Márciusban két és fél éves csúcsra, 13,3 százalékra emelkedett az év/éves infláció Oroszországban a februári 12,7 százalék után az élelmiszerek drágulásának és a kőolaj- és földgázexportból befolyó összegek növekedésének hatására. Tavaly 11,9 százalékos volt az átlagos infláció, meghaladva a kormány 8 százalékos célkitűzését, miután 82,3 milliárd dollár volt a nettó tőkebeáramlás. A gazdasági minisztérium márciusban 9,5 százalékra növelte az idei célkitűzést az első két hónap adatai alapján, de Alekszej Kudrin pénzügyminiszter múlt szerdán már úgy nyilatkozott, hogy inkább 10 százalék várható. A legfrissebb statisztikai adatok szerint ugyanis az év elejétől április 14-ig 5,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak egyes élelmiszerfajták árának megugrása nyomán. Az elemzők azonban 10 százalékot meghaladó inflációra számítanak, így az orosz jegybank szerintük kénytelen lesz emelni a kamatot és a kötelező banki tartalékrátát, ami a rubel további erősödését fogja eredményezni.
Az elmúlt egy héten egyébként tovább gyorsult az élelmiszerárak emelkedése: a tojás 2,4, a napraforgóolaj 2,3 százalékkal drágult április 8. és 14. között. Az élelmiszerek árának alakulása azért játszik jelentős szerepet, mert mintegy 40 százalékkal szerepelnek az orosz fogyasztói kosárban, szemben a 15 százalékos nyugat-európai átlaggal. Május 1-jén ráadásul lejár az alapvető élelmiszerek árának befagyasztásáról hozott kormányrendelet egyszer már meghosszabbított hatálya, és Andrej Klepah gazdasági miniszterhelyettes közölte, hogy nem kívánják ismét meghosszabbítani sem a moratóriumot, sem a búza, illetve az árpa exportjára kivetett 40, illetve 30 százalékos büntetővámot. Az árbefagyasztást a tárca jelenleg nem tartja hatékonynak, az idén várható kedvezőbb termés miatt pedig szükségtelen az exportvám hatályának meghosszabbítása annak július 1-jei lejárta után.
Gáti Tibor