Gáti Tibor

Lassabban robog a lengyel gazdaság

A lengyel pénzügyminisztérium a korábbi 3,7 százalékról 3,3–3,5 százalékra csökkentette a bruttó hazai termék (GDP) idei bővülésére vonatkozó előrejelzését a gazdaság második negyedévi gyengébb teljesítménye miatt, amikor a tárca becslése szerint 2,5–2,7 százalékos volt a gazdasági növekedés az eredetileg prognosztizált 2,7–3,0 százalék helyett. Az első negyedévben csak 2,1 százalékkal bővült a GDP. Ugyanakkor megerősítették, hogy az infláció a júliusi 2 százalékról az év végéig 1 százalék alá esik. Az áremelkedés ütemének mérséklődése és a lanyha gazdasági növekedés miatt a jegybank piaci várakozások szerint augusztusban tovább mérsékli a jelenleg 3 százalékos irányadó kamatot.

A szomszédok kapkodnak a beruházók után

Magyarország ugyan még őrzi vezető pozícióját a környező országokhoz képest a működőtőke-beáramlás terén, ha az elmúlt 15 év összesített eredményeit tekintjük, ám az ezredforduló óta szemmel láthatóan felgyorsult a „befektetővadászat” a szomszédos országokban is. Előnyük (bizonyos tekintetben hátrányuk) Magyarországhoz képest, hogy az állami vagyon privatizációja csak néhány éve kapott lendületet ezekben az országokban. Összeállításunkban a szlovák, cseh és román befektetésösztönzési politikát vesszük górcső alá. Szlovákia: kontroll nélkül? Szlovákiában nem létezik a beruházástámogatások egységes keretrendszere – fakadt ki Ivan Miklos pénzügyminiszter júliusban, amikor Pavol Rusko gazdasági miniszter a dél-koreai Hankook Tire gumiabroncsgyártó a lévai (Levice) beruházása érdekében újabb állami pénzinjekcióért lobbizott. A Hankook az 500 millió eurós beruházás fejében az invesztíció értékének 21 százalékát kitevő állami segítségnyújtást kért, amelyet Rusko szemrebbenés nélkül megígért, ám tervét végül a Dzurinda-kabinet elvetette. A Hankook-ügy kapcsán derült ki, hogy az állami költségvetésben sincs pontosan meghatározva, évente mekkora összeget szánhatnak külföldi beruházók megsegítésére. Jelenleg úgy tűnik, a Peugeot-Citroën, a Hyundai/KIA és a Ford Getrag autógyártók dotációja kimerítette a kasszát, és a pénzügyminisztérium megelégelte az osztogatást. Nem jó, ha minden egyes beruházóval külön-külön folynak a tárgyalások, majd a kormányt azok végén kész tények elé állítják, ráadásul a kabinetnek olyan milliárdok odaítéléséről kellene döntenie, amelyek nem szerepelnek a költségvetésben – foglalta össze a problémát Ivan Miklos, aki szerint ez a beruházóknak is rossz, hiszen nem tudják biztosan, hogy mire számíthatnak. Szlovákiában jelenleg egy biztos fogódzó van: a négy legfejlettebb megyében beruházóknak minimalizálják a segítséget, míg a négy elmaradott megyében (Eperjes, Kassa, Besztercebánya, Nyitra) felkarolják a külföldi beruházókat. A csehek százmilliárd koronát nyertek Csehországban még 1998-ban fogadták el a külföldi beruházások támogatásának egységes koncepcióját, amelyet a legerősebb ellenzéki párt, a polgári-demokrata ODS, továbbá a cseh gazdasági kamara meg akar szüntetni. Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter viszont 2005 elején megerősítette, hogy a támogatások rendszerét 2006 végéig nem változtatják meg. Az ösztönzők közé tartozik a legfeljebb tíz évre szóló adóelengedés, továbbá az állam finanszírozza a munkaerő átképzését, emellett segít a megfelelő telephely kiválasztásában. Az államnak kifizetődő támogatásokat, adókedvezményeket nyújtani az országban letelepülő külföldi működőtőkének – legalábbis ez derült ki abból a májusban ismertetett tanulmányból, amely először próbálta megvonni a dotációk és a beruházások hozadékának mérlegét. Václav Vyhíbalnak, a brünni Mendel Egyetem professzorának a tanulmánya 14 állami segítséget igénybe vevő társaság valamennyi hozzáférhető adatát feldolgozva a következő megállapításra jutott: a vizsgált 14 cég öt év alatt 4,4 milliárd korona (100 forint = 12,07 cseh korona) értékű állami támogatásban részesült, viszont a vizsgált időszakban az államkasszába adó és az alkalmazottak utáni járulékok formájában 13 milliárdot fizetett be. Ha valamennyi Csehországban tevékenykedő és állami támogatásban részesült külföldi társaság hozadékát vesszük alapul, akkor becslések szerint az érintett 170 cég több mint 100 milliárd koronával töltötte fel az államkasszát. A vizsgálat eredményeként úgy tűnik, hogy az állami szerepvállalás formái közül a cégek a tízéves adómentes időszakot értékelik a legtöbbre. 2000 óta az állam 5,5 milliárd koronát fordított beruházástámogatásra. A tanulmány viszont megválaszolatlanul hagyta azt a kérdést, hogy vajon a külföldi társaságok az állami segítségnyújtás nélkül is Csehországot választották volna-e. Nem kell vámot fizetni Romániában A hatályos jogszabályok értelmében a kül- és belföldi befektetők azonos kedvezményeket élveznek a gazdasági növekedés, a hátrányos helyzetű térségek, valamint a kis- és középvállalatok fejlesztése érdekében. Az egymillió dollárnyi értéket meghaladó befektetések esetében – amennyiben hozzájárulnak az infrastruktúra fejlesztéséhez és új munkahelyeket teremtenek – nem kell vámot fizetni a befektetésből származó bevételből vásárolt új technológiai eszközök után, három évig adókedvezménnyel vagy adómentesen vásárolható olyan ingatlan, amely a befektetéshez kapcsolódik, s a befektetés értékének 20 százalékáig terjedő nyereségadó-kedvezmény adható. A kis- és középvállalatokat (kkv-t) létrehozó, illetve fejlesztő magánbefektetőknek állami támogatás, illetve garantált hitel adható. Kkv-nak azok a cégek minősülnek, amelyek 250-nél kevesebb főt foglalkoztatnak, éves forgalmuk nem haladja meg a nyolcmillió, vagy éves nyereségük az ötmillió eurót. Az évi százezer eurós forgalmat el nem érő, maximum kilenc főt foglalkoztató mikrovállalkozásoknak csak 3 százalék adót kell fizetniük nyereségük után. A hátrányos helyzetű térségek fejlesztése érdekében eddig 38 különleges gazdasági övezetet hoztak létre tíz évre szólóan, főként a bányavidékeken. Az itt eszközölt új befektetések adómentesek, amíg a terület különleges gazdasági övezetnek minősül. Ezenkívül adókedvezmények adhatók az ipari parkokban beruházó vállalatoknak. A szabadkereskedelmi övezetekben működő cégek 2006 végéig mentesülnek a nyereségadó fizetése alól és áfát sem kell fizetniük az övezeten belül folytatott tevékenység után.

