Gáti Tibor

Újabb autópálya-privatizáció Franciaországban

Az Autoroutes Paris–Rhin–Rhone (SAPRR) francia állami autópálya-társaság bejelentette, hogy megkapta a zöld jelzést az AMF tőzsdefelügyelettől a társaság tőzsdei úton történő részleges privatizációjára. A SAPRR november 9-én teszi közzé a tőzsdei bevezetés részleteit, és a lépésre a tervek szerint még novemberben vagy december elején sor kerül – közölte sajtóértekezletén Remy Chardon, a társaság vezérigazgatója. A SAPRR sajtóértesülések szerint 20 százalékos részvénycsomagot kíván a tőzsdére vinni, ezt azonban Chardon nem volt hajlandó megerősíteni, mivel erről, mint mondta, még nincs végleges döntés. Az értékesítés javítja a mintegy 7,1 milliárd euró adósságállománnyal rendelkező társaság pénzügyi helyzetét, és a vezérigazgató szerint biztosítani fogja, hogy továbbra is Európa harmadik legnagyobb autópálya-társasága maradjon. A francia kormány, amely júliusban jelentette be, hogy el akarja adni a társaság egy részét, jövőre hasonló lépésre készül az ugyancsak az ellenőrzése alatt álló Autoroutes du Nord et de l’Est de la France (Sanef) esetében. A tőzsdei bevezetés mintegy 1,3 milliárd eurónyi plusz tőkét biztosít a két társaságnak. A kormány korábban már tőzsdére vitte az Autoroutes de Sud de la France-t, amiből 20 százalékot a Vinci építőipari csoport szerzett meg.

Nem állnak készen az új tagok az euróra

Az Európai Unió egyik új tagja sem felel meg az eurócsatlakozás feltételeinek, sőt Magyarország és Lengyelország az öt kritérium egyikének sem tesz eleget – állapította meg az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank.

Véget vet a versenyt sértő gyakorlatnak a Coca-Cola

Lezárulhat a Coca-Cola Co. ellen az Európai Bizottság által indított trösztellenes vizsgálat, miután Brüsszel közölte, hogy elfogadhatónak tartja az amerikai üdítőital-gyártó javaslatait az ügy megoldására. Ennek nyomán növekedhet az üdítőital-választék a boltokban és a vendéglátóhelyeken, miután a Coca-Cola ígéretet tett arra, hogy a jövőben nem ösztönzi a kiskereskedőket olyan szerződések kötésére, amelyek részben vagy teljesen kiszorítják a riválisok termékeit. A Coca-Cola a vizsgálat eredményei szerint kedvezményeket adott a boltosoknak annak érdekében, hogy italainak kitüntetett helyet adjon a boltok polcain, miközben a riválisok háttérbe szorultak, illetve, hogy a polcokon egymás mellé rakják népszerű és kevésbé népszerű termékeit. A továbbiakban arra sem kényszeríthetik a boltokat és a bárokat, hogy a Coke kevésbé népszerű italaiból, a Sprite-ból vagy a Vanilla Coke-ból is vegyenek, ha fő termékeiből, a normál Coca-Colából vagy a Fanta Orange-ból is kapni akarnak. A vásárlók ezután az árak és személyes ízlésük alapján azt vehetnek, amit akarnak, és nem lesznek kénytelenek beérni a felkínált szűkös választékkal – hangsúlyozta Mario Monti versenyügyi biztos. A bizottság azonban figyelmeztetett, hogy szigorú pénzbírságot vonhat maga után, ha a cég nem tartja magát most vállalt kötelezettségeihez. A trösztellenes vizsgálatot öt évvel ezelőtt a Coca-Cola legfőbb riválisa, a PepsiCo Inc. panasza nyomán indították el. Mára a Coke domináns pozícióba került az európai piacon, miközben a Pepsi csak 10 százalékot mondhat magáénak.

