő biztosítók jelentéseiből. Az érintett cégek helyzetének romlását mutatja, hogy tavaly 7,7 százalékkal csökkent az S&P biztosítói részvényindexe. Az igazgatótanácsok 2005-ben 8,2 százalékkal növelték a vezérigazgatók juttatásait, annak ellenére, hogy a Katrina hurrikán összesen 41,1 milliárd dollárral rövidítette meg őket, most azonban nem ilyen elnézőek, annál is kevésbé, mert a jelenlegi helyzetben ez növekvő felháborodást vált ki és rontja a hírnevüket - mutatnak rá a szakértők. Az S&P-indexben szereplő húsz biztosító közül eddig tizenkettő nyújtott be jelentést a vezetői juttatásokról. Közülük a világ legnagyobb biztosítója, az amerikai AIG 42 százalékkal csökkentette Martin Sullivan vezérigazgatónak a tavalyi év után járó prémiumát, miután a cég 18 milliárd dolláros leírásra kényszerült, így története legnagyobb negyedéves veszteségét szenvedte el. Az Ambiance Financial Group Inc. megvonta Robert Genader vezérigazgató jutalmát, 71 százalékkal csökkentette pénzbeli juttatásait, majd az idén januárban leváltotta. A Genworth biztosító az egy évvel korábbi 3 millió dollár után a múlt évre csak 1,4 millió dollár prémiumot fizetett Michael Fraizer vezérigazgatónak, miután az éves nyereség 8,1 százalékkal csökkent. Az első számú vezetők az idén sem remélhetnek több pénzt, mivel az IMF becslése szerint az ágazat másodlagos jelzáloghiteleken elszenvedett veszteségei elérhetik a 130 milliárd dollárt. A biztosítási üzlet arról szól, hogy hogyan kerülhetők el a nagy károk, és a vezetőket is ennek alapján kell fizetni - hangsúlyozta a Sandler O'Neill & Partners elemzője.

Recessziót jelez a GE eredménye

Az első negyedévben általános meglepetésre 6 százalékkal esett a General Electric (GE) nettó nyeresége és 12 százalékot zuhant üzemi profitja az Egyesült Államok gazdasági lassulása és a hitelválság miatt. 2003 óta nem fordult elő, hogy csökkent volna a negyedéves nyereség, ráadásul a cégnek nem is volt módja figyelmeztetni a befektetőket, mivel a pénzügyi befektetések értéke március utolsó két hetében mérséklődött jelentősen - magyarázta a bizonyítványt Jeffrey Immelt vezérigazgató. A világ harmadik legnagyobb piaci értékű vállalata már tavaly eladásra kínálta egyes pénzügyi részlegeit, de a hitelválság miatt a mai napig nem akadt rá vevő. A hatalmas és szerteágazó tevékenységet folytató konglomerátum eredményessége általános nézet szerint mintegy leképezi az amerikai gazdaság általános állapotát, azaz jelenleg a növekedés megtorpanását. A pénzügyi üzletágban húsz, a világítótesteket és háztartási gépeket gyártó ipari divízióban, valamint az egészségügyi berendezéseket gyártó üzletágban egyaránt 16 százalékot esett a profit. A nehézgépeket, egyebek között turbinákat gyártó infrastrukturális ágazat nyeresége ugyanakkor 17 százalékkal emelkedett, főként a feltörekvő országokból származó jelentős megrendelések következményeként, az NBC Universal filmstúdió eredménye 3 százalékkal javult. A vállalat lefelé módosította idei előrejelzését, eszerint a profit a korábban várt 0-10 százalék helyett csak 0-5 százalékkal emelkedik, a részvényenkénti nyereség 2,42 helyett csak 2,20-2,30 dollár lesz. Emiatt 11 százalékot zuhant a részvény árfolyama, pedig az idén eddig csak egy százalékot esett, miközben az S&P-500-as indexe 7,3 százalékot.