Gáti Tibor

Nem apad a kereslet a Macintoshok iránt

A márciusban véget ért második üzleti negyedévében 36 százalékkal, 1,05 milliárd dollárra - részvényenként 1,16 dollárra - növelte nettó nyereségét az Apple Inc., miután továbbra sem csillapodik a kereslet a Macintosh személyi számítógépek és az iPod zenelejátszók iránt. Az árbevétel 43 százalékkal, 7,51 milliárd dollárra emelkedett, meghaladva 6,95 milliárdos várakozásokat. Az amerikai fogyasztók a borús gazdasági kilátások ellenére minden eddiginél nagyobb számban vásároltak a társaság 181 egyesült államokbeli üzletében: a cég adatai szerint a boltokba 33,7 millióan látogattak a negyedév folyamán, 57 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A három hónap alatt 2,3 millió Macintosht adtak el, 51 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, és 54 százalékkal nőtt az ebből származó árbevétel. Az Apple sokat nyert azon, hogy a fogyasztók elégedetlenek a Microsoft Vista operációs rendszerével. Az iPodokból 10,6 milliót értékesítettek, ugyanannyit, mint egy évvel korábban, ami az elemzők szerint arra utal, hogy mostanra tetőztek az eladások ebben a termékkategóriában. Az eredmény bejelentése után zárásig mindennek ellenére 4,9 százalékot esett a részvény árfolyama, miután a cég közölte, hogy a folyó negyedévben 1 dolláros részvényenkénti nyereségre számít, ami elmaradt a Wall Street 1,11 dolláros várakozásától. Ugyancsak csalódottan fogadták a befektetők, hogy a társaság 32,9 százalékos bruttó nyereségrátára számít, ami ugyan megfelel a második negyedévi rátának, de elmarad a tavalyi harmadik negyedévi 35,1 százaléktól. A részvény árfolyama 41 százalékot emelkedett a februári mélyponthoz képest, a további emelkedéshez több jó hír kellett volna - kommentáltak az elemzők.

Már csak egy utolsót vág a Fed?

A Fed nyíltpiaci bizottsága (FOMC) jövő heti kétnapos ülésén általános várakozások szerint újabb 25 bázisponttal csökkenti a kamatot, ezt követően azonban minden bizonnyal szünetet tart. Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed a hitelválságra reagálva tavaly augusztus óta 5,25 százalékról 2,25 százalékra mérsékelte a hitelköltséget. Utolsó kamatos ülésén, március közepén 75 bázispontot vágott, az enyhítési kurzus azonban a végéhez közeledik, mert a döntéshozók mindinkább úgy látják, hogy az alacsony kamat jelentősen növeli az inflációs nyomást, miközben már kevéssé mozdítja elő a gazdasági növekedést. A jövő heti kamatdöntést kísérő közleményében a Fed minden bizonnyal jelezni fogja, hogy időre van szüksége az eddigi monetáris politikai lépések hatásának felmérésére, de szükség esetén folytatja a kamatcsökkentési kurzust. A svájcifrank-hitelek felvevői azonban egyelőre nem számíthatnak a kamat csökkenésére. A svájci jegybank (SNB) márciusban 2 százalékra emelte idei inflációs előrejelzését, miután a februári 2,4-ről 2,6 százalékra gyorsult az év/éves infláció. Az erős frank mindazonáltal valamelyest tompítja a növekvő árnyomást: a fizetőeszköz árfolyama idén eddig 12 százalékot emelkedett a dollárhoz képest - ami részben ellensúlyozza az olajár növekedését - és 4,5 százalékot az euróhoz képest, ami lassítja az importárak emelkedését. A bank március 13-i ülésén változatlanul hagyta a hatéves csúcsot jelentő 2,75 százalékos kamatot; legközelebb júniusban tartanak kamatos ülést. A piac jelenleg a határidős kamatkontraktusok alapján szigorításra számít, az elemzők azonban a hitelpiaci válság miatt nagyobb esélyt adnak a kamat tartásának. Az SNB utoljára tavaly szeptemberben változtatott: 25 bázisponttal csökkentette a kamatot. Japánban szintén nem várható kamatcsökkentés belátható időn belül. A jegybank (BoJ) márciusban érintetlenül hagyta a 0,5 százalékon álló kamatot, amit azzal indokolt, hogy bár januárban 0,8 százalékra gyorsult az év/éves infláció, a hitelválság következményeként nőtt a gazdaság lassulásának a veszélye. A BoJ április végén várhatóan a korábbi 2,1-ről 1,5 százalékra csökkenti az áprilisban kezdődött költségvetési évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését, és az elemzők szerint a költségvetési év folyamán nem változtat a hitelköltségeken. Utoljára 2007 februárjában nyúltak a kamathoz, akkor 25 bázisponttal emelték a rátát.

