Szakértők szerint indokolatlan lenne Isztambulból Románián át délről megkerülni Magyarországot észak felé (például Hamburg) csak azért, hogy kikerüljék az itteni elektronikus − esetleg a szomszédos országokénál valamivel magasabbá váló − útdíjat. A fuvaroztatók több szempontot is figyelembe vesznek egy-egy járat útvonaltervezésénél, ezek között csak az egyik szempont az útdíj, ennél lényegesebb például az útvonal hossza, illetve hol érdemes tankolni a kamiont. Egy Isztambul−Hamburg közötti vonalnál még előnyösebb lesz, ha az országhatárig ér majd az M43-as.
Az országok különböző díjszedési technikákat alkalmaznak: vannak, ahol a matricás, máshol pedig a megtett úttal arányos rendszert preferálják, ez utóbbiak pedig tovább finomítják aszerint, hogy sztrádán vagy főúton halad-e a jármű, s a tengelyek száma, illetve az emisszió alapján is külön kategóriákat alakítottak ki. Szlovákiában a 3,5−12 tonna össztömegű járművek után környezeti besorolásnak megfelelően autópályán, kilométerenként 0,083−0,093 eurót (25-28 forintot) kell fizetni, de az ennél nehezebb járművek után akár hatvan forintig is elmehet a díj. Ausztriában a hatvan forint középértéknek számít, akár 120 forintot is fizethet egy kamionos kilométerenként. A tervezet szerint a magyarországi díjak harmonizálnak az előbbiekkel, így ez sem ösztönöz az utak elhagyására.
A magyarországi úthasználók számára viszont az elektronikus útdíjrendszer bevezetése alapvető változást, díjemelést hoz. Például a külföldi fuvarozók döntő többsége napjainkban egynapos matricát vált, amely mindössze 3375 forintért a teljes hazai gyorsforgalmi hálózat (és egyes kiemelt főutak) használatára jogosít. Érvényességi ideje alatt a tranzitforgalomban közlekedő jármű akár többször is áthaladhat az országon. A külföldi tehergépkocsi üzemeltetője így az úthasználattal járó költségeket (útállapot romlása, környezeti és zajterhelés hatásai) legfeljebb csak töredékesen fedező díjat fizet Magyarországon.
Mindent összevetve nem várható változás a közúti közlekedésben, és az e-útdíj kapcsán a magyarországi gázolajfogyasztásban sem látnak rövid távon elmozdulást. A Magyar Ásványolaj Szövetségnek nincsenek információi arról, hogy a külföldi kamionok tankolnak-e Magyarországon vagy sem, de Wilde György főtitkár szerint ha tankolnak is, minden bizonnyal keveset. A főtitkár szerint ennek több oka lehet, például az, hogy Magyarország ugyan visszafizeti az áfát a vállalkozóknak, ahogyan Ausztria is, ám sokkal hosszabb határidővel. Ezért a kamionos inkább Ausztriában tölti tele a tankot. A főtitkár elmondta, vannak olyan országok − mint például Törökország −, amellyel Magyarországnak nincs áfa-visszaigénylési megállapodása, ezért a török kamionosok Ausztriában tankolnak. Információink szerint a kormányzat arra készül, hogy Törökországgal megállapodást kössön.
