Gáti Tibor

Bizalmat kapott a lengyel kormány

Erősödött a zloty pénteken azt követően, hogy Marek Belka kisebbségi kormánya a vártnál biztosabban, 234–218 arányban megnyerte a bizalmi szavazást. A lengyel fizetőeszköz, amely a délelőtti órákban a kormány jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt 4,32 zlotyra gyengült az euróval szemben, a bizalmi szavazás után 4,3091-re erősödött. Elemzők szerint a héten a 4,25 zlotyt is elérheti az árfolyam. A szavazás lehetővé teszi, hogy a négy hónappal ezelőtt, Leszek Miller korábbi miniszterelnök lemondása után megalakult kormány a jövőre esedékes parlamenti választásokig hivatalban maradjon, és ne kelljen előrehozott választásokat kiírni. Mindez növeli a kormány mozgásterét a szerkezeti átalakítások, elsősorban az államháztartási hiány lefaragását célzó reformok terén. Belka még az első bizalmi szavazás előtt, júniusban tett ígéretet arra, hogy októberben újabb bizalmi szavazást kér. A zloty június óta 6 százalékot erősödött az euróval és 7,5 százalékkal a dollárral szemben, a WIG20 tőzsdeindex pedig 4 százalékot emelkedett. Belka kormányának sikerült erősen megnövelnie a kormánypártok Miller idején minimálisra apadt támogatottságát. Mindehhez hozzájárult a gazdaság idei erőteljes növekedése, amely, a második félévben némileg lassulni fog, de éves szinten így is várhatóan 6 százalék körül lesz. A krónikusan magas munkanélküliség hetedik hónapja csökken, szeptemberben 18,9 százalékos volt, az infláció 4,4 százalékra mérséklődött. Belka ígéretet tett, hogy folytatják a privatizációt, amiben a külföldi vállalatok számára is lehetővé teszik a részvételt. A parlament még a bizalmi szavazás előtt 231–215 arányban első olvasatban jóváhagyta a jövő évi költségvetést.

Rekordhiány az USA-ban

Rekordnagyságú, 413 milliárd dolláros deficit keletkezett az USA költségvetésében a szeptemberrel zárult pénzügyi évben. A kiskereskedelmi forgalom váratlanul erősen nőtt a múlt hónapban, a fogyasztói bizalmi index azonban romlott.

Sztrájk az Opelnél

A General Motors (GM) konszernhez tartozó németországi Opel autógyár bochumi üzemében csütörtök délután óta szünetel a munka annak hatására, hogy a GM aznap délelőtt bejelentette: 12 ezer állást megszüntet Európában, ebből mintegy tízezret Németországban. A Zafirákat és Astrákat gyártó, 9600 főt foglalkoztató bochumi üzem munkásai otthagyták a szerelőszalagokat, és pontosabb tájékoztatást sürgettek arról, milyen tervei vannak a GM vezetésének. A kiszivárgott hírek szerint a leépítés elsősorban az Opel bochumi és rüsselsheimi gyáregységét érinti, ahonnan 4-4 ezer embert küldenek el, de Rüsselsheimben nem szünetelt a munka. Az IG Metall szakszervezet még csütörtökön közölte, hogy minden egyes munkahelyért harcolni fog a GM németországi üzemeiben. Az európai fémipari szakszervezet akciónapot hirdetett holnapra a leépítési terv elleni tiltakozásul. Egyelőre nincs végleges döntés arról, hány állás szűnik meg Németországban – mondta Peter Foster, a GM Europe elnöke az Opel rüsselsheimi központjában az összesereglett újságíróknak. Foster aznap délelőtt a magas munkaerőköltségekkel és az alacsony versenyképességgel indokolta az elkerülhetetlen leépítéseket. A recesszióból épp csak kikászálódó és foglalkoztatási nehézségekkel küszködő német gazdaság számára súlyos csapást jelent, hogy a GM mellett a KarstadtQuelle áruházláncnál is jelentős leépítésekre kerül sor, az utóbbinál a szakszervezetekkel csütörtökön született megállapodás értelmében a 760 millió euróra rúgó hároméves költségcsökkentési program részeként 5500 fővel csökkentik a létszámot. Wolfgang Clemens gazdasági miniszter pénteken a sztrájk beszüntetésére szólított fel, egyúttal kijelentette: a sorozatos elbocsátások mögött nyilvánvalóan a versenyképességet rontó magas járulékos bérköltségek, azaz nyugdíj-, egészségügyi és munkanélküliségi járulékok állnak.

