Gáti Tibor

Walesa elégedetlen az uniós tagsággal

Lech Walesa, az egykori ellenzéki Szolidaritás szakszervezet vezetője, 1990-től 1995-ig Lengyelország államfője egy interjúban elégedetlenségének adott hangot az uniós tagság következményeit illetően. A tavaly májusi csatlakozás nyomán ugyan könnyebbé vált a külföldi utazás és munkavállalás a lengyelek számára, de az életszínvonal nem emelkedett eléggé és Varsónak túl kicsi a beleszólása az uniós politika alakításába – mondta. A munkanélküliség júliusban 17,9 százalékos volt, a legmagasabb az EU-ban, az átlagbér alig egyötöde az uniós átlagnak. Tény mindenesetre, hogy a csatlakozás nem növelte a közép-európai országok kormányainak népszerűségét. Azóta a három legnagyobb új tagországban, Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban kormányfőcserére került sor és a kormánypártok támogatottsága mindenhol csökkent. A kormányok mozgásterét szűkíti, hogy az euró bevezetését célzó konvergenciaprogram keretében kénytelenek szűkre szabni költségvetési kiadásaikat. Lengyelországban előrehozott választások lesznek a jövő hónapban, Csehországban a kormányzó szociáldemokrata kormánynak három miniszterelnöke is volt a csatlakozás óta és minden jel arra mutat, hogy jövőre elvesztik a választásokat. A lengyel belpolitikai csatározások nem tettek jót az ország megítélésének az unión belül – állapította meg Piotr Nowina-Konopka, a varsói Európai Kollégium politológusprofesszora. A varsói kormány az országon belül igen népszerűtlen, annak ellenére, hogy a gazdaság viszonylag jól teljesít. Tavaly nem kevesebb mint 5,4 százalékkal bővült a GDP, szemben az eurózóna országaiban elért 1,2 százalékos átlaggal, az idén azonban a varsói pénzügyminisztérium legfrissebb előrejelzése szerint valamivel lassabb, 3,3–3,5 százalékos növekedés várható.

Milliókat veszítenek az európai divatüzletek

A kínai textilimport leállításának nagy vesztesei az európai divatüzletek és butikok, amelyek több millió eurót bukhatnak őszi divatkínálatuk szűkülése miatt. Az európai vámraktárakban eközben milliószámra állnak a kínai gyártmányú melltartók, pulóverek és nadrágok, miután a Brüsszel által júniusban bevezetett ez évi importkvóta néhány hét alatt kimerült. Míg a nagyobb üzlethálózatok rendelkeznek a szükséges forrásokkal ahhoz, hogy alternatív szállítókat keressenek, a kisebbeknek nincs meg az ehhez szükséges cash flow-juk, és arra számíthatnak, hogy hamarosan kiürülnek a polcaik – állítja a brit kiskereskedelmi érdekvédelmi szervezet. A svéd Odd Molly divatház közölte, a csőd szélére került azáltal, hogy őszi kollekciójának a felét feltartóztatták. Peter Mandelson, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja tegnap igyekezett nyomást gyakorolni a tagállamokra, elsősorban az erős ruhaiparral rendelkező Franciaországra, Olaszországra és Spanyolországra, járuljanak hozzá a kínai importáruk beengedéséhez. Az olasz kiskereskedők már át is álltak a hazai gyártók áruira, amit az is megkönnyít, hogy az ország számos térségében, különösen délen sok kis költségű termelő található. A brit kereskedők, mint a szakértők rámutatnak, már korábban számítottak az importruhák zárolására, és más országokból, így Romániából, Vietnamból, Törökországból rendeltek árut. A brit munkaadók szövetsége, a CBI mindazonáltal protekcionizmussal vádolja Brüsszelt a kínai import zárolása miatt.

Lassan gyorsulnak a lengyelek

A második negyedévben 2,8 százalékkal bővült a GDP Lengyelországban az első negyedévi 2,1 százalék után, így az év első hat hónapjában 2,4 százalékos volt a növekedés. A második negyedéves adat megfelel a Bloomberg elemzői konszenzusának, de kissé meghaladja a varsói pénzügyminisztérium múlt héten közzétett 2,5–2,7 százalékos becslését. Az egész éves növekedés várhatóan valamivel gyorsabb lesz a tárca által prognosztizált 3,3–3,5 százaléknál, de így is jóval elmarad a tavalyi 5,4 százaléktól. Az adatok megerősítik a várakozásokat, hogy a jegybank holnapi ülésén 25 bázisponttal mérsékli a 4,75 százalékon álló irányadó kamatot.

Sokat hoztak az új ügyfelek a WPP-nek

A vártnál jobban növelte árbevételét az idei első félévben az amerikai Omnicom után a világ második legnagyobb reklám- és marketingcége, a brit WPP Group Plc. A csoport olyan fontos új ügyfeleket szerzett az elmúlt időszakban, mint a brit–holland Unilever, a HSBC Bank Plc, a dél-koreai Samsung. A forgalom 22 százalékkal, 2,47 milliárd fontra emelkedett, meghaladva a Bloomberg 2,45 milliárdos konszenzusát, amiben az is szerepet játszott, hogy tavaly márciusban megvette kisebb vetélytársát, az amerikai Grey Global Groupot, amivel olyan új megrendelőkhöz jutott, mint az amerikai Procter & Gamble. Az akvizíciók és árfolyamváltozások kiszűrésével számolt organikus növekedés 6 százalékos volt. Az adózás előtti nyereség 38 százalékkal, 254,8 millió fontra nőtt, a Bloomberg elemzői konszenzusa ennél is nagyobb profitra, 269 millióra számított. Ebben azonban szerepet játszhatott, hogy a cég áttért az IFRS számviteli szabvány alkalmazására. Az üzemi nyereségráta ugyanakkor a vártnál nagyobb arányban, 0,8 bázisponttal emelkedett, így a WPP a korábbi 13,2-ről 13,7 százalékra javította egész éves nyereségráta-előrejelzését. Jövőre 14,2, 2007-ban 14,7 százalékos nyereségrátát várnak. A csoport a reklám- és marketingpiac 2-3 százalékos globális növekedését meghaladó saját növekedésre és a piaci részesedésének bővülésére számít 2005-ben. Az organikus növekedés várakozásaik szerint 3-4 százalékos lesz az idén, de a szakértők ennél gyorsabb ütemre számítanak. A csoporthoz olyan eredményes és Magyarországon is működő reklámügynökségek tartoznak, mint az Ogilvy & Mather, a Young & Rubicam és a Hill & Knowlton, valamint a Grey Worldwide.

