Diószegi József

Megvan az engedély - jöhetnek a vezető nélküli metrók a 4-es vonalra

A 4-es metróra szánt szerelvények gyártója, a francia Alstom megszerezte a hatóság engedélyét, így megkezdődhet a szerelvények folyamatos szállítása.

Súlyos összegeket ad az okostelefon-vevőknek a Telenor

Bár egyre többen vásárolnak okostelefonokat, a vállalti ügyfelek nagyot dobhatnának az eladásokon.

Teljesen átszabják a MÁV-ot

A MÁV Zrt. megújítja a cég működési struktúráját, ennek jegyében hozták létre a Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt.-t, ami várhatóan április elejétől kezdi meg működését. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő cég működteti a pályát, s a társasághoz kerülnek mindazok az eszközök, amelyek ehhez szükségesek. Ez egy 16-17 ezer fős vállalkozás lesz. Miután a MÁV Zrt.-nek magas a külső hitelállománya, a bankokkal is tárgyalnia kell az átalakításról − mondta Dávid Ilona, a vasúttársaság elnök-vezérigazgatója egy sajtóbeszélgetésen.

Már most vegyen helyjegyet! - változik az árazás

\"Visszaszabják\" a MÁV csoportot, vagyis az korábban megalapított önálló profilú cégeket egybe olvasztják. Más változás is lesz, például érdemes korábban megvenni a helyjegyet.

Melyik a legnézettebb tévécsatorna? - Itt vannak a friss adatok

Az RTL Klub tavaly is tartotta piacvezető pozícióját a nézők között, a második helyen álló Tv2-t az M1 követte, amit befogott a Cool. Az elmúlt évben is a legsikeresebb műsorok a zenei tehetségkutatók voltak, ezeket mindkét országos csatornán több százezren követték nyomon.

Hosszabbíthat a Jazzy Rádió

A Médiatanács újabb öt évvel hosszabbította meg a Jazzy Rádió idén lejáró szerződését a jelenleg is használt Dél-Budapest 90,9 MHz-es hullámhosszra − közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A testület azt is közölte, hogy a csatorna tulajdonosának, a Magyar Jazz Rádió Kft.-nek nincs tartozása, határidőben, azaz legalább 14 hónappal a lejárat előtt jelezte megújítási kérelmét, és a Médiatanáccsal megkötött szerződést, illetve a médiatörvényt ismételten vagy súlyosan nem szegte meg. (Ez az előfeltétele annak, hogy a hatóság meghosszabbítsa a szerződést). A rádió nyolcvan százalékban közszolgálati műsorszámokat sugároz, a szöveg aránya a teljes műsoridőn belül egynegyednyi. Napi hírek közlésére legalább négyszázaléknyi műsoridőt szánnak. A csatorna 2006. október 26-án kötött műsor-szolgáltatási szerződést a Médiatanács jogelődjével, az ORTT-vel. A szerződés hét évre szólt, amely öt évvel meghosszabbítható. A Médiatanács most erről a megújításról döntött.

Csaknem hétszázan távoznak a román köztévétől

Csaknem hétszáz alkalmazottat bocsátott el február 1-jétől a román közszolgálati televízió, amely az intézmény rossz gazdasági helyzete miatt döntött így − közölte múlt csütörtökön az MTI-vel Nagy Zoltán, a román televízió igazgatótanácsának tagja. A 698 alkalmazott három-, öt-, illetve tízhavi bérének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult. Az új felállás szerint 2450 alkalmazottja marad a televíziónak a 3148-ból. Tavaly még majdnem 3500 alkalmazottat foglalkoztatott az intézmény, de a leépítések bejelentése után sokan nyugdíjba mentek, mások önszántukból távoztak. Az új szerkezeti felépítésben hetven vezetői állást megszüntettek, így összesen 24 maradt. Nagy Zoltán szerint a köztelevízió havi költségvetése 5 millió euró, amiből 2,1 millió eurót tesz ki a béralap, 0,9 millió eurót a bérjárulékok. Az igazgatótanács döntése szerint a televízió legfeljebb 20 millió euró értékű hitelt vesz fel, amiből a végkielégítéseket, az adósságok újrafinanszírozását, valamint a saját produkciók gyártásához szükséges költségeket fedezik. Tavaly augusztus óta szüneteltették a saját gyártású produkciókat, a tervek szerint ezek júliustól indulnak újra.