Veszélyeztetik a fellendülést az eurózónában az olajárak

Az ECB szerint a magas olajárak kockázatot jelentenek az eurózóna gazdasági fellendülésére, az Európai Bizottság mindazonáltal megerősítette korábbi növekedési előrejelzését.

Leépít Európában a General Motors

A General Motors Corp. (GM) a korábban kiszivárgott híreknek megfelelően (NAPI Gazdaság, 2004. október 13., 6. oldal) tegnap bejelentette, hogy 12 ezer állást megszüntet Európában, mivel évi 500 millió euróval csökkenteni kívánja költségeit. Az összlétszám 19 százalékára kiterjedő leépítés 90 százalékát jövőre kívánják végrehajtani és elsősorban a GM németországi üzemeit – hírek szerint főként a bohumit és a rüsselsheimit – érinti. A Saab egyetlen svédországi üzemében, Trollhattenben dolgozó hatezer főből ötszázat bocsátanak el. Az európai vállalatcsoport a brit Vauxhallt is gyártó német Opelből és a svéd Saabból áll. A tervezett leépítésről a munkástanácsokkal folytatott alkudozások előtt nem közöltek részleteket, de leszögezték, hogy üzembezárást sehol sem terveznek. A GM korábban arra számított, hogy a sorozatos veszteségek után az időközben végrehajtott átszervezések révén idén már nyereségessé válik Európában, de már az első félévi adatok szertefoszlatták a reményeket. A tegnap közzétett adatok szerint a harmadik negyedévben 236 millió dollár volt a veszteség az egy évvel korábbi 142 millió és az idei második negyedévi 45 millió dollár után. A konszern egésze a várakozások alsó határának megfelelő 440 millió dollár, azaz részvényenként 78 cent nettó nyereséget ért el az egy évvel korábbi 425 millió dollár, azaz 79 cent után.

Átláthatatlan tulajdonviszonyok Oroszországban

Oroszországban a kismértékű javulás ellenére továbbra is az átláthatatlanság jellemzi az üzleti szférát a tulajdonosi viszonyok és más fontos cégadatok tekintetében. A tőzsdei társaságok nem teszik közzé a vezetők javadalmazását, a részvényesi jogokat és a pénzügyi eredményeket. A tőzsdei vállalatok részvényeinek 76 százaléka, azaz mintegy 116 milliárd dollár esetében nem lehet tudni, ki a tulajdonos, mivel az érintettek nem tettek eleget nyilvános bejelentési kötelezettségüknek – derül ki a Standard & Poor’s (S&P) felméréséből, amely az ötven legnagyobb orosz tőzsdei cégre terjedt ki. Ez utóbbiak együttes piaci kapitalizációja eléri a 186 milliárd dollárt. A tőzsdei vállalatok átláthatósága tekintetében így Oroszország a felmérés szerint elmarad az ázsiai országoktól, és Latin-Amerikával van egy szinten. A másik lényeges vonás a tulajdon erős koncentráltsága: az ellenőrzést vagy vétójogot biztosító részesedés eléri az ötven cég együttes piaci értékének 57 százalékát. A vizsgált ötven cég közül 36 esetében némi javulás tapasztalható az elmúlt egy évben az adatok nyilvánosságra hozatala tekintetében, hatnál viszont egyértelmű romlás állapítható meg. A romlás leginkább azokra a társaságokra jellemző, amelyek részvényei illikvidek, kötvényei azonban részt vesznek a nyilvános kereskedelemben. Az átláthatóság leginkább a távközlési vállalatokra jellemző, a legkevésbé a bankokra. Az előbbiek közül is kiemelkedik a Rosztelekom, amely az átláthatósági lista élére került a tavalyi harmadik helyről. Az élbolyban van ezenkívül a Wimm-Bill-Dann tejipari csoport, a Mobile TeleSystems (MTS), a Vimpelcom és a Dalszvjaz. Az olajcégek közül egyedül a Lukoil van a legjobb tíz között: a tavalyi nyolcadikról a hatodik helyre lépett elő. A lista végén a Vörös Október csokoládégyár és a Basnyefty olajcég áll.