Riválisai mentik a KPMG-t

A három legnagyobb amerikai könyvvizsgáló cég, a Deloitte & Touche LLP, az Ernst & Young LLP és a PricewaterhouseCoopers LLP úgy döntött, hogy nem halássza el a kisebb rivális, a KPMG ügyfeleit és szakértőit, amíg az ellene indult szövetségi vizsgálat nem fejeződik be. A KPMG ellen az igazságügyi hatóságok indítottak vizsgálatot, mivel a gyanú szerint törvénysértő adóelkerülési tanácsokat adott ügyfeleinek. A három nagy attól tart, hogy a KPMG esetleges összeomlása az egész könyvvizsgálói szakmára nézve súlyos következményekkel járna. Amellett, hogy több ezer alkalmazott az utcára kerülne, a hatóságok esetleg elrendelnék a megmaradó cégek feldarabolását, mivel háromra csökkenne a nagy nemzetközi hálózattal rendelkező neves könyvvizsgáló és tanácsadó cégek száma, így szűkülnének a választási lehetőségek a piacon, s ezzel korlátozódna a szabad verseny. A Bloomberg úgy értesült, hogy a KPMG konkurensei külön-külön döntöttek amellett, hogy támogatják a KPMG fennmaradását, és nem húznak hasznot az ellene folytatott eljárásból. Az ötödik legnagyobb könyvvizsgáló, a chicagói Grant Thornton LLP közölte, hogy nem csatlakozik a Big Fourhoz a KPMG segítésében, mivel ő nem a nagyok ügyfélkörében érdekelt. A nagy könyvvizsgálókat annak idején az is megviselte, hogy az Enron-botrány következtében összeomlott a korábbi ötödik legnagyobb könyvvizsgáló cég, az Arthur Andersen, amivel 85 ezer munkahely szűnt meg. A KPMG most a szövetségi ügyészséggel tárgyal a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülése érdekében, és a Financial Times értesülései szerint még e héten bejelenthetik a megegyezést. Ennek keretében nem emelnek vádat a cég ellen, amely cserébe együttműködik a vizsgálatot végző szervekkel, beszünteti a vitatott adó-tanácsadási gyakorlatot, beleegyezik a külső ellenőrzésbe és bírságot fizet. A KMPG világszerte több mint ezer társaság könyvvizsgálatát végzi, köztük például a General Electricét és a Pfizerét, s munkájában 1600 partner vesz részt.

Kitörő optimizmus Németországban

A befektetői bizalom ugrásszerű javulása nyomán az elemzők arra számítanak, hogy a harmadik negyedévben ismét növekedésnek indul a német gazdaság.

Kormányátalakítás Romániában

Calin Tariceanu román miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy meneszti pénzügyminiszterét és a kabinet három másik tagját azt követően, hogy bírálatok érték kormánya teljesítményét. Ionut Popescu utóda Sebastian Vladescu lesz, aki korábban államtitkári posztot töltött be a tárcánál. Mircea Cinteza egészségügyi miniszter helyére Eugen Nicolaescut, a parlament költségvetési bizottságának eddigi vezetőjét nevezik ki. Ugyancsak távozik Ene Dinga európai integrációs miniszter és Gheorghe Seculici gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes. A kormányátalakítás a sajtó és a szakértők szerint része azoknak az erőfeszítéseknek, hogy a kormányon lévő centrista pártok nagyobb támogatást szerezzenek a 2007-re várt uniós csatlakozáshoz szükséges sürgős reformokhoz. A kormányt egyebek között Traian Basescu államfő is többször bírálta, utoljára a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy titkosszolgálati jelentések szerint a különböző érdekcsoportok rendkívül nagy befolyást gyakorolnak a kormány egyes tagjaira. Tariceanu miniszterelnök az államfő nyomására július 7-én közölte: az egész kormány lemond, hogy az államfő kívánságának engedve előrehozott választást írjanak ki, később azonban – egyebek között Brüsszel figyelmeztetése nyomán – meggondolta magát. Popescu pénzügyminiszter ez év elejétől egységes, 16 százalékos vállalati és személyi jövedelemadó-kulcsot vezetett be, júliusban pedig támogatta, hogy a kieső adóbevétel pótlására jövőre 19-ről 22 százalékra emeljék az áfakulcsot. Az államfő korábban a most menesztett egészségügyi minisztert is bírálta, mivel a tárca kiadásai idén elérik a 4 milliárd eurót, az öt évvel ezelőtti szint négyszeresét, miközben az egészségügyi ellátás semmit sem javult.

Bíznak a befektetők az új Daimler-főnökben

Múlt pénteken nem kevesebb mint 2,5 százalékot erősödött a DaimlerChrysler AG (DC) árfolyama, miután a befektetők bíznak abban, hogy az új vezérigazgató, Dieter Zetsche fordulatot hoz a nehézségekkel küszködő német-amerikai autógyártó csoport helyzetében. Az 52 éves Zetsche, aki a konszern amerikai ágának vezetőjeként már bizonyított, a még július végén bejelentett döntés értelmében csak az év végén veszi át a stafétabotot Jürgen Schrempp jelenlegi vezérigazgatótól, de már szeptembertől ő irányítja a Mercedes-üzletágat. Egyes elemzők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az új vezérigazgatónak sok lesz a németországi és az egyesült államokbeli üzletág együttes irányítása, mások szerint azonban nagy előnyt jelent, hogy mindkettőt kiválóan ismeri. Ugyancsak a javára írják, hogy nem riad vissza a gyors és radikális változtatásoktól. A Mercedes a veszteséges első negyedév után a másodikban már némi nyereséggel zárt, noha az eredményt kissé lerontották a Smart-gyártással kapcsolatos átszervezés kiadásai.