Az államfő nevezné ki a médiahatóság elnökét

Az államfő kaphat jogot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének kinevezésére, a kiválasztási eljárásban pedig civilek is szerephez juthatnak − írja az MTI. A médiatörvény módosító javaslatának kidolgozása során − amelyet tavasszal fogadhat el az országgyűlés − a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) arra is nyitott, hogy az NMHH elnöke ne legyen újraválasztható. A KIM sajtófőosztálya ezt azt követően közölte, hogy az Európa Tanács (ET) elfogadta a kormány javaslatát a médiaszabályozással kapcsolatban. Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára még tavaly novemberben levélben fordult Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, amelyben javasolta az NMHH elnöki és a médiatanács elnöki posztjának különböző személyek általi betöltését, továbbá azt, hogy az NMHH elnökét ne a miniszterelnök nevezze ki, hanem az országgyűlés válassza meg. A főtitkár az NMHH elnökének kilencéves mandátumát levelében elfogadhatónak nevezte, abban az esetben, ha az újraválaszthatóságot a törvény kizárja − idézi az MTI a KIM közleményét. Navracsics válaszlevelében leszögezte, hogy a két elnöki pozíció elválasztása az új médiaszabályozás olyan alapvető koncepcionális eleme, amelyen nem indokolt változtatni, továbbá az NMHH elnökét nem választhatja meg az országgyűlés, mivel az alaptörvény szerint az önálló szabályozó szerv vezetőjét vagy a miniszterelnök nevezi ki vagy a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök. Az elképzelhető, hogy a későbbiekben tehát az NMHH elnökét a köztársasági elnök nevezi ki.

Elnagyolt a szerzői jogi stratégia

A közelmúltig véleményezhették az érintettek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által készített szakpolitikai tervezetet, a Jedlik-tervet, amely a szellemi tulajdon területén fogalmaz meg kormányzati vállalásokat. A társadalmi vitára bocsátott dokumentum szól a szerzői jogok aktuális kérdéseiről, problémáiról és azokról a lehetséges jogi és szabályozási irányokról, melyek kiutat mutathatnak például az illegális tartalmak terjedésének folyamatából. A dokumentum szerint Magyarországnak nem érdeke, hogy a nemzeti szabályoktól elváló, egységes uniós szerzői jog kialakuljon; ehelyett a helyi sajátosságokra jobban reagáló nemzeti gyakorlatot támogatja. A kihívások sokasága miatt valóban szükség van új stratégiára, így természetesen az iparág üdvözli a Jedlik-tervet és különösen a dokumentum alapvetéseit − fogalmazott lapunknak Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs és stratégiai igazgatója. A stratégia a szerzői jogot a kreativitást ösztönző éltető közegnek nevezi, aminek egyes területeken új egyensúlyokat kell találnia. Keveset mond ugyanakkor a szöveg például arról, hogy ezt miként lehet a digitális környezetben valóban elérni. Erre a kormány hamarosan külön cselekvési tervet fog kidolgozni, és úgy tűnik: ebben merülnek majd fel az igazán kényes kérdések. Tóth szerint mielőbb \"helyzetbe kell hozni a legális tartalomkínálatot\", mert továbbra sincs jelentős változás a fogyasztói tudatosságban, magatartásban. A kulturális ipar szereplői így támogatják azt a pontot is, amely visszaállítaná a szerzői jog társadalmi megbecsülését. Mi azt javasoljuk, hogy a megvalósítás mikéntjében is tartalmazzon több konkrétumot a stratégia − fogalmazott az igazgató.