Lassulóban az eurózóna gazdasága

Áprilisban kismértékben gyorsult a szolgáltató szektor növekedése az eurózónában, a feldolgozóipar azonban stagnálás közeli állapotba került a tegnap közzétett előzetes beszerzési menedzserindex (pmi) tanúsága szerint. A szolgáltató szektor pmi-je a márciusi 51,6-ról 51,8 pontra emelkedett, noha az elemzők kismértékű csökkenésre számítottak, a feldolgozóiparé azonban a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontot erősen megközelítő 50,8 pontra esett. A részindexek szerint a feldolgozóiparban csökkentek az új megrendelések és ezen belül az új exportmegrendelések, ami 2005 májusa óta nem fordult elő. Mindez azt jelzi, hogy a globális növekedés lassulása és az euró magas árfolyama kedvezőtlenül érinti az eurózóna gazdaságát, noha a két szektor együttes pmi-je, az úgynevezett kompozit index a várakozásokkal ellentétben kissé felfelé araszolt. Az eurózóna nagyobb gazdaságai közül Németországban 55,1-ről 53,6 pontra esett a feldolgozóipari, ugyanakkor meglepetésre 51,8-ról 54,6-ra emelkedett a szolgáltató pmi, Franciaországban mindkét index esett.

Lefékeződött a japán export

Márciusban közel hároméves mélypontra esett a japán export növekedési üteme, miután tovább zuhant az Egyesült Államokba irányuló kivitel és csak kevéssel nőttek az ázsiai országokba irányuló szállítások. Az export éves összehasonlításban 2,3 százalékkal bővült, noha az elemzők 6,2 százalékra számítottak a februári 8,7 százalékos emelkedés után. A külkereskedelmi többlet márciusban 1119 milliárd jen (10,88 milliárd dollár) volt, 30,2 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. Mindez arra utal, hogy az USA gazdaságának recesszió közeli állapota más térségekben is erőteljes érezteti hatását, és az erőteljesen exportfüggő Japán, amelynek máris stagnál a gazdasága, nem tudja függetleníteni magát ezektől. A lassuláshoz az is hozzájárult, hogy a jen dollárral szembeni árfolyama mára 12 éves csúcsra emelkedett. Az USA-ba irányuló export immár hetedik hónapja zsugorodik és márciusban 11 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, főként az autóeladások visszaesése miatt. Az ázsiai országokba irányuló kivitel lassulása ugyanakkor gyengíti a reményt, hogy a feltörekvő országokban a globális problémák közepette is folytatódhat a gyors növekedés.

