Magyarország ugyan még őrzi vezető pozícióját a környező országokhoz képest a működőtőke-beáramlás terén, ha az elmúlt 15 év összesített eredményeit tekintjük, ám az ezredforduló óta szemmel láthatóan felgyorsult a „befektetővadászat” a szomszédos országokban is. Előnyük (bizonyos tekintetben hátrányuk) Magyarországhoz képest, hogy az állami vagyon privatizációja csak néhány éve kapott lendületet ezekben az országokban. Összeállításunkban a szlovák, cseh és román befektetésösztönzési politikát vesszük górcső alá.
Szlovákia: kontroll nélkül?
Szlovákiában nem létezik a beruházástámogatások egységes keretrendszere – fakadt ki Ivan Miklos pénzügyminiszter júliusban, amikor Pavol Rusko gazdasági miniszter a dél-koreai Hankook Tire gumiabroncsgyártó a lévai (Levice) beruházása érdekében újabb állami pénzinjekcióért lobbizott.
A Hankook az 500 millió eurós beruházás fejében az invesztíció értékének 21 százalékát kitevő állami segítségnyújtást kért, amelyet Rusko szemrebbenés nélkül megígért, ám tervét végül a Dzurinda-kabinet elvetette. A Hankook-ügy kapcsán derült ki, hogy az állami költségvetésben sincs pontosan meghatározva, évente mekkora összeget szánhatnak külföldi beruházók megsegítésére. Jelenleg úgy tűnik, a Peugeot-Citroën, a Hyundai/KIA és a Ford Getrag autógyártók dotációja kimerítette a kasszát, és a pénzügyminisztérium megelégelte az osztogatást.
Nem jó, ha minden egyes beruházóval külön-külön folynak a tárgyalások, majd a kormányt azok végén kész tények elé állítják, ráadásul a kabinetnek olyan milliárdok odaítéléséről kellene döntenie, amelyek nem szerepelnek a költségvetésben – foglalta össze a problémát Ivan Miklos, aki szerint ez a beruházóknak is rossz, hiszen nem tudják biztosan, hogy mire számíthatnak. Szlovákiában jelenleg egy biztos fogódzó van: a négy legfejlettebb megyében beruházóknak minimalizálják a segítséget, míg a négy elmaradott megyében (Eperjes, Kassa, Besztercebánya, Nyitra) felkarolják a külföldi beruházókat.
A csehek százmilliárd koronát nyertek
Csehországban még 1998-ban fogadták el a külföldi beruházások támogatásának egységes koncepcióját, amelyet a legerősebb ellenzéki párt, a polgári-demokrata ODS, továbbá a cseh gazdasági kamara meg akar szüntetni. Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter viszont 2005 elején megerősítette, hogy a támogatások rendszerét 2006 végéig nem változtatják meg. Az ösztönzők közé tartozik a legfeljebb tíz évre szóló adóelengedés, továbbá az állam finanszírozza a munkaerő átképzését, emellett segít a megfelelő telephely kiválasztásában. Az államnak kifizetődő támogatásokat, adókedvezményeket nyújtani az országban letelepülő külföldi működőtőkének – legalábbis ez derült ki abból a májusban ismertetett tanulmányból, amely először próbálta megvonni a dotációk és a beruházások hozadékának mérlegét. Václav Vyhíbalnak, a brünni Mendel Egyetem professzorának a tanulmánya 14 állami segítséget igénybe vevő társaság valamennyi hozzáférhető adatát feldolgozva a következő megállapításra jutott: a vizsgált 14 cég öt év alatt 4,4 milliárd korona (100 forint = 12,07 cseh korona) értékű állami támogatásban részesült, viszont a vizsgált időszakban az államkasszába adó és az alkalmazottak utáni járulékok formájában 13 milliárdot fizetett be.
Ha valamennyi Csehországban tevékenykedő és állami támogatásban részesült külföldi társaság hozadékát vesszük alapul, akkor becslések szerint az érintett 170 cég több mint 100 milliárd koronával töltötte fel az államkasszát. A vizsgálat eredményeként úgy tűnik, hogy az állami szerepvállalás formái közül a cégek a tízéves adómentes időszakot értékelik a legtöbbre. 2000 óta az állam 5,5 milliárd koronát fordított beruházástámogatásra. A tanulmány viszont megválaszolatlanul hagyta azt a kérdést, hogy vajon a külföldi társaságok az állami segítségnyújtás nélkül is Csehországot választották volna-e.
Nem kell vámot fizetni Romániában
A hatályos jogszabályok értelmében a kül- és belföldi befektetők azonos kedvezményeket élveznek a gazdasági növekedés, a hátrányos helyzetű térségek, valamint a kis- és középvállalatok fejlesztése érdekében. Az egymillió dollárnyi értéket meghaladó befektetések esetében – amennyiben hozzájárulnak az infrastruktúra fejlesztéséhez és új munkahelyeket teremtenek – nem kell vámot fizetni a befektetésből származó bevételből vásárolt új technológiai eszközök után, három évig adókedvezménnyel vagy adómentesen vásárolható olyan ingatlan, amely a befektetéshez kapcsolódik, s a befektetés értékének 20 százalékáig terjedő nyereségadó-kedvezmény adható.
A kis- és középvállalatokat (kkv-t) létrehozó, illetve fejlesztő magánbefektetőknek állami támogatás, illetve garantált hitel adható. Kkv-nak azok a cégek minősülnek, amelyek 250-nél kevesebb főt foglalkoztatnak, éves forgalmuk nem haladja meg a nyolcmillió, vagy éves nyereségük az ötmillió eurót. Az évi százezer eurós forgalmat el nem érő, maximum kilenc főt foglalkoztató mikrovállalkozásoknak csak 3 százalék adót kell fizetniük nyereségük után. A hátrányos helyzetű térségek fejlesztése érdekében eddig 38 különleges gazdasági övezetet hoztak létre tíz évre szólóan, főként a bányavidékeken. Az itt eszközölt új befektetések adómentesek, amíg a terület különleges gazdasági övezetnek minősül. Ezenkívül adókedvezmények adhatók az ipari parkokban beruházó vállalatoknak. A szabadkereskedelmi övezetekben működő cégek 2006 végéig mentesülnek a nyereségadó fizetése alól és áfát sem kell fizetniük az övezeten belül folytatott tevékenység után.
Gáti Tibor
Sidó Zoltán