Az északi országok a legversenyképesebbek

Az észak-európai országok a legversenyképesebbek a világon a svájci székhelyű Világgazdasági Fórum (VF) által most közzétett idei globális versenyképességi jelentés szerint, amely egy 8700 vállalati vezető bevonásával készült felmérés alapján készült és 104 országot rangsorol. Eszerint az idén is Finnország vezeti a listát, utána az Egyesült Államok, Svédország, Tajvan, Dánia és Norvégia következik. Az új uniós tagországok közül Észtország a legversenyképesebb, ezután Szlovénia következik, majd Magyarország, Csehország, Szlovákia végül Lengyelország. A rangsor elkészítésében a VF számos tényezőt figyelembe vesz, köztük a makrogazdasági stabilitást, a közintézmények működésének színvonalát és a technológiai fejlettséget. Finnország elsősorban a közintézmények jó működésének és a magánszektor innovativitásának köszönheti, hogy az elmúlt négy évben háromszor is az élen végzett. Az észak-európai országokat általában a kiváló makrogazdasági irányítás jellemzi, költségvetésük többnyire szufficites, elenyésző a korrupció, a cégek olyan jogi környezetben működnek, amelyben betartják a szerződéseket és a jogszabályokat – mondta Augusto Lopez-Claros, a VF globális versenyképességi programjának vezető közgazdásza és igazgatója. Az USA főként technológiai fölénye folytán került a második helyre, a közintézmények azonban valamivel gyengébb teljesítményt nyújtanak.

Brüsszel több pénzt kér a tagállamoktól

Az Európai Bizottság további egymilliárd euró költségvetési befizetésre kérte fel a tagállamokat, mivel az idei büdzsé regionális fejlesztésre fordított kiadásai magasabbak a vártnál. Eric Mamer, a bizottság szóvivője sajtótájékoztatóján közölte: a többletbefizetés az idei költségvetésben keletkezett 3,4 milliárd eurónyi lyuk befoltozásához szükséges. A fennmaradó összeget a költségvetés más területein – főként az agrárbüdzsében – végrehajtott megtakarításokból teremtik elő. Mindezek miatt a bizottság úgy döntött, hogy módosítja az idei tervezetet az egymilliárd eurónyi többletforrás biztosítása érdekében. Évek óta a mostani az első eset, hogy az uniós kiadások meghaladják a tervezettet, amiben a Reuters szerint szerepet játszik a tíz új – a régebbi tagoknál szegényebb – ország idén májusi felvétele az EU-ba. Az idei uniós költségvetés 111,3 milliárd eurós kiadási kötelezettséggel számolt az agrártámogatásoktól a regionális fejlesztésig a legkülönbözőbb területekre, amiből 99,7 milliárdot kell ténylegesen is kifizetni. A bizottság ezen túlmenően módosította a jövő évi tervezetet is, hogy 105 milliót biztosítson a Horvátországnak nyújtandó előcsatlakozási támogatásra, és 114 millió eurót az észak-ciprusi török közösség számára. Emellett 60 millió eurót javasoltak az észak-írországi békeprogram finanszírozására.

Alig kimutatható növekedés az újautó-piacon

Az idei első kilenc hónapban a fél százalékot sem érte el a magyarországi újautó-eladások bővülési üteme. A legnagyobb szereplő, a Suzuki értékesítése például 14 százalékkal visszaesett.