Bizonytalan kilátások

A kamatcsökkentést követően is a magyar maradt a legmagasabb ráta a visegrádi országok között, még mindig 1,50 százalékkal nagyobb, mint a sorban a második lengyel kamat. A reálkamatot tekintve a régióban a magyarországi befektetés a legígéretesebb. A lengyel jegybank az utóbbi öt hónapban összesen 175 bázisponttal mérsékelte az irányadó kamatot, utoljára július 27-én, 25 bázisponttal, 4,75 százalékra. A zloty árfolyama és az általános gazdasági kilátások szempontjából azonban bizonytalanságot jelent a szeptemberi választások kimenetele. Szlovákiában júliusban az éves infláció is jelentősen, 2,5-ről 2 százalékra mérséklődött. A jegybank az év végére 3,5 százalékos inflációt vár. Az irányadó kamat jelenleg 3 százalék, és az elemzők szerint belátható időn belül ezen a szinten is marad. Csehországban júliusban a tizenkét havi infláció 1,8-ról 1,7 százalékra mérséklődött. Ez alacsonyabb az eurózóna átlagos inflációjánál, mint ahogy a cseh jegybank 1,75 százalékos irányadó kamata is alacsonyabb az ECB 2 százalékos kamatánál. A szakértők arra számítanak, hogy a tizenkét havi infláció az év végére ismét 2 százalékra nő, így a jegybank is az ECB szintjére emeli a hitelköltségeket.

Hitelboom Oroszországban

Oroszországban minden korábbi rekordot megdöntenek a nyugati bankok által nyújtott szindikált hitelek, miután a fölösleges tőkével rendelkező bankok és a fejleszteni kívánó orosz nagyvállalatok mindinkább egymásra találnak. Ma már a múlté a hét évvel ezelőtti pénzpiaci öszszeomlás okozta bizalmatlanság: eloszlatta a hetedik éve tartó gazdasági növekedés, az óriási olajbevételek jóvoltából megszilárdult költségvetési helyzet és az ország javuló hitelminősítése. A szindikált bankhitelek nagyságát tekintve Oroszország áll az első helyen, idén ez meghaladja a 8 milliárd dollárt – és ebben nincsenek is benne az energetikai cégeknek nyújtandó kölcsönök. A kínálattal együtt az orosz hiteligény is növekvőben van. Ezek közül a legnagyobb a Gazprom 10,7 százalékos tulajdonrészének állami megvásárlására szánt 7,3 milliárd dolláros, egyéves futamidejű áthidaló hitel, amely egyelőre előkészítési fázisban van. A gázmonopólium emellett jelezte, hogy hitelt kíván felvenni a Roman Abramovics által ellenőrzött Szibnyefty 72 százalékának megvételére. A Rosznyefty állami olajvállalat 2 milliárd dollár exporthitelt vett fel júliusban, a világ második legnagyobb vasúttársasága, az orosz vasutak pedig most adott megbízást a Barclays Plc-nek, a Dresdner Banknak, a HSBC-nek és a Raiffeisen Zentralbanknak egy 600 millió dolláros hitel megszervezésére. A Rusal alumíniumipari csoport és a TNK-BP olajcég egyaránt 500 millió dollárt készül felvenni. Az orosz bankok közül az állami Vnyesekonombank 300 millió dollárt kap, a legnagyobb lakossági bank, az ugyancsak állami tulajdonban lévő Szberbank pedig szintén hitelt készül felvenni.

Axel Springer-adatok

(millió euró) 2004. I. félév 2005. I. félév Árbevétel 1180 1190 EBITA 152,1 173,0 Adózott eredmény 68,1 101,3 EPS (euró) 2,17 3,26 Forrás: Dow Jones