Kissé gyorsult az infláció az USA-ban

Az Egyesült Államokban szeptemberben 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, meghaladva az augusztusi 0,1 százalékos ütemet, a 12 havi infláció viszont az előző havi 2,8-ról 2,5 százalékra esett. Az éves érték a Fed korábbi állásfoglalásai alapján még mérsékeltnek nevezhető. A június óta regisztrált legmagasabb havi áremelkedés főként bizonyos szolgáltatások drágulásának, így a szállodai szobaárak és az egészségügyi ellátásra fordított kiadások emelkedésének a következménye – derül ki a washingtoni munkaügyi minisztérium jelentéséből. Az áremelkedés ütemét fékezte, hogy az energiaárak szeptemberben 0,4 százalékkal csökkentek, ami azt mutatja, hogy az olajárak emelkedése nem érződött az üzemanyagárakon. A változékony energia- és élelmiszerárak nélkül számolt havi index ugyanakkor 0,3 százalékkal emelkedett, ami április óta a legnagyobb növekedés és meghaladja a Wall Street 0,2 százalékos előrejelzését. Éves szinten 2 százalékos volt a maginfláció az augusztusi 1,7 százalék után. A fogyasztói árak az idén eddig 3,5 százalékkal emelkedtek, szemben a tavalyi első kilenc hónapban regisztrált 2,6 százalékkal.

Brüsszel ellenzi a jegybanktörvény módosítását

A tíz új uniós tagállam egyike sem biztosít kellő politikai függetlenséget jegybankjának, a magyar kormány törvénymódosítási tervei pedig csak tovább rontják a helyzetet – olvasható az Európai Bizottság jelentéstervezetében.

Veszteséges az autógyártás a Fordnál

A második legnagyobb amerikai autógyár, a Ford Motor Co. a vártnál nagyobb nyereséget ért el a harmadik negyedévben, de az előző három hónaphoz hasonlóan most is a pénzügyi üzletág hozta a profitot, míg az autógyártás veszteséges volt. A nettó nyereség 266 millió dollár, azaz részvényenként 15 cent volt, szemben az egy évvel korábbi 25 milliós, azaz 1 centes veszteséggel. A – részben a Jaguarnál végrehajtott szerkezeti átalakítások finanszírozását szolgáló – 64 millió dollárra rúgó egyszeri kiadások nélkül 28 cent lett volna a profit. A pénzügyi üzletág az egy évvel ezelőtti 394 millióról 1,4 milliárd dollárra növelte adózás előtti nyereségét, miközben az autógyártás vesztesége 61 millióval, 609 millió dollárra nőtt az egyszeri kiadásokat nem számítva. Az árbevétel 6,1 százalékkal, 36,7 milliárd dollárra emelkedett. Észak-Amerikában az autógyártó üzletág 481 millió dolláros veszteséget produkált. A Ford piaci részesedése az Egyesült Államokban szeptemberre 19,7 százalékra süllyedt az egy évvel korábbi 20,9 százalékról az ázsiai gyártók előretörése közepette. A Ford of Europe adózás előtti vesztesége 33 millió dollárra csökkent az egy évvel korábbi 400 millióról, mivel növelték az eladott autók számát a kontinensen, miközben csökkentették a költségeket. Az egyebek között a Jaguart és a Land Rovert gyártó Premier Automotive Group adózás előtti vesztesége viszont az egy évvel korábbi 24 millióról 171 millió dollárra nőtt az új modellek magas beindítási költsége és a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt. A cég korábban bejelentette, hogy csökkenti a Jaguarok gyártását és kiszáll a Forma–1-es versenyekből. A Ford mindazonáltal idén immár ötödször növelte idei profit-előirányzatát, ezúttal 1,9-2-ről 2-2,05 dollárra részvényenként, ami az egyszeri kiadásokat is magába foglalja.

