Az Európai Központi Bank (ECB) komoly aggodalmakat fogalmazott meg a szlovák inflációs kilátásokat illetően abban a dokumentumtervezetben, amely Szlovákia január 1-jére tervezett eurózóna-csatlakozásával kapcsolatban készült el - jelentette a Bloomberg az ECB-hez közeli forrásokra hivatkozva. A tervezetet, amely az euró bevezetésére való felkészülés eredményeit értékeli, ebben a hónapban küldték meg véleményezésre az EU-országok központi bankjainak. A végső verziót az ECB kormányzótanácsának kell majd elfogadnia, és az EU vezetői május 7-én hoznak végső döntést az euró bevezetéséről szóló szlovák kérelemről. Az ország egyértelműen teljesíti a maastrichti feltételek döntő többségét, az egyedüli kérdés, hogy hosszabb távon is teljesíteni tudja-e az inflációs követelményeket, ha gyengülni kezd a jelenleg rendkívül erős szlovák korona. Az IMF azonban nem osztja ezt az aggályt: a Bloomberg birtokába került országértékelés szerint az erős korona mérséklő hatása nem számottevő, a valuta 1 százalékos felértékelődése csak 0,20-0,25 százalékponttal növeli az inflációt. Az uniós normák szerint számolt szlovák harmonizált infláció héthavi folyamatos erősödés után márciusban 3,6 százalékra nőtt, de az EU által figyelembe vett elmúlt 12 havi átlagérték így is csak 2,2 százalék. Ez elmarad az eurócsatlakozás szempontjából figyelembe vett referenciaértéktől, ami márciusban 3,2 százalék volt.
Szlovákia valamennyi maastrichti mutatót teljesíti, ami az euró bevezetésének elengedhetetlen feltétele, már csak a fenntarthatóságot kérhetik számon - mondta tegnap Robert Fico szlovák miniszterelnök. Szerinte Pozsony május 7-én egyértelmű választ kap arra, hogy beléphet-e az eurózónába. Ami a fenntarthatóságot illeti, leginkább az infláció növekedését kérik számon Szlovákián, ám szerinte ez nem csak Pozsony, hanem egész Európa problémája, hiszen döntően az élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése okozza a fejtörést. Ján Pociatek pénzügyminiszter a 2008-as éves fogyasztóiár-növekedést 3,4 százalékra becsülte, ezen belül az élelmiszerárak lassabban emelkednek majd, mint a környező államokban. Robert Fico az államháztartási hiány kritériumáról szólva kijelentette: az idei szint a bruttó hazai termék 2 százaléka alá csökkenhet, 2011-re pedig egyensúlyba kerül az államháztartás. Szerinte az euró bevezetése összességében több előnyt jelent, mint hátrányt, ezért tett meg mindent az ország a feltételek teljesítése érdekében, akár olyan áron is, hogy így kevesebb jutott szociális kiadásokra. A kormány egyébként külön gondot fordít az euró átvételével kapcsolatos kérdésekre, odafigyel az árak alakulására és a kisnyugdíjasok helyzetére. "Mi igazságos elbírálást kértünk, csak a maastrichti kritériumnak való megfelelés legyen a mérvadó. Ezt teljesítettük, most várjuk a döntést" - mondta Fico.
Gáti Tibor