Diószegi József

A Vodafone jóvoltából a valódi mobilfizetés debütált a Szigeten

A múlt évszázad második felének sci-fijeit olvasva szomorúan − vagy éppenséggel megkönnyebbülve − állapíthatjuk meg, hogy az abban megjósolt változások töredéke sem valósult meg, nem változott egy utópisztikus falanszterré a Föld a XXI. század második évtizedére sem. Van azonban egy olyan terület, amely ennek ellenére az elmúlt két évtizedben látványos fejlődést produkált: a mobiltelefónia. Míg a kilencvenes években még az sms is újdonságnak számított, addig ma már teljesen megszokottá vált az is, hogy okostelefonon levelezünk, internetezünk vagy ellenőrizzük a tőzsdei árfolyamokat. Életünk következő területe pedig, ahova várhatóan betör a mobiltelefon, a vásárlás és a fizetés lesz − néhány éven belül fölöslegessé válhatnak a bankkártyák, hiszen a termináloknál a mobiltelefonunkkal is fizetni tudunk.

A Telekom Szolnokon teszteli a mobilos fizetést

A Magyar Telekom − Magyarországon elsőként − a nyáron kezdte el az új, mobil NFC technológiára épülő szolgáltatásai tesztelését a T-City Szolnok Városkártya program elektronikus közlekedési rendszerében. Több mint két éve működik sikeresen Szolnokon a T-City program, amelynek célja, hogy a város lakói elsőként ismerkedhessenek meg a legkorszerűbb technológiákkal, valamint a Telekom legújabb innovációival − mondta Pataki Róbert, a Magyar Telekom stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese. A Telekom mobil NFC alapú próbaüzemének előzménye a néhány hónapja bevezetett T-City Szolnok Városkártya. Ez egy olyan személyre szabott, intelligens kártya, amelynek segítségével egy új, közösségi szolgáltatásrendszer érhető el Szolnokon, és többek között a helyi közlekedésben is használható. A közelmúltban bővült tehát ez a Városkártya program, s a tesztelésben részt vevő NFC-képes mobiltelefonok segítségével − csupán egy érintéssel − is érvényesíthető a jegy vagy bérlet a Jászkun Volán helyi járatain.

Pénz nélkül jutna vasúti céghez az állam?

Visszavásárlásra nincs pénz, ám a szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy a MÁV vasútvontatással foglalkozó leányvállalatától mozdonyokat apportálnának a Rail Cargo Hungaria Zrt.-be, így pénz nélkül juthatna a MÁV ismét részesedéshez a vasúti árufuvarozásban.

A görög válságot is megérezte a Rail Cargo Hungaria

A régió gazdasági folyamatai, de még a görögországi események is hatással vannak a vasúti árufuvarozásra, s részben ezeknek, valamint a magyarországi építőipar alacsony teljesítményének köszönhetően a Rail Cargo Hungaria Zrt. idei árbevétele ugyan néhány százalékkal meghaladhatja a tavalyi 75 milliárd forintot, de a szállított áru mennyiségében csökkenés következhet − mondta lapunknak az osztrák vasúttársaság, az ÖBB közvetett tulajdonában lévő cég elnök-vezérigazgatója, Kovács Imre. A gazdasági válság után tavaly már megindult a növekedés, és ez a lendület folytatódott 2011 tavaszáig, majd megtorpanás következett, s azóta nem sikerült hozni a múlt évi értékeket.

Gond van az internetes vonatjegyvásárlással

Továbbra sem tudni, hogy mikortól működik ismét a MÁV-Start Zrt. internetes jegyértékesítési rendszere, ami szerdán hibásodott meg. A merevlemezrendszerekkel történt probléma következtében az ország egész területén üzemképtelenek a MÁV-Start weboldalán keresztül megvásárolt jegyeket kiadó automaták − mondta lapunknak tegnap délután Hackl Mónika, a MÁV Zrt. kommunikációs vezetője. A hiba elhárítása azért is időigényes, mert az adatokat is vissza kell tölteni, a felmerülő pluszköltség pedig egyelőre nem ismert. Az utasok, akik az interneten keresztül megváltották a belföldi menetjegyüket, de még nem nyomtatták ki jegykiadó automatából, menetjegy nélkül is felszállhatnak a vonatra, ahol az e-mailcímük és a vásárlás időpontja alapján azonosítják őket. A nemzetközi utak azonban csak új menetjegy váltásával kezdhetők meg, a most ki nem nyomtatható jegyek árat a MÁV visszatéríti. Hackl szerint a belföldi forgalomban a jegyek 2-3, nemzetközi viszonylatban 4-5 százalékát értékesítik interneten.

Kivár a vízi szállítási szakma

A kivárás állapotában van a vízi szállítás, az ezzel foglalkozó társaságok ugyanis egyelőre nem tudják, mekkora mennyiségű mezőgazdasági termény szállításával számolhatnak, s milyen árakon, miközben szeptemberben, októberben el kellene kezdeni a búza, a kukorica,a  napraforgó szállítását − mondta lapunknak Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség és a Személyhajósok Szövetségének elnöke. Ez kettő-, de akár négymillió tonna árut is jelenthet, de kapacitásproblémák nem a járművek miatt lehetnek, hanem a vízjárási problémák, vagyis a \"pálya\" kiszámíthatatlansága miatt, sőt általában a vízi szállítás szempontjából ez a legnagyobb baj − hangsúlyozta Szalma, aki szerint e területen semmilyen előrelépés nem történt az elmúlt években. A mezőgazdasági termények mellett természetesen más árut − műtrágyát, alumíniumot, acélt, fát − is fuvaroznak a vállalkozások, csakhogy itt a szállítmányok mennyisége a világgazdaság alakulásának függvénye.

Sokba kerülhet a használatarányos útdíj

Kezd magára találni a nemzetközi közúti fuvarozás, a belföldi szállítmányozók azonban továbbra is bajban vannak.

Debrecen és Budapest egyaránt légicargobázis fejlesztésében látja a jövőt

A jövőben várhatóan nő az igény a légi áruszállítás iránt − a főváros mellett Debrecenben is légicargobázis építésébe fognak.

Mozdonyért vasúti céghez jutna az állam?

A közelmúltban született meg a MÁV Zrt. 2002−2010 közötti szerkezeti átalakítását és leányvállalatainak privatizációját is vizsgáló parlamenti bizottság jelentése, amely többek közt megállapítja, hogy stratégiailag hiba volt a MÁV Cargo Zrt. 2008-as privatizációja, ám az állam (pontosabban a MÁV) nagyon sokat kapott érte − mintegy 400 millió eurót, több mint 102,5 milliárd forintot. Bár a médiában is felvetődött a visszavásárlás gondolata, ez jelenleg irreálisnak tűnik, a környező országokban is éppen ellenkező folyamatok zajlanak: Szlovákiában még az idén értékesíteni akarják az ottani vasúti cargo részvényeinek 60 százalékát, s 270 millió eurót kérnének ezért, illetve a teljes mozdonyparkért, valamint az átrakó központért. A lengyelek szintén az idén szeretnének túladni a vasúti árufuvarozó cégükön, Romániában és Bulgáriában napirenden szerepel a privatizáció.