Az új EU-tagok nem biztosítanak kellő politikai függetlenséget jegybankjaiknak, márpedig ez is feltétele a majdani eurócsatlakozásnak – állapítja meg ma megjelenő jelentéstervezetében az Európai Bizottság. A testület sürgeti a jegybankok befolyásának növelését és a valuták stabilitásának erősítését. A Bloomberg által megszerzett tervezet név szerint is megemlíti Magyarországot, mint ahol a kormány ennek épp az ellenkezőjét teszi: a tervek szerint a miniszterelnök nevezhetné ki a monetáris tanács tagjainak felét. A jelentés szerint a magyar jogszabályok már most sem felelnek meg az uniós előírásoknak, ezért módosításokra van szükség mind a jegybank célkitűzései, mind az intézményi és személyes függetlenség tekintetében. Járai Zsigmond, az MNB elnöke hétfőn közölte: megtartja posztját abban az esetben is, ha a kormánynak sikerül növelnie befolyását a bankban; emlékeztetett rá, hogy a jegybanktörvény tervezett módosítását a parlamentnek, az alkotmánybíróságnak és Brüsszelnek is el kell fogadnia.
Lengyelország esetében a jelentéstervezet hasonló módosításokat sürget. A lengyel kormány, amely korábban többször bírálta a varsói jegybankot, amiért az nem csökkenti az irányadó kamatot, tegnap közölte, hogy a jelentés közzététele után hivatalosan kíván reagálni. Piotr Bujak, a varsói Bank Zachodni WBK elemzője a Bloombergnek adott telefoninterjúban annak a véleményének adott hangot, hogy a lengyel jegybank már most is független: a politikusok mondják a magukét, a bank pedig teszi, amit jónak lát. A három balti ország jegybankjának illetékese úgy nyilatkozott: meg lennének lepve, ha a jelentés elégtelennek találná függetlenségüket.
A 30 tagú Európai Bizottság tegnap még dolgozott a dokumentumon, amely a tervek szerint ma egy időben jelenik meg az Európai Központi Bank (ECB) jelentésével. Ez utóbbi azt elemzi, hogyan állnak a közép- és kelet-európai uniós tagok az euró átvételére való felkészüléssel (NAPI Gazdaság 2004. október 19., 2. oldal). A bank várhatóan rámutat az ezzel kapcsolatos nehézségekre, amelyeket jól mutat, hogy a cseh, a lengyel és a magyar kormány egyaránt 2009–2010-re halasztotta az eurócsatlakozás tervezett idejét, elsősorban az államháztartási hiány leszorításával kapcsolatos nehézségek miatt.
Gáti Tibor