Jól fizetnek maguknak a News Corp. vezérei

Nem szűkkeblűek magukkal szemben a News Corp. vezetői, ha jutalomról van szó. Még Rupert Murdoch legidősebb fia is 15 millió dollárral a zsebében távozik a cégtől.

Újabb pusztító árvizek Romániában

Tegnapig 31 halálos áldozattal jártak Romániában a tizenegy napja ismét pusztító árvizek, nem sokkal azután, hogy júliusban főként az ország keleti részén pusztított az áradat. Az idei nyáron kialakult árvizek így eddig összesen 66 ember életét követelték – közölte tegnap Vasile Blaga belügyminiszter. Az augusztus közepe óta tartó áradás az ország 11 megyéjében összesen kétezer házat rongált meg, a legnagyobb károkat az erdélyi Hargita megyében okozta. Becslések szerint itt az elmúlt három-négy napban közel 1,5 millió köbméter víz vonult le, másodpercenként 200 köbméteres hozammal. Székelyudvarhelyen és környékén 14-en haltak meg, további három személyt eltűntnek nyilvánítottak. A helyenként hét méter magas áradat a megye 22 településén mintegy 1500 lakóházat, gazdasági épületeket öntött el, hidakat sodort el, utakat és több mint 2500 hektárnyi megművelt területet árasztott el, számos falu áram nélkül maradt. Eddig 46 ház dőlt össze. A mentésben, mint a miniszter közölte, 1400 katona, valamint 900 csendőr és tűzoltó vesz részt. A kormány 1,35 millió lej (385 ezer euró) támogatást nyújt a katasztrófa sújtotta térségeknek. A júliusban Románia keleti részén, főként Moldvában pusztító árvizek a miniszter közlése szerint több mint 1,5 milliárd euró kárt okoztak, 3571 házat, 2200 hidat rongáltak meg, mintegy 300 ezer hektár termőföldet és 1354 kilométernyi utat öntöttek el. A kormány akkor bejelentette, hogy mintegy 300 millió eurónak megfelelő összeget fordít a helyreállításra, ami a központi költségvetést is jelentősen megterheli, így a GDP-arányos deficit idén túl fogja lépni a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban szereplő 0,74 százalékot, mintegy 1,0 százalékos lesz. Az Európai Bizottság július 28-án közölte, hogy több mint 130 millió euró támogatást tud felszabadítani Románia számára.

Visszaütött a kínai textilexport korlátozása

Az Európai Bizottság az uniós kereskedelmi cégek nyomására tárgyalásokat kezdett Pekinggel a kínai textilexport korlátozásának enyhítéséről.

Megugrottak az ipari megrendelések az eurózónában

Júniusban a vártnál jobban, 3,1 százalékkal emelkedtek az ipari megrendelések az eurózónában az előző hónaphoz képest a májusi 0,1 százalékos csökkenés után – jelentette tegnap az Eurostat. Éves összehasonlításban 4,9 százalékos volt a növekedés. A Dow Jones elemzői konszenzusa 2,0 százalékos havi és 1,1 százalékos év/éves értékre számított. A szállítási eszközök terén 5,5, az elektromos és elektronikus berendezések terén 4,1 százalékos volt a havi növekedés, a textíliák rendelésállománya nem változott. Az új megrendelések bővülését mutató adatok összhangban vannak azzal, hogy június óta javult az üzleti bizalom a feldolgozóipari cégek körében, amit a cégvezetők az euró gyengülése nyomán bővülő exportmegrendelésekkel indokolnak. Az év második három hónapja a jelek szerint a mélypont volt az eurózóna teljesítményében, a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy a folyó negyedévben növekedésnek indult a gazdaság. Ez valószínűtlenné teszi, hogy az Európai Központi Bank (ECB) csökkentené a kamatot, a fogyasztói bizalom és kereslet gyengesége miatt viszont a monetáris szigorítás sem valószínű.

Lassabban robog a lengyel gazdaság

A lengyel pénzügyminisztérium a korábbi 3,7 százalékról 3,3–3,5 százalékra csökkentette a bruttó hazai termék (GDP) idei bővülésére vonatkozó előrejelzését a gazdaság második negyedévi gyengébb teljesítménye miatt, amikor a tárca becslése szerint 2,5–2,7 százalékos volt a gazdasági növekedés az eredetileg prognosztizált 2,7–3,0 százalék helyett. Az első negyedévben csak 2,1 százalékkal bővült a GDP. Ugyanakkor megerősítették, hogy az infláció a júliusi 2 százalékról az év végéig 1 százalék alá esik. Az áremelkedés ütemének mérséklődése és a lanyha gazdasági növekedés miatt a jegybank piaci várakozások szerint augusztusban tovább mérsékli a jelenleg 3 százalékos irányadó kamatot.