Kelendőek a VW új modelljei

Az idei első negyedévben 26 százalékkal, 929 millió euróra nőtt a legnagyobb európai autógyártó csoport, a Volkswagen AG (VW) nettó nyeresége, miután csökkentette költségeit és a vásárlók körében népszerűnek bizonyultak az új modellek, elsősorban az új VW Tiguan és az Audi A4-es limuzin. Az árbevétel 14 százalékkal, 27 milliárd euróra, az eladott autók száma 7 százalékkal, 1,57 millióra emelkedett, főként a kínai és brazíliai eladások révén. A német vállalat a költségek visszafogása érdekében 20 százalékkal csökkentette a munkahelyek számát a VW-márkákat gyártó németországi üzemekben. Martin Winterkorn, a konszern elnöke közölte, hogy a cég minden márkája új modellel áll elő 2008-ban, és az elkövetkező három évben 12 új típust mutatnak be, amivel elérik az évi 8 milliós darabszámot. A konszern az üzemi nyereség és az árbevétel növekedésére számít. A részvény árfolyama az idén eddig 21 százalékkal erősödött, miután a befektetők arra számítanak, hogy a jelenleg 31 százalékos pakettel rendelkező Porsche a jogi akadályok elhárultával növeli részesedését a cégben és átveszi annak irányítását a 20,3 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Alsó-Szászország tartománytól.

Csökkent a használt lakások eladása az USA-ban

Márciusban 2 százalékkal csökkent a használt lakások forgalma az Egyesült Államokban: annualizált szinten 4,93 millió lakást értékesítettek a februári 5,03 millió után - hozta nyilvánosságra az ingatlanközvetítők nemzeti szövetsége. Éves összehasonlításban 19,3 százalékos volt a visszaesés. A lakások átlagára 7,7 százalékot zuhant éves összehasonlításban és 200 700 dollár volt március végén. Az eladatlan lakások állománya 40 ezerrel, 4,06 millióra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi értékesítési ütemben 9,9 hónap kellene ezek eladásához. Az adatok arra utalnak, hogy folytatódik a visszaesés az USA lakáspiacán, miután a bankok a hitelcsődök hatására szigorították a hitelnyújtás feltételeit és a lakásárak csökkenése kivárásra készteti a potenciális vásárlókat. A használt lakások a teljes piac 85 százalékát teszik ki, a többit az új lakások adják, de az elemzők egy része szerint az újlakás-vásárlások mutatója jobban nyomon követi a piac alakulását.

Peking ösztönzi a külföldre irányuló befektetéseket

A kínai vállalatok 2007-ben 18,7 milliárd dollárt fektettek be külföldön - közölte Csang Hsziao-csiang, a nemzeti fejlesztési és reformbizottság alelnöke. Az összeg, amely nem tartalmazza a pénzintézetek befektetéseit, a Bloomberg szerint 6,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, amikor még 43,8 százalékos volt a növekedés. Annak érdekében, hogy mérséklődjék a megállíthatatlanul duzzadó külkereskedelmi mérlegtöbblet, a pekingi kormány igyekszik megkönnyíteni a cégek és magánszemélyek külföldre irányuló befektetéseit. A külföldre irányuló befektetések növelése rendkívül fontos a kiegyensúlyozott növekedés szempontjából, mert elősegíti a kínai vállalatok versenyképességének javulását, a fejlett technológia elsajátítását és a külföldi ásványkincsek és más természeti erőforrások hasznosítását - mondta az alelnök tegnap egy befektetési konferencián Pekingben. A kormány pénzügyi támogatást ad ehhez és diplomáciai erőfeszítéseket tesz a befektetéseket megnehezítő korlátozások lebontásához. A külföldi vállalatok által tavaly Kínában eszközölt működőtőke-befektetések teljes összege 83,5 milliárd dollár volt, 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Világszerte hiány van szakmunkásból

