Diószegi József

Időre elkészülhet az útdíjtörvény

Készül az útdíjtörvény − tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztálya - , a törvénytervezet egyeztetése tavaly decemberben megkezdődött. A közigazgatás legtöbb szereplője és a szakmai képviseletek megtették észrevételeiket, ezeket figyelembe véve folyamatban van a javaslat átdolgozása. A szakmai előkészítés várhatóan még februárban befejeződik, a törvényt az Országgyűlés döntésétől függően, de még 2013. július 1-je előtt elfogadják. (Az eredeti tervek szerint július 1-jétől lépne életbe az elektronikus útdíjrendszer.) Így elegendő idő áll majd rendelkezésre a végrehajtási rendeletek kihirdetésére, arra, hogy a jogalkalmazók felkészüljenek − véli a minisztérium.

Nem csökken a tévézésre fordított idő

Szinte semmit sem változott az elmúlt évben a magyarok televíziózási szokása − ez derül ki az AGB Nielsen Médiakutató Kft. adataiból. Tavaly percre pontosan ugyanannyi időt, naponta átlagosan 4,46 órát töltöttek a nézők a készülékek előtt, mint 2011-ben. Továbbra is a nők tévéztek többet 2012-ben, átlagosan 5,04, míg a férfiak 4,25 órát. Leghosszabb ideig az ötven év felettiek nézik a műsorokat, és itt is minimális az elmozdulás, hisz 2011-ben \"még csak\" 6,12 órát, tavaly viszont már 6,15 órát tévézett az idősebb korosztály. Azoknak a fiataloknak (a 4−17 éveseknek) a körében azonban, ahol nincs számítógép, 2011-ben meg csak négy óra 13 percet töltöttek el tévézéssel, az elmúlt évben viszont mintegy negyven perccel többet, csaknem öt órát. Azoknál a fiataloknál azonban, ahol van számítógép, némileg csökkent a tévézéssel töltött idő: a 4−17 éves korosztály 2011-ben három óra három percet tévézett, tavaly viszont hat perccel kevesebbet. A számítógép általában is jelentősen meghatározza a tévézésre fordított időt: ott, ahol nincs komputer, 2011-ben és tavaly is több mint hat órát nézték a tévét, míg ott, ahol van, ez az idő két órával is kevesebb. Az iskolai végzettségnek is jelentős szerepe van a televíziózásban, a diplomások az átlagnál kevesebb időt, alig több mint négy órát tévéznek naponta, az érettségivel rendelkezők mintegy fél órával kevesebbet, az általános iskolát végzett fiatalok pedig 5,46 órát tévéztek az elmúlt évben, és egy évvel korábban is 5,50-et.

Csendben alakul az új taxirendelet - erre számíthatnak az érintettek

A napokban folytatódtak az egyeztetések a taxis érdekvédelmi szervezetek és a kormány, valamint a főváros között a készülő taxirendeletről.

Nem sztrájkban gondolkodnak a taxis vállalkozók

A napokban folytatódtak az egyeztetések a taxis érdekvédelmi szervezetek és a kormány, valamint a főváros között a készülő taxirendeletről. Információink szerint az álláspontok közelednek, ezúttal a vállalkozók is inkább a tárgyalóasztalnál kívánják képviselni az érdekeiket, és nem sztrájkkal. A jogszabálytervezet azon pontja váltotta ki korábban a legnagyobb vitát, amely kötelező képzést írt volna elő a vállalkozók számára. Akkor ezt idő- és pénzrablónak tartották a fuvarozók, hiszen egy hetet is igénybe vehetett volna az oktatásra fordítandó idő. A javaslatot azonban finomították, így 5 évente nyolcórás − főleg a KRESZ változásairól, az elsősegélynyújtásról szóló − képzés után kellene vizsgát tenniük a taxisoknak, amit már az érdekvédők is el tudnak fogadni. Információink szerint a taxisok többsége tudomásul vette a jogszabálytervezet azon pontját is, amely a járművek műszaki elvárására vonatkozik, kimondva, hogy a taxik nem lehetnek öregebbek tíz évnél.

Intermodális csomópont épül Debrecenben

A tervek szerint 2017-re készülne el Debrecenben több mint húszmilliárd forint beruházással az a közlekedéslogisztikai csomópont, amely csökkenti a város útvonalainak terhelését. A pályázatot hamarosan kiírja a város.

Alig tankolnak Magyarországon a külföldi kamionosok

Szakmai körökben nem számítanak arra, hogy az elektronikus útdíj bevezetése jelentős változásokat hoz a külföldiek magyarországi úthasználatában, így azt sem várják, hogy a kamionosok elkerüljék Magyarországot.

Csak kisebb kárt okozott a Malév eltűnése a ferihegyi reptéren

A Malév Zrt. f.a. leállása és az elhúzódó válság mellett 4,7 százalékos utasszámcsökkenéssel zárta 2012-t a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport Zrt. (BA). A budapesti légikikötő 8,5 millió utast fogadott vagy indított az elmúlt évben. (A Malév leállása előtt a BA némi utasszám-növekedéssel számolt 2012-re, összesen 9,2 millió főre.) Az állami cég februári leállása után a légitársaságok gyorsan reagáltak, egyes cégek bővítették kapacitásukat, mások pedig újabb célállomásokat jelentettek be. A Wizz Air és a Ryanair már a leállás napján összesen több mint 40 új járat elindításáról döntött (bár utóbbi később jelentős mértékben visszakozott).

Néhány év múlva megnyílhat a vasúti piac

Az Európai Bizottság 2019 decemberétől megnyitná a tagállamokban a belföldi vasúti személyszállítási piacot. A testület elfogadta az európai vasút utolsó, még a régi keretek között működő szektorának nyitását, a tisztább verseny megteremtését és az európai vasúti felügyelet további központosítását célzó jogszabálycsomagot − tájékoztatott a Bruxinfo.

A bürokrácia gátolja a ferihegyi hotel építését

A Malév leállása ugyan veszteséget jelentett a budapesti repteret működtető cégnek, de így is 8,5 millióan fordultak meg Ferihegyen. A reptér üzemeltető szállodát is építene, de a bürokrácia gátolja.