A nyugdíjfizetések nyomták le az IBM eredményét

Az idei harmadik negyedévben stagnált az IBM eredménye, miután jelentős összeget volt kénytelen a peres úton követelt nyugdíjfizetésekre fordítani. A kedvező kilátások miatt azonban emelkedett a részvény árfolyama.

Kompromisszum az euró írásmódja ügyében?

Az Európai Unióban még mindig nem született végleges döntés az „euró” szó írásmódjának egységesítése ügyében, miután több ország a korábban született nem végleges döntés felülvizsgálatát kérte. A tagországok nagykövetei a múlt héten tanácskozást tartottak a kérdésről, mivel a lett, a litván, a magyar, a máltai és a szlovén kormány szerint országuk nyelvével nehezen egyeztethető össze az az irányelv, hogy az EU valamennyi hivatalos nyelvében, amely a latin ábécét használja, egységesen az „euro” írásmódot kell alkalmazni. (Jelenleg Görögország az egyetlen, ahol nem a latin ábécét használják.) A holland elnökség által javasolt kompromisszumos javaslat értelmében a fenti egységes írásmódot csak az uniós dokumentumok lefordításában, valamint a bankjegyeken és az érméken kell alkalmazni, de az egyes országok nemzeti dokumentumaiban több változat is lehetséges, az egyetlen kikötés, hogy a szónak „eur”-ral kell kezdődnie. A fenti öt ország közül négy elfogadhatónak ítélte a kompromisszumot, a litván küldöttek halasztást kértek. A kérdést azonban mindenképpen meg kell oldani, mielőtt az EU-alkotmány október 29-ére tervezett aláírására sor kerülne, mert a döntést át kell vezetni annak szövegébe. A litván kormány a Jan Peter Balkenende holland miniszterelnökhöz és Romano Prodi bizottsági elnökhöz korábban írt levélben arra hivatkozott, hogy az euro írásmód előírása összeegyeztethetetlen nyelvük sajátosságaival, mivel a szó ragozott formáiban az euro szó végén lévő „o” betű eltűnik.

Folytatódik az Opel alkalmazottainak sztrájkja

A General Motors (GM) konszernhez tartozó német Opel bochumi üzemében tegnap is folytatódott a csütörtök óta tartó munkabeszüntetés, a reggeli műszak dolgozói úgy döntöttek továbbra se veszik fel a munkát. Bár a cég vezetése és az üzemi tanács egyaránt a munka felvételére szólított fel, az alkalmazottak ennek feltételéül biztosítékokat követeltek arra, hogy nem lesznek elbocsátások. A GM múlt csütörtökön jelentette be, hogy 2006 végéig 12 ezer állást megszüntet az összesen 62 ezerből Európában, ahol évek óta veszteséges, ebből mintegy 10 ezret Németországban. A leépítésről a vezetés nem közölt részleteket, de nem hagyott kétséget afelől, hogy a legelavultabb technológiával működő bochumi üzem nem fogja tudni elkerülni. A cég vezetése tegnap tárgyalásokat kezdett a szakszervezetekkel az Opel rüsselsheimi központjában arról, hogyan valósítható meg a tervezett évi 500 millió eurós költségcsökkentés, amelynek megvalósítása céljából a leépítés mellett döntöttek. Az üzemi tanács szerint a munkabeszüntetés következtében egyes nagy-britanniai, belga és lengyel üzemekben is leállt a munka, mert nem kaptak alkatrészeket a bochumi gyárból annak ellenére, hogy a munkabeszüntetés főként az összeszerelő-üzemet érintette. Elemzők szerint a leállás azonban egyelőre feltehetően nem érinti súlyosan a céget, amely a kereslethez képest amúgy is túl sok autót gyárt Európában. Az új modellek, köztük az idén márciusban piacra került Astra kompakt iránti kereslet elmaradt a várakozásoktól. A GM eladásai az év első nyolc hónapjában 0,1 százalékkal csökkentek a kontinens nyugati felén, miközben a Toyotáé 8,1, a Fordé 4 százalékkal emelkedtek.