Miközben egyre többet beszélünk a tudásgazdaság fontosságáról, világszerte növekvő hiány mutatkozik hagyományos szakképzett munkásokból, így egyebek között vízvezeték-szerelőkből és hegesztőkből - derül ki a Manpower amerikai fejvadász cég éves jelentéséből, amely 32 ország 43 ezer munkaadójának megkérdezése alapján készült. A szülők egyetemekre és főiskolákra kívánják járatni gyerekeiket, hogy minél többre vigyék, és mára kiderült, hogy hatalmas űr tátong a munkaerő-kínálatban - hangsúlyozta Jeffrey Joerres, a Manpower vezérigazgatója a Reutersnak nyilatkozva. Miközben a nyugat-európai országok amiatt aggódnak, hogy az EU keleti bővítése nyomán elárasztják őket a lengyel vízvezeték-szerelők és más kelet-európai szakmunkások, a felmérésből az derül ki, hogy a legnagyobb hiány éppen Nyugat-Európában van ezen a téren. Különösen a nagy gyakorlatot és bonyolultabb szaktudást követelő szakmákban, egyebek között karbantartó munkásokban mutatkozik súlyos hiány. A csökkenő keresletre reagálva mindenütt kevesebb szakmunkást képeztek, de mára kiderült, hogy túllőttek a célon és a középiskolai oktatás nem tudja pótolni a hiányt. Ezért ma ezek a szakmák kiváló érvényesülési lehetőséget kínálnak, annál is inkább, mert outsourcing útján nem pótolhatók: ha az ember Bangalore-ban él, nem lehet vízvezeték-szerelő New Yorkban. Tény, hogy ezek a szakmák a mai világban nem tartoznak a legmegbecsültebbek közé, de jól lehet velük keresni és lehetőséget nyújtanak önálló vállalkozás indítására. A képhez azonban hozzátartozik, hogy a tavalyi 41-ről 31 százalékra csökkent azoknak a munkaadóknak az aránya, akik nem találtak embert a keresett munkakörökbe, ami vélhetően az amerikai gazdaság lassulásának a következménye. Az USA-ban a tavalyi 41-ről 22 százalékra esett ez az arány. Joerres szerint azonban ezt nem a gazdasági visszaesés okozza, amit az is mutat, hogy Japánban a gazdaság gyengélkedése ellenére a munkaadók 63 százalékának vannak ilyen nehézségei. A demográfiai tényezők szerinte fontosabbak, Japánban például gyors ütemű a népesség elöregedése: 2030-ig az előrejelzések szerint 16 százalékra olvad a munkaképes korú lakosság.

Megállíthatatlanul gyorsul az orosz infláció

Márciusban két és fél éves csúcsra, 13,3 százalékra emelkedett az év/éves infláció Oroszországban a februári 12,7 százalék után az élelmiszerek drágulásának és a kőolaj- és földgázexportból befolyó összegek növekedésének hatására. Tavaly 11,9 százalékos volt az átlagos infláció, meghaladva a kormány 8 százalékos célkitűzését, miután 82,3 milliárd dollár volt a nettó tőkebeáramlás. A gazdasági minisztérium márciusban 9,5 százalékra növelte az idei célkitűzést az első két hónap adatai alapján, de Alekszej Kudrin pénzügyminiszter múlt szerdán már úgy nyilatkozott, hogy inkább 10 százalék várható. A legfrissebb statisztikai adatok szerint ugyanis az év elejétől április 14-ig 5,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak egyes élelmiszerfajták árának megugrása nyomán. Az elemzők azonban 10 százalékot meghaladó inflációra számítanak, így az orosz jegybank szerintük kénytelen lesz emelni a kamatot és a kötelező banki tartalékrátát, ami a rubel további erősödését fogja eredményezni. Az elmúlt egy héten egyébként tovább gyorsult az élelmiszerárak emelkedése: a tojás 2,4, a napraforgóolaj 2,3 százalékkal drágult április 8. és 14. között. Az élelmiszerek árának alakulása azért játszik jelentős szerepet, mert mintegy 40 százalékkal szerepelnek az orosz fogyasztói kosárban, szemben a 15 százalékos nyugat-európai átlaggal. Május 1-jén ráadásul lejár az alapvető élelmiszerek árának befagyasztásáról hozott kormányrendelet egyszer már meghosszabbított hatálya, és Andrej Klepah gazdasági miniszterhelyettes közölte, hogy nem kívánják ismét meghosszabbítani sem a moratóriumot, sem a búza, illetve az árpa exportjára kivetett 40, illetve 30 százalékos büntetővámot. Az árbefagyasztást a tárca jelenleg nem tartja hatékonynak, az idén várható kedvezőbb termés miatt pedig szükségtelen az exportvám hatályának meghosszabbítása annak július 1-